… az ideológia, és a parahit fontosabb, mint az ésszerűség - erősen mágikus gondolkodásra vall, ha a körültekintő tervezést mindenféle szertartással kívánják helyettesíteni…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép forrása: http://www.nap-kelet.hu/kepek/magfalva1.jpg

***

A forráscikk a NapÚt – Az eredendő műveltség honlapja-ról származik:

http://www.naput.hu/

PORTRÉ - Géczy Gábor, fizikus, tanár

2006-07-22 23:00

http://naput.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=40&Itemid=28

A számos megjegyzés miatt a cikkem dialógus formátumú (mivel egy vitából szerkesztettem) – vagyis az elemzett írást nem egy összefüggő szövegben adom közre, hanem úgy, hogy a megfelelő, megvizsgált szövegrészeket közvetlenül követik a rá vonatkozó észrevételek, megjegyzések, kiegészítések.

Az eredeti, Géczy Gábor interjú számos helyen olvasható az interneten – javarészt az olyan honlapokon idézik, ahol a mai, „elviselhetetlen” és „rothadó” társadalmi és gazdasági viszonyok elől az azt megelőző, délibábos múltba kívánnak visszamenekülni, körítve némi globalizált trancendentalizmussal.

***

Géczy Gábor:

"Mivel a kutatások során nyert tapasztalataim gyökeresen ellentmondtak a hivatalos tudomány állításainak, és nem láttam esélyt arra, hogy nézeteimet belátható időn belül befogadják, 1995-ben eljöttem az ELTE-ről és saját céget alapítottam. Kutatásaimat azóta magam finanszírozom.(1) Jelenleg óraadó tanárként speciálkollégiumot tartok a hallgatóknak „Szakrális földrajz”(2) címen."

Brain Storming:

(1)

Először nem értettem, hogy miért emeli ezt ki Géczy úr, de mintha a saját cég alapítása azért történt volna, hogy a kutatásait maga tudja finanszírozni – gondolom az ELTE nem finanszírozta a "szakrális földrajz" témáját. Ez az elképzelés hasonlít a néprajzban már ismert „etnikai táj” fogalmához, amelynek kultúrnemzeti mítoszát részletesen tárgyalja Kéményfi Róbert:

http://epa.oszk.hu/00000/00036/00047/pdf/09.pdf

A „szakrális földrajz”, mint terminológia nem merül föl máshol, csak Géczy úrral kapcsolatban. AZ ELTE megnevezett tanszékét levélben felkerestem, érdeklődve Géczy úr ottani tevékenységéről, de nem kaptam informatív tájékoztatást.

(2)

A Kárpátmedence szakrális földrajzáról

2:58:10. - 2006.11.21.

www.magtar.hu  - berenyiturul.co.cc

http://video.google.com/videoplay?docid=-8138595920048790292

***

Géczy Gábor:

"Ezek a magok hosszú ideig – néha évezredeken keresztül – őrzik az élet mintáját, majd ha újra kedvezővé válnak a körülmények, kicsíráznak és újjáteremtik az életet. A magyar nép nevében (azaz feladatában) is benne van a mag."

Brain Storming:

Ez kissé nacionalistának tűnik – még ha jóindulatúan naiv is... DE küldetéstudatot biztosan adhat.

Azonban nyelvészetileg erősen sántít a dolog – lásd:

Nyelvészet/Nyelvtanulás-tanítás Rovat a BS-Studio-ban:

A mai MAGar félreÉRtelmiség BÖLCSÖségének VILÁGosságáról…

Brain Storming - 2009.02.12 19:38

http://bsstudio.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=63559

Az évről-évre egyre inkább erősödő napsütésben mindinkább erősödik a délibábos nyelvészkedési hajlam…

***

Géczy Gábor:

"A MAG-nak saját könyv*, CD*, DVD* stb. beszerzési és elosztási rendszere van, amelyben a valódi múltunkat, éltető hagyományainkat bemutató művek szerepelnek."

Brain Storming:

Az önállósággal kapcsolatban kérdés, hogy ezek szerint saját papírgyáruk, nyomdájuk, CD és DVD előállító üzemegységük is van? Vagy ebben nem önellátóak? És ha nem, akkor mely világcég nyereségét növelik ezzel – ezt jó lenne tudni!

***

Géczy Gábor:

"Mi mindenkiben a jövőt látjuk, ezért - előéletétől függetlenül - mindenkit várunk sorainkba."

Brain Storming:

Első olvasáskor mindez teljesen úgy hangzott számomra, mint amikor arról olvastam, hogy Pál is beinvitálta a pogányokat a kereszténység soraiba... És tessék, a következő mondat már éppen ezt mondja ki: "A kegyelem kora arról szól, hogy Saulusból a keresztényüldözõ zsidó rabbiból bármikor Pál apostollá nemesedhet az ember."

***

Géczy Gábor:

"Aki például otthonában, háza előtt fát ültet, (tartozzon bármilyen ideológiai vagy politikai irányzathoz) lehet, hogy többet tesz a jövőért, mint aki - akár Bocskai ruhában - fröcsögve szidja a másikat."

Brain Storming:

No, azért a faültetés még nem elegendő – gondozni s kell azt a fát, hogy felelő gyümölcsfa, vagy falalapanyag legyen belőle – mert az is a jövőért dolgozik és tesz, aki kivágja a fát, és tartós bútort készít belőle.

A Bocskai egyenruhás hasonlatot nem értem – ez biztosan valami politikai tartalmú utalás, ami némiképp a pártatlanság látszatát csökkenteni tetszik...

***

Géczy Gábor:

"A falu kb. 10 házból fog állni, melyekhez 5 ha földterület tartozik. A telek (kb.1ha) minden lakónak saját tulajdona, a szántó (1ha), a legelő (2ha) és az erdő (1ha) osztatlan közös tulajdonban marad. Ez az erdő- és legelő birtokosság segíti a közös gazdálkodást* (csorda, ménes, épületfa, tüzelő)."

Brain Storming:

A fizikus úr lehet, hogy földrajzban nagy koponya, de játékelméleti szempontból lehet, hogy nemigen tájékozott, mivel a "közlegelők problémáját" itt mintha figyelmen kívül hagyta volna - pedig ez klasszikus ismeret az ökológiában (is)...

***

Géczy Gábor:

"A falu lakói(1) a faluépítő közösség soraiból kerülnek majd ki. Ha elkészül(2) a falu, eleinte csak pár család fog kiköltözni, a többiek pedig fedezik majd költségeiket(3) (üzemanyag, telefon stb.)(4), cserébe az ott lakók egészséges élelmiszereket adnak(5), rendben tartják a többiek portáit is.(6) A falut olyan mintának szánjuk, amely - reményeink szerint - segíti a helyi MAG-okat a saját falujuk felépítésében. És ezek a falvak egyszer majd összeérnek.(7) A minta adást tartjuk legfontosabbnak. Azt hogy kijön ide valaki, megtanul földházat építeni, vermet ásni, önállóan gazdálkodni, és ez a tudás nem avul el soha, és az övé marad.(8) Alapelvünk, hogy a falu önellátó, önvezérelt, a természettel együttműködő egység legyen, kizárólag természetes, helyi építő anyagokból, épülhet fel (30 km-es körzeten belülről próbáljuk beszerezni az építőanyagot), a gazdálkodásban hagyományos fajtákat és eljárásokat használunk.(9) Mangalicát, szürkemarhát, kopasz nyakú tyúkot fogunk tartani, tönkölybúzából saját magunk sütjük kenyerünket."

Brain Storming:

Nem tudni, hogy Géczy úr hallott-e az amish-okról, és egyéb drasztikusan modern-technika ellenességet hirdető közösségekről, amelyek önellátóak tudnak lenni, azonban menthetetlenül belterjesekké válnak – ami az amishoknál is jelentkezik már, akár a belterjes adventistáknál is: a beltenyészet elkerülhetetlen a zárt közösségeknél. Az adventistáknál még lassabban fejlődik ki mindez, mivel azok nem elkülönülten élnek, hanem a "normál" társadalomban - a fizikai elszigeteltség azonban erősen fokozza a belterjességgel kapcsolatos problémákat, akár a genetikailag rizikófaktort jelentő öröklődő betegségeknél, akár mikrokulturális szempontból...

Már hallom is a kritikai hangokat: „No, persze… de senki nem beszélt itt egy társadalmilag is elszigetelt kulturálisan és vallásilag is zárt, a nagytársadalommal kapcsolatot nem tartó kisközösségről! Itt csak arról van szó, hogy leutánozzák az önfenntartó faluközösséget – a kezdeményezés elsősorban gazdasági és nem a társadalomból való kivonulást célozza! Nem a társadalomtól való elfordulást akarja Géczy, hanem egy természetes életmódot akar követni – ezt természetesen nem lehet a nagyvárosban véghezvinni, ehhez a városi környezettől távoli, a város zajától és fizikai hatásaitól mentes helyszín kell… és természetesen az önfenntartáshoz termelő lehetőségre is szükség van, amihez művelhető földterület kell, az állati takarmányozáshoz legelő, kaszáló, stb.”. … Nos, a Géczy úr által felvázolt naiv és idealisztikus közösségfejlődési elképzelés nem egészen ezt mutatja. Ő nem egyszerűen az önálló, önfenntartó megélhetési lehetőséget vázolja fel – tkp. közösségi programot állít fel a saját elképzelései alapján.

(1)

Elképzelése szerint, a falu építői és a majdani lakói nem azonosak, de a lakók csak az építők közül kerülnek majd ki.

(2)

Kérdés számomra, hogy Géczy úr számára a „kész falu” mit is jelent itt: mert megfogalmazása szerint nem a működőképes falut jelenti, hanem csak pusztán az épületeket – (3) hiszen akkor miért kellene a néhány kiköltözött család költségeit a nem kiköltözötteknek fizetni. Vagyis ebből logikusan az következik, hogy a faluépítők közül, akik nem költöznek ki, azok az ő munkájuk által is felépített faluban lakók anyagi terheit is átvállalják. Nem tudni, hogy Géczy úr az elsők között kiköltözők, vagy az elsők között anyagi terheket vállalók közé sorolja magát!

(4)

Üzemanyag és telefon… Ez vajon hogyan illeszkedik a teljesen természetes önfenntartó életmódba? Mert – akik kint laknak, azok továbbra is gépkocsival akarnak közlekedni, esetleg benzin-, vagy egyéb robbanó-motorral működő gépekkel akarják a földet művelni, a fát vágni, vagy esetleg az elektromos áramot termelni, vagy a vizet szivattyúzni, stb.? Ez már nemigen vág egybe az eredeti naiv elképzelésekkel. És a telefon – feltételezem, hogy semmiképpen sem vezetékes telefonra gondolnak, hanem mobilkészülékekre. No de – azoknak térerő kell, vagyis nem lehetnek lefedetlen környéken; és persze a telefonok akkumulátorát is fel kell tölteni valamivel…

(5)

Az egészséges élelmiszereket meg is kell termelni, aminek legalább fél, egyéves átfutási ideje van, egyéb terményeknél, pl. gyümölcsöknél pedig évek. Ha a be nem költözőknek kell a falu lakók szükségleteit finanszírozni, akkor csekélyke ellentételezés az, amit ők „egészséges élelmiszereknek” neveznek.

(6)

A porta rendben tartása… Nos, képzeljük csak el, hogy az embernek van két komplett nyaralója, ami tkp egy teljesen felszerelt lakóépület, stb. Ebben lakik egy család, akiknek a szükségleteit a tulajdonos finanszírozza, azok pedig cserébe a sajátjukként laknak az egyikben, és rendben tartják a másikat, és élelmiszerekkel fizetnek – ha a falu ráadásul még nincs is közel, akkor a cserébe kapott egészséges élelmiszerek beszerzési költségeit már ez is jócskán megdobja, vagyis az ellentételezés is ráfizetésessé válik!

(7)

Egy ilyen, még kísérletileg el sem kezdett elképzelés esetén csak az fantáziál a végeredmény hallatlan sikerességéről, akinek a fejében az idealizált kép van még csak jelen, és még tervezésileg sem kezdett bele semmibe. A visszafogottság jó szándékú, de erősen naiv megalomániába csap át azzal, hogy a még meg nem valósult álmot összekapcsolódó tömegmozgalomként képzeli el. És mindezt amellett, hogy már most mintának szánja – már a neve alapján is! – azt, ami még nem is létezik!

(8)

Ismét egy erősen idealizált fantázia, amit a falu – ha valaha is lesz belőle valami – csak arra fog mintát szolgálni, hogy az önmagával elégedetlen embert hogyan rántja magával a létbizonytalanság ellen való individualista küzdelem; továbbá, hogy az ezáltal kialakuló önigazolási kényszer hogyan vezet egy eredendő nemzeti felsőbbrendűséget hirdető tanba, és hogy mindez hogyan ragadja magával azokat, akikkel Géczy úrnak sikerül majd elhitetnie, hogy ő maga mennyire hisz benne. Erre valóban remek minta lesz – még akkor is, ha nem készül el. Azt a világszemléletet is tükrözni fogja, amit Géczy úr „a világ verbális modellezésének” nevez. Tény, hogy mindezt az is szépen demonstrálja, hogy a még meg nem valósított semmi köré már előre hagyományokat és idealizált képeket társít. Ezt valóban csak egyfajta verbális alapon lehet csak létrehozni. Amire azonban bárki elsütheti azt a cinikus megjegyzést, miszerint: „Mondani könnyű!”.

(9)

Ezek alapján valószínűleg nem hiányozhatnak soraikból a hagyományos és a modern öko-elvek alapján való építészethez értő szakemberek; sem azok az agrárszakemberek, akik a hagyományos állat és növényfajták (termelésének és gondozásának) alapos ismerői. Kérdés azonban számomra, hogy ahhoz, hogy valaki a természettel összhangban cselekedjen, miért lenne szükség „időutazásra”, hiszen Géczy úr mindenben igyekszik lemásolni a XX.sz. eleji parasztság életét. Elmondása szerint ugyanis „a legkézenfekvőbb megoldást a hagyományos, önellátó paraszti gazdálkodás nyújtja, amely évezredeken keresztül bizonyított, amelyben még nagyszüleink is éltek.” Nos, ha ő a nagyszülei generációjának életmódját veszi mintának – mivel ebben a mintaadó gazdaságban ezt akarja szinte egy az egyben lemásolni! – akkor mindez az 1900-as évforduló környékére tehető állapotok felidézést jelenti.

Ha Géczy úr pontosabban ismerné a magyar néprajzot, nem tenne olyan kijelentéseket, mint pl. hogy „önellátó paraszti gazdálkodás(…), amely évezredeken keresztül bizonyított”, mivel a magyar paraszti kultúra igen nagy változásokon ment keresztül. Ha az ő korosztályának nagyszülő-generációját vesszük alapul, akkor az a generáció már nagyban eltávolodott attól a megközelítőleg hagyományos paraszti-nak nevezhető kultúrától, amely valóban tartósan ellenállt a városi-polgári hatásoknak. A témához kapcsolódóan további és alapos tanulmányokra van szükség – Géczy úr azonban egyáltalán nem úgy fogalmaz, mint aki „elvégezte volna a házi feladatát”.

***

Géczy Gábor:

Mangalicát, szürkemarhát*, kopasz nyakú tyúkot fogunk tartani, tönkölybúzából saját magunk sütjük kenyerünket."

Ez az életmód nem csak egészséges, tiszta élelmiszert, kényelmes, otthont adó házat és emberhez méltó életet jelentett, hanem – mivel a házépítéstől a mezőgazdasági munkákig mindent kalákában végeztek – közösséget is. Ez a közösségi lét, és az általa nyújtott védelem és biztonság hiányzik ma mindnyájunknak. Ezt próbálja a MAG visszaadni* az embereknek.

Brain Storming:

Amit itt Géczy Úr felvázol, az nem elsősorban „a közösségi lét, és az általa nyújtott védelem és biztonság” visszaadását mutatja be, hanem a tömegtársadalmi rendszerből való látványos kivonulást, az attól való elzárkózást; visszavonulást a múltba, annak a magárahagyottságára. Itt a magárautaltság minden áron való vállalását próbálja idealizálni, holott még a idealizált paraszti életforma sem volt olyan módon a világtól elzárkózó, azzal szembeforduló, mint amit itt a mag-atyja hirdet.

***

Géczy Gábor:

"Régen a falun élők mindent meg tudtak termelni, csak a petróleumot és a sót hozták kívülről.(1) Ezeknek az ismereteknek újra közkinccsé kell válnia, anyanyelvi szintű tudássá.(2)"

Brain Storming:

(1)

Géczy úr korábban említette a teljes önellátást, és megemlítette, hogy "A MAG-nak saját könyv*, CD*, DVD* stb. beszerzési és elosztási rendszere van”. Nem utalt ugyan ezen tájékoztató anyagok kereskedelmi jellemzőire. Erős romantikával tekint a totális önellátás képességére és lehetőségére, de ő maga is említi egy előadásában, hogy a falusi paraszti közösségekben minden nap vásárnap volt, csak éppen kb. egy napi járóföldi körzeteken belül. Ha teljes önállóságra akar berendezkedni, és közben örökösen a falusi életmódot idézi mintaként, akkor hogyan feledkezhet meg erről a természetes szokásról?

(2)

Sajnos nem definiálta, hogy számára mit jelent az, hogy "anyanyelvi szintű tudás". Gondolkodásmódjával alaposabban megismerkedve valószínűleg egyfajta „nemzettudatból eredő”, az „anyanyelvből eredő” tudásra gondolhat. Abból kifolyólag is feltételezhető ez, hogy a teljes „szakrális földrajz”-ot, ami saját találmánya, szinte teljes egészében a magyar nyelvre, pontosabban a magyar nyelv szavaival való bűvészkedésre alapozta, mivel – elmondása szerint – elméletében nyelvi alapú modellel írja le a világot, nem pedig matematikai alapon, ahogy az a tudományban szokás. Erős a valószínűsége, hogy az ELTE soraiból is azért kellett távoznia, mert elmélete tudománytalan.

***

Géczy Gábor:

"Nem vették észre, hogy a televíziótól a banán ízű tamponig(1) csupa felesleges bóvlit kapnak az értékeik helyett. Nem vették észre, hogy lassan mindenki beteggé és boldogtalanná válik körülöttük a „szép új világ”(2) halálos ölelésében. Vissza kell adni a parasztság tartását, meg kell mutatni, hogy az õ tudásuk valódi érték, nem avul el(3), és nem válik szemétté, mint a jogi, számítástechnikai, orvosi stb. ismeretek többsége.(4) Minél egyszerűbb valami, annál maradandóbb, és ami a legegyszerűbb: az örök!"(5)

Brain Storming:

(1)

Géczy úr nem valószínű, hogy magyar adókat néz, mert ilyen terméket nem reklámoztak TV-ben sem, legfeljebb banánízű óvszert... de az meg legfeljebb csak speciális adókon jelenik meg. Nyilvánvaló, hogy itt a szakrális tan terjesztője pusztán cinikusan viccelődik – ámbátor előadásaiban igen sok szexualitással kapcsolatos elméleti pont jelenik meg, pl. a kisiskolásoktól megszokott, jellegzetesen rombusz alakú punciábrázolás is, amit ő egyfajta ősmotívumként értelmez. Talán szemérmetessége miatt nem esik szó előadásaiban az emberi kultúra jellegzetes fallosz-szimbolikája, holott ez a magyar népművészetben is igen jellemző.

(2)

Nem tudni azt sem, hogy a "Szép Új Világ"-ot olvasta-e valaha Géczy úr, mert a mai társadalomnak semmi köze sincs Huxley utópiájához!

(3)

Igen, és biztosan neki is tetszene az a hímsoviniszta szemléletmód, ami a "Körhintában" is megjelenik, miszerint "Ház a házhoz, fő’d a fő’dhöz!"...mármint házasodik, amikor a lánygyerek férjhez adásáról van szó. Vagy ott van az eredendően magas gyerekszám családonként, ami egyrészt a magas csecsemőhalandóságot volt hivatott kompenzálni, másrészt pedig a férfiak nő fölötti uralmának volt az eredménye – amikor még híre sem volt semmiféle emancipációnak, még abban az értelemben sem, hogy a nőt a férfivel egyenrangú embernek tekintsék.

(4)

Sajnos Géczy úr itt is általánosan dobálózik: ha a nem megfelelő ismereteket nem váltanák fel jobbak, hatékonyabbak, stb., akkor nem lett volna fejlődés... Óh, és nem szorultak volna háttérbe a paraszti ismeretek sem. Apropó – a születésszabályozást hogyan kívánják egy elszigetelt közösségben "kordában tartani"? Vagy a korabeli, itt idealizált paraszti létre jellemző magas csecsemőhalandóságát a magas születésszámmal kívánják majd kompenzálni?

(5)

Ebben az ideológiailag a végletekig leegyszerűsített elképzelésben nem nehéz önellentmondásokba keveredni. Számára minden bizonnyal az a legegyszerűbb, ha másokat igyekszik meggyőzni arról, hogy úgy kellene élni, ahogyan ő maga sem él. Vészesen hasonlít ez a mózesi tízparancsolatok gyakorlati alkalmazásához – Mózes például a „Ne ölj!” parancsot sajátosan értelmezte, mivel elsősorban a saját nemzetsége tagjaira vonatkozatta (igaz, rögtön a hegyről lejövet, talán amikor a kőtáblák a friss vésettől még melegek is voltak, első felindultságában mészárlást tartott a saját közössége tagjai körében)… Tehát az egyszerűség lehet, hogy örök és maradandó, az emberi természet azonban nem erre van beállítva, hanem a folyamatos aktivitásra, ami az Új-ra és a Fejlesztés-re, a Más-ra. Valójában Géczy úr is ennek szellemében alkotta meg az elméleteit: megalkotta – egyfajta inverz megfelelőjeként Edmund Hillary híres mondásának, aki azzal indokolta a Mount Everest megmászását, miszerint: „Mert ott volt!”… Géczy úr pedig azért alkottam meg a Szakrális Földrajzot, „mivel nem volt ott”.

Fejtegetési nem lehetnek egyfajta örökbecsű tudás elemei, mivel akkor nem váltanának ki csodálkozást, meghökkenést – mivel mindezeket „zsigerből tudnánk”, pláne mi, magyarok, akiknek a nyelve indokolta magának a szakrális földrajz-tan a megalkotását.

***

Géczy Gábor:

"A tábor során szeretnénk felépíteni egy kápolnát* a falu számára, kemencét, karámokat az állatoknak, rakott falú házat és egy közösségi földházat."

Brain Storming:

*Úgy tűnik, hogy a múlt hasznos örökségének a másolását Géczy úr csak egy-az-egyben képes elképzelni - vagyis megjelenik a feudális korszak parasztságát kihasználó ideológia is! No de kinek lesz befizetve az egyházi tized, ill. adó? És esetleg kötelező lesz naponta, vagy legalábbis minden vasárnap misére járni?

***

Géczy Gábor:

"Idegenek csak úgy csatlakozhatnak a táborhoz, ha valamely MAG befogadja őket, és felelősséget vállal értük."

Brain Storming:

Itt más kimondottan elkezdődni látszik a kívülállók "idegenezése"... Pedig még sehol sem tartanak a sátorozáson és az "ahogy-éppen-esik-úgy-puffan" paraszti gazdálkodásra jellemző programokon kívül.

 

***

"Milyen a tábori élet? Van-e kötött napirend?

Géczy Gábor:

Természetesen. Ébresztő 5-kor, 5.30-kor reggeli imádság(1), napköszöntés(2), 6-tól reggeli torna(3) (Baranta, hagyományos magyar bot- és szablyavívás) 7-13-ig a délelőtti, 16-19-ig a délutáni munkák folynak(4), vacsora után pedig takarodóig tábortűz mellett(5) beszélgetünk, éneklünk, néptáncot tanulunk. Van már egy ásott, iható vizű kutunk(6), áll egy ebédlősátor, asztalokkal, padokkal és egy tábori konyha. Készítettünk egy napbojleres zuhanyzót is. Megépítettünk két vermet, félig kész egy jégverem és nekifogtunk egy földház megépítésének. Mivel a táborlakók többsége városi „nadrágos” ember (tanárok, mérnökök, orvosok stb.), elég nehéz megszoknunk a tűző napot(7) és a kemény fizikai munkát."

Brain Storming:

(1)

Ideológiaszagú, nem is kissé – tán csupa gyakorló vallásos ember tartozik ehhez a közösséghez? És aki ateista, annak is kell imádságoznia?

(2)

No, itt meg már napimádat? És ha borult az idő? (Ez nem az első eset, hogy csak szép időben tudnak gondolkodni – tipikus városi szemlélet!

(3)

A magyar parasztságra nem hiszem, hogy jellemző lett volna a reggeli torna... És a reggeli időpontja valahogy kimaradt, nem értem miért! És miért pont valami harci játék a reggeli torna? Hja, férfi találta ki, értem! Ha nő lett volna, akkor jógafoglalkozást tartottak volna...

(4)

Látom a "napi 8 óra munka" elv megmaradt a jól megszokott városi életmód berkeiből...

(5)

És ha esik az eső, vagy fúj a szél?

(6)

Azért kíváncsi lennék, hogy bevizsgálás nélkül isszák-e a kényes városi gyomrukkal... vagy hogy mivel fertőtlenítik?

(7)

Nem túl biztató kezdet egy fizikai munkán alapuló életvitelhez. És ha zuhog az eső?

***

Géczy Gábor:

"A nagyszülői örökség az unokákban bukkan újra felszínre.* Tanulságos a bibliai tékozló fiú esete.**"

Brain Storming:

*Ezzel a logikával azt is lehetne mondani, hogy a MAG-okban születők gyerekei nem szívesen élnek majd a MAG-okban, míg esetleg azok gyerekei igen – kész a nemzedéki ellentét képlete... Kissé ellenmondásos, de elsőre valóban jól hangzik!

**A tanár úr sokat forgathatta a Bibliát, vagy sokat járhatott misékre... az idealizmust azonban valóban remekül megtanulta belőle!

***

"Miért pont Gombát választották?

Géczy Gábor:

A választás ösztönös volt, de a döntésünk sok szempontból jónak bizonyult. Segítőkészek a helyi emberek, jó a viszony a gombai önkormányzattal. A táj sérült (homokos, száraz, meliorizált földek...), de jelentős földenergiákat mértünk a területen. Ezek az energiák éltetik a tájat, ezek sűrűsödnek össze a szenthelyeken. Amikor hármas csillagösvény csomópontot mértünk az egyik dombon végleg eldőlt, hogy itt építjük fel Magfalvát. Az ilyen hármas csomópontok nagyon ritkák, több száz kilométerenként fordulnak elő. Ilyen csillagösvény működteti Tápiószentmártonban az Atilla dombot, de ha sikerül ezt a területet megtisztítani és működését megerősíteni, a környék az ottaninál sokkal erősebb gyógyító helyet nyer."

Brain Storming:

Hűha - ez már nem csak "nagyon", hanem nyíltan egy parahívő közösség alapjait sejteti... azzal győzködik magukat a silány, termőföldnek közvetlen nem, csak alapos előkészítés után művelhető talajú föld melletti döntést, hogy ott a földsugárzás kedvező, sőt, közel-s-távol ritka jó... Holott nagy valószínűséggel az anyagi oldala miatt dönthettek mellette: ez volt a legolcsóbb, meg kellett hát hogy győzzék magukat arról, hogy értékes is. ... No de vajon kérdés, nem tájékozódtak-e azzal kapcsolatban, hogy korábban, a nagy magyar parasztság művelte-e azt a területet, vagy éppen azért hagyták és nem művelték, mert arra nem volt alkalmas? Nem valószínű, hogy a földsugárzás majd életben tartja a gabonát, amiből kenyeret sütnék, vagy a füvet, amit a jószágok legelnének...

***

Géczy Gábor:

"A tábor előtti vasárnap (július 16-án - a szerk.) kb. 100 fővel Szentkorona Szertartást tartottunk, ezáltal segítve a táj gyógyulását és a szenthely működését. A szertartás naplementekor kezdődött a leendő kápolna helyén, harangszót követően, tűzgyújtással. A Koronán szereplő apostolok és szentek megszemélyesítői a tábor tagjai voltak, őket nevük és születésük alapján választottuk ki. A szentek és apostolok az Évkörnek megfelelő rend szerint mondták el a Koronában az általuk - a Szentírásból vagy néphagyományból - választott idézeteket. A Koronából kijőve mindenki a saját szavaival mondta el üzenetét, kívánságait családjának, barátainak, nemzetének és a világnak."

Brain Storming:

Itt, és a korábbiakból is leszűrve, nekem úgy tűnik, hogy az ideológia, és a parahit fontosabb, mint az ésszerűség – erősen mágikus gondolkodásra vall, ha a körültekintő tervezést mindenféle szertartással kívánják helyettesíteni... Nekem inkább kapuzárási pániknak tűnik ez a kapkodás...

***

Géczy Gábor:

"A nagyüzemi tartással - még ha „bio” is - nem kapjuk vissza a régi, természetes ízeket, mert nem személyes a kapcsolat az állattal, növénnyel, nincs rajta áldás.* Mindenkinek volt egy kinyúlt és lyukas ’Nagymama pulóvere’, amely legmelegebb ruhája volt, mert a nagyanyja belekötötte minden szeretetét. Ha a paraszt jóérzéssel, szeretettel dagasztja a kenyeret, vakargatja a disznó fülét, egy különleges, láthatatlan erő járja át az élelmet (az életet): az ízek tengere. Az Isten.**"

Brain Storming:

*Hát, az "áldást" a parasztságnál a létfenntartásért való küzdelem adta. Hinniük kellett a jó termésben, mert másuk nemigen volt. Ma agyilag igencsak fundamentalista, aki az emberi ész vívmányait felváltja azokkal, amiket a hatékonyság miatt váltottak fel

**Kár, hogy Géczy úr csak így tudja elképzelni az emberiségnek is hasznot hajtó istenhitet...

***

Brain Storming, 2010-03

Szerző: Brain Storming  2011.09.27. 00:22 Szólj hozzá!

Címkék: tudomány vallás isten technika pszichológia kereszténység különvélemény vallásos nevelés mag mozgalom géczy gábor

A bejegyzés trackback címe:

http://brainstorming.blog.hu/api/trackback/id/tr503259180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.