Reklámpszichológia dióhéjban; egy kedvelt médiahiedelemről; pszichoanalitikus elmélkedés a nadrágpelenkák hosszútávú hatásairól...


Boross Ottília (1) a következőkben foglalja össze a reklámpszichológiával kapcsolatos legfontosabb ismereteket és ismeretei területeket:

„(2)A reklámpszichológia az alkalmazott pszichológia területére tartozik; célja a piacra szánt termékek:
- ismertetésének és
- eladásának elősegítése a pszichológiai kutatások eredményeinek felhasználásával.

Az ember pszichés funkciói csak abból a célból fontosak a reklámpszichológia számára, hogy MIKÉNT LEHET RAJTUK KERESZTÜL AZ EGYÉNT FOGYASZTÁSRA BÍRNI, AKÁR SAJÁT ROVÁSÁRA IS.

Alapelve, hogy a reklámozott dolgot valamely alapmotívumhoz, pl.
- evés,
- ivás,
- biztonság- és szeretetigény,
- szexualitás,
- explorációs késztetés,
- esztétikai igény,
- önmegvalósításhoz
kapcsolva ébresszen a termék iránt FIGYELMET és keltsen iránta olthatatlan VÁGYAT, egyben FELOLDOZÁST adva az életünket irányító szabályok, fékek és gátak átlépésének vétke alól:
pl. a dohányzást hozzárendeli az elegáns élethez, a bátorsághoz és a férfias erőhöz, vagy a csokoládét az evés öröméhez, a szép, vonzó női testhez és az egészséghez.

A reklámpszichológia gyakran él a humor, a meglepetés és a szuggesztivitás eszközeivel.
Egyik mottója az AIDA:
Attention – figyelemfelkeltés,
Interest – érdeklődés kiváltása,
Desire – vágykeltés,
Activation – cselekvéskésztetés.

Az érzékelés, észlelés pszichológiájából felhasználja:
- a látással,
- a hallással,
- a benyomások szerveződésével,
- az ingerbefogadással és feldolgozással kapcsolatos,
a kognitív pszichológiából és szociálpszichológiából pedig:
- a motivációkkal,
- az érdeklődés felkeltésével,
- a döntéshozatallal és
- a csoportjelenségekkel kapcsolatos eredményeket.

/A következő megállapításával azonban nem értek egyet, az idézet után leírom miért, BS/

Olykor a tudomány és a társadalom az emberek védelmében gátat szab a tudományos ismeretek felhasználásának, így pl. tilos olyan ingerekkel fogyasztásra bírni embereket, melyek intenzitása a tudatos észlelési küszöb alatt marad, s így tudattalan úton befolyásolja cselekedeteinket (moziban a másodpercek törtrészéig felvillantott pattogatott kukoricás képek jelentősen megnövelték az előadás végén a kukoricafogyasztást).”

Az utolsó bekezdéssel nem értek egyet, és ezt Aronson(3)-Pratkanis(4): Rábeszélőgép(5) c. könyve alapján teszem. A könyv 152.-157.o-án, a 29., TUDATKÜSZÖB ALATTI PRAKTIKÁK: KI KIT SZED RÁ? c. fejezetében részletesen leírják, hogyan alakult ki a tudatküszöb alatti meggyőzések hiedelme, milyen formákban terjedt, és Pratkanis milyen módon bizonyította be a hatástalanságukat. Ennek alapján az utolsó bekezdés csak azt demonstrálja, hogy nemcsak a társadalmi szervezésben, hanem a tudomány területén is vannak, akik áldozatul esnek egyes misztikusnak ható hiedelmeknek.

(1)
Boross Ottília:
( róla: http://pszicho.btk.ppke.hu/tan_boross.htm )
egyetemi adjunktus,
angol nyelv és irodalom szakos tanár,
pszichológus,
MTA tag.
Oktatott:
Veszprémi Egyetem Pedagógia-Pszichológia Tanszékén,
ELTE Személyiségszociológia Tanszékén;
Jelenleg neveléspszichológiát oktat a PPKE BTK Pszichológia Intézetében.

(2)
Online Pedagógiai Lexikon - http://human.kando.hu/pedlex/
Reklámpszichológia: http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/R.xml/reklampszichologia.html

(3)
Elliot Aronson: a világ leghíresebb és legsokoldalúbb szociálpszichológusának tartanak. Az állami iskolákban végzett előítélet kutatásáért (lásd The Jigsaw Classroom c. könyvét) Gordon Allport-díjat kapott. Sok egyéb szakmai kitüntetésben is részesült, s könyvei (köztük a magyarul is megjelent A TÁRSAS LÉNY) világszerte keresettek.

(4)
Anthony Pratkanis: a vásárlói viselkedés és a meggyőzési taktikák szakértője. Pályáját a Carnegie-Mellon egyetemen kezdte. A Judas Priest zenekar elleni perben tőle kértek szakvéleményt a tudatküszöb alatti meggyőzés lehetőségeiről, és erre alapozva nyert a védelem. Gyakran írt szaklapokba, sőt az egyiket (Attuitude Structure and Function) szerkeszti is. Jelenleg a University of California (Santa Cruz) professzora.

(5)
Rábeszélőgép: eredeti címe: Age of Propaganda – The Everyday Use And Abuse of Persuastion (=A propaganda kora – a rábeszélés mindennapi használata és a vele való visszaélés); 1992, New York - Oxford. Magyar változat: Fordította: Vámos Miklós; AB OVO Könyvkiadó, Budapest, 1992.


***

Régóta foglalkoztatnak a reklámok, és azóta pedig különösen, hogy megírtam az Amway-elemzést. Azóta elemző szemmel nézem őket, és számos konkrét reklámhoz és reklámfajtához írok és írtam megjegyzéseket – ezekből adok közre néhányat.

Íme az első:

Kérdés: Miért nem a korai biliztetést propagálják a reklámok, a nadrágpelenkákkal ellentétben?

A Válasz!: Mert a biliztetést a szülők CSINÁLJÁK, és megvenni ezt az odafigyelést nem lehet. A biliztetés nem fogyóeszköz!

Bezzeg, ha az ilyen biliket ki lehetne minden "produkció" után dobni!

Talán nem kellene hagyni, hogy a szülőkben a gyerekekre kedvezőtlen szokásokat alakítsanak ki a reklámok. Mert senki sem tudja, hogy alapvetően milyen lelkülete lesz az olyan embernek, aki már aktív beszédkészséggel is maga alá kakil, mert ez egyre elterjedtebb; és a szobatisztaság kialakítása egyre nehezebb, egyre kellemetlenebb élményt jelent mind a szülőknek, mind a gyereknek!

Freud tuti tudna erre valami okosságot mondani, úgy értem arra, hogy az anális fejlődési szakaszt hogyan befolyásolja a nadrágpelus!

Az ANÁLIS SZAKASZ-ról, részben a szobatisztaságra szoktatással kapcsolatban így írnak:
„Freud szerint a kisgyermek életének második szakasza, amelyben a gyermek a végbélnyílással és ennek funkcióival kapcsolatos örömérzésekkel van elfoglalva. A szobatisztaságra szoktatás által okozott szorongás hátérbe szoríthatja a gyermek örömérzését. Akárcsak a többi freudi szakaszban, az anális szakaszban bekövetkező túlzott frusztáció vagy túlozott kielégülés is adott szakaszban való fixálódáshoz vezethet, ez pedig később azzal járhat, hogy felnőttkorban ún. „anális karakter” alakul ki, melynek tipikus vonásai a:
- MAKACSSÁG,
- RENDSZERETET,
- FUKARSÁG.
(David A. Statt: Pszichológiai Kisenciklopédia)

Luthardt Andrea, pszichológus, így ír:
„A pszichoanalízis a szexuális fejlődés egyéb szakaszai sérülésének is fontos szerepet tulajdonít: a fejlődés orális fázisából származó részösztöneinek elfojtása vezet olyan neurotikus tünetek kialakulásához, mint például a hisztériás hányás vagy az ételtől való undor (Freud, 1905), az anális szakasz fejlődésének pedig sérülése kényszerneurotikus kórképek kialakulásához vezet (Freud, 1932b).”
( http://landrea.digitalnet.hu/pszichoanalizis.htm )

Brain Storming, Okt. 07, 2004

Felhívnám a figyelmet az ehhez a témához kapcsolódó elmélet taglalására a virtus cikkeim közül:

Tudomány
Amway és a Network 21 - VIII / II. A meggyőzésről általában
http://www.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=7109
Brain Storming - 2006.09.01 00:04


Reklámpszichológia az Online Pedagógia Lexikonban
Szerző: Brain Storming  2007.07.27. 09:25 2 komment

Címkék: marketing kritika reklám tudomány szociálpszichológia pszichológia manipuláció meggyőzés

A bejegyzés trackback címe:

http://brainstorming.blog.hu/api/trackback/id/tr9126200

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mirko 2007.07.28. 20:33:23

AIDA: Adjatok Inni De Azonnal ;]