Paley becsapta a világot azzal, hogy az órára rátalálva azt hitte, hogy a készítője annak minden elemét önmaga találta ki, mindenféle előzmény nélkül.


Rajzoló: BRAIN STORMING

(1.) Mit tervezett meg az „Értelmes Tervező”? (1.1.) Azt a rendszerszerű formát, ami egy adott élőlényben ellát egy adott feladatot; vagy 2. (1.2.) azt a folyamatot, ami által egy ma látható forma kialakul abból a célból, hogy ellásson egy adott élettani szükségletet?


(2.) Miért tervezte a Tervező olyannak a bioszférát, amilyen? Ha feltételezzük, pl. egy órát vizsgálva, hogy a készítőjének pontosan meghatározott szükségletét elégíti ki az általa tervezett és elkészített szerkezet, akkor a biológiai objektumok mindegyikének ugyanígy pontosan meghatározható funkciója van, úgy a fajok, mint az egyedek szintjén. Akik a tervezettség hívei, azoknak szükségképpen prejudikálniuk kell tehát egy funkciót, egy célt, egy szükséglet kielégítését minden egyes élőlényhez: nincs értelme Értelmes Tervezőt feltételezni, ha nem csatolunk hozzá azonnal valamilyen célszerűségi, tervszerűségi rendszert. Azonban éppen a Tervező ezekkel kapcsolatos céljáról hallgatnak az elképzelés hívei.


(3.) Miért fontos, hogy az ember találjon egy Értelmes Tervezőt? Az egyik legfontosabb kérdés talán az, hogy (4.) mi lenne akkor, ha az Értelmes Tervezettség elképzelése széles körben, (irónikusan szólva) ne adj isten általánosan, intézményesített formában elterjedne? Világos, hogy a felvetés azonnal valamiféle Világegyetemet is irányító Intelligencia létét is felteszi, és az is világos, hogy nem megkerülhetőek a vallásos fogalmak bevezetése ennek értelmezésére, vagyis egyenesen egy isten-fogalomhoz érkezünk. Ekkor azonban azonnal adódik a kérdés: (5.) mely vallás által használt isten-fogalom lenne az, amellyel azonosítható lenne az Értelmes Tervező? Szerintem kézenfekvő a válasz: minden istenképpel operáló vallás azonnal a maga istenét vetítetné bele ebbe a fogalomba. Nem kétséges, hogy azonnal lecsapnának erre, mivel itt látszólag döntő csapást lehetne mérni a szekuralizálódó, egyre inkább materiális világnézetet valló, modern technikai civilizáció társadalmára, nevezetesen alkalom adódna arra, hogy a tudományos világkép felől bizonyítsák azt, amit éppen ez a tudományos világkép „vett el” az istenképekben hívő emberektől. (Fontos megjegyzendő, hogy a teizmus, mint bizonyos gondolatokat és eszméket teizálva kezelő gondolkodásbeli mechanizmus az ember elmeműködésének természetes, megkerülhetetlen, így szükségszerű része, emberi mivoltunk egyik alapeleme – a szekuralizáció mindössze ennek intézményesített, embertársak ellen fordítható manifesztumait redukálja, ergo a modern társadalmi formák nem „vettek el”’ semmiféle istent az emberektől, mindössze lehetőséget nyújtanak arra, hogy ezt a törzsi kultúrához szervesen kötődő felfogásrendszert ne engedje olyan mértékben elterjedni, hogy azzal egy tömegtársadalom tagjai egymás ellen fordulhassanak.)


(6.) Mi lenne a szerepe az élővilágban az Értelmes Tervezőnek? (7.) Valójában mit tulajdoníthatnánk az Értelmes Tervező munkájának? (8.) Mit tervezett meg az Értelmes Tervező? (9.) Hogyan képzelik Értelmesnek a hívői azt a Tervezőt, aki molekuláris szinten tökéletesen működő szerkezeteket épít, ám a munkáját egyedüliként felismerő fajként, az embernek önmagának kell megbirkóznia a külső körülményekkel? Ha a földi bioszférát tekintjük, az ember egyedül az értelme által válik el az állatvilágtól, és biológiai lényként inkább nevetségesen sebezhetőek vagyunk, semmint tökéletes alkotások. Az Értelmes Tervező attól is értelmes kellett volna, hogy legyen, hogy előre látja a változásokat: az általa teremtett (oppardon), vagyis tervezett(!) emberről tudnia kellett előre, hogy be fogja népesíteni a Földet. Az emberiség mégis igen-igen sok időt töltött el olyan körülmények között, ami technikai civilizáció nélkül (és itt alapvetően a legprimitívebb eszközhasználattól, az öltözetek használatától, a tűz használatától és a tervezhető élelemforrások beszerzési módjainak alkalmazásától, stb. számítom a technikai civilizációt) is megfelelő életteret biztosított a számára. Tudjuk, hogy az elődeink több százezer évet töltöttek el olyan környezetben, ami mind hőmérsékletileg, mind a fizikális fejlettségi fokuktól függő túlélési és élelemszerzési lehetőségeiknek megfeleltek… aztán mégis vándorlásba kezdtek. Sokaknak itt azonnal beugrik az állati migráció, ám az ember nem úgy vándorolt, ahogyan az állatok, vagyis nem ciklikus biológiai szükségleteik követték ösztönösen, hanem végérvényesen vándoroltak el, és új, állandó településeket hoztak létre. Azt is tudjuk, hogy a 100.000 évvel ezelőtti ember agya már tkp semmiben sem különbözött a mai emberétől, sem méretében, sem szerkezetében – vagyis mai társadalmi léptékkel mérve iszonyatosan hosszú ideig ott szunnyadt az a fejlődési potenciál, ami a mai technikai civilizációt is létrehozta. (10.) Miért lappangott hát ennyi időn át? Megkérdezhetjük az Értelmes Tervezettség híveit, hogy ők hogyan vélekednek erről? Az elképzelés hívei szerint az embert eleve ezzel a fejlődési potenciállal tervezték meg, akkor miért lappangott ez a potenciál ennyi időn át?


A biológiában azt látjuk, hogy bizonyos képességek nagyságrendekkel növelik a túlélési és szaporodási képességeket. (11.) Miért van akkor az, hogy ezek a képességek nem egyformán jelennek meg az egyes fajokban, hiszen minden fajnak szüksége lenne rájuk: a térlátás, az úszási képesség, a mászó képesség, az érzékeny hallás, a hidegtűrés, a repülési képesség, a gyors mozgás képessége, stb.? Azt látjuk, hogy ezek a képességek rendezetlenül vannak szétszórva az élőlények között. A szaporodási képességgel kapcsolatban is rettentő anomáliákat láthatunk, és már ennek rövid áttekintése is erős kétségeket ébreszt annak értelmes tervezettségével kapcsolatban: ahogy lefelé megyünk a csúcsragadozó szinttől, azt láthatjuk, hogy az utódok nagy része születését követően nem sokkal prédává válik – az Értelmes Tervezettség hívei adósok annak magyarázatával, hogy miért tervez meg egy Tervező egy szaporodási rátát, és miért olt önfeláldozó ösztönöket az élőlényekbe ennek érdekében, ha az élőlények többsége esetében az utódok nagy része nem éri meg a felnőtt, vagy a szaporodóképes kort. (12) Miért tervezne egy Értelmes Tervező pusztán arra bizonyos fajokat, hogy gyakorlatilag semmi más funkciójuk nincs, hogy (látszólag ugyan „teljes életet” élnek, ám) pusztán csak táplálékul szolgálnak más fajoknak?


Az Értelmes Tervezettség hívei továbbá adósak annak magyarázatával is, hogy (13) miért antropomorf szemléletű az elképzelésük, és miért nem ismerik el ennek az antropomorf szemléletnek az ordító önellentmondásait? Merthogy: az értelmes tervezettség alapelgondolása merőben a technikai civilizációra épít, ergo egy ember által produkált tevékenységet ad modellül arra az elképzelésre, amelyből végső soron magát az embert is származtatja. Ez semmi más, mint direkt egoteizmus: az ember önmagát teszi okává önmagának és az egész általa érzékelhető világnak is: „Azért létezik a világ, mert én létezek és észlelem ezt a világot.” (Lásd részletesen kifejtve: „Az értelemben való hitről” ) Az Értelmes Tervezettség tehát egy antropomorf szemlélet – ebből kifolyólag törvényszerűen hisz egy isten-képben is, és ezt az istenképet tkp önmaga tükörképeként látja. Megjegyzem, minderre szüksége is van – az Értelmes Tervezettség egy olyan istenhívő újhullám, mely tudományosan megalapozottan akar hinni; ezáltal pedig azonos szintre kerül az UFO-hívőkkel, akik számára a világűrből érkező fejlettebbnek képzelt idegenek szintén jobban megfelelnek, mint a már beigazolódottan meddő, hagyományos vallási képzetek.


A felsőbbrendűnek vélt Intelligencia óhatatlanul egy emberi, és az ember társadalmi viszonyaiból merített fogalmakkal leírt képzet – a belőle következtetésként levontak is elkerülhetetlenül emberi vonatkozásúak: az emberek közötti esetleges különbségeket eleve elrendelt, célszerű különbségeknek is vélheti, ami kétségtelenül vonzó társadalomképet jelent a pillanatnyilag jobb helyzetben lévő, és magasabb társadalmi státusszal rendelkezők számára, míg az „ennél lejjebb lévők” számára azonban nem. A magasabb státuszban lévők inkább hajlanak hinni egy „felsőbbrendűen eltervezett és elrendelt status quo-ban”, és a történelem véres bőséggel bizonyította, hogy a lehetőségeiknél fogva mindent meg is tettek ennek a mesterséges kikényszerítésére. Ám ezekben a korai állapotokban is megmutatkozik az Értelmes Tervezettség képzetének meddő volta a társadalmi viszonyokat tekintve: egy Értelmes Tervező nem olt ambíciót egy társadalmilag alacsonyabb rendűnek tartott emberi közösségbe… és bár ezt évszázadokon – vagy inkább generációk százain – át sikerült is elhitetni az emberi közösségekkel, a mai, civilizált emberkép már nem terhelt az ilyen torz emberfelfogástól. Az Értelmes Tervezettség azonban ide vezetné vissza az emberiséget.


A másik antropomorf önellentmondás az Értelmes Tervezettségnek és technikai civilizáció fejlődésének párhuzamba állítása. Paley órás analógiája csak akkor áll meg, ha nem vesszük figyelembe, hogy sem az órát, sem az órást nem szemlélhetjük annak komplex rendszerbeágyazottsága nélkül. Felesleges lenne – bár minden bizonnyal szemléletes – széleskörűen taglalni, hogy egy társadalomban milyen fejlettségi fokon van szükség órás-mesterre, hogy a kezdeti órák mennyire voltak pontosak, és hogy az időmérés milyen forradalmi változásokon ment keresztül, és hogy maga az emberiség is mennyire mereven ragaszkodik pl. a ma elterjedt naptár-rendszerhez, holott ennél praktikusabbak is léteznének, stb.. A lényeges momentum a technikai civilizációval és elsősorban annak produktumaival kapcsolatban, hogy bármely komplex gépet vesszük is ma alapul, azok mind visszavezethetők fejlődéstörténetileg a természetes életmódunk primitív életkörülményeihez. Az előbbi gondolatot szemléltetve: senki sem mondaná azt ma, hogy minden ma ismert komplex, ember alkotta rendszer vagy gép olyan, mint amilyennek az ember eredetileg elképzelte, vagy amilyennek az abba a „gép-fajba” tartozó emberi produktum a kezdetek kezdetén volt. Az emberi produktumok is folyamatosan fejlődnek, ám elsősorban csak változnak, majd egy komplex össztársadalmi szelekción átjutva bizonyos megoldások maradandóbbak, mások nem. Aki ezt a gondolatot elvetné, annak az elméje erősen az aktuálisan ismert technikai jelenségekre korlátozódik, és fogalma sincs arról, hogy a ma ismert, jól bevált technikai megoldások mennyi változáson mentek keresztül; mennyi meddőnek bizonyuló, de megvalósult elképzelés jutott a szemétdombra. Ott van példaként a repülés „fejlődése”, mely mai szemmel nézve csak úgy ontotta magából a működésképtelen, ámde tetszetős szerkezeteket. De ott van néhány absztrakt jelenség is, mint pl. a számfogalom fejlődése – aminek megértéséhez persze nem árt ismerni a tudomány ezen ábécéjének fejlődéstörténetét: azt látjuk, hogy ebben az esetben a fejlődés éppenhogy az egyszerűsödés felé kellett hogy vezessen… és mégis: a ma embere számára tökéletesen egyértelmű a 10-es számrendszer alkalmazása, amivel szépen megfér, hogy egy 60-as számrendszerre alapozottan méri az időt.


Kérdem tehát az Értelmes Tervezettség híveit: (14) ha teljesen nyilvánvaló, hogy az ember technikai produktumai is a szavannán kószáló ember keze ügyébe kerülő botokra, kődarabokra, csontokra, stb. visszavezethető, és ennek a fejlődési vonalát szinte minden ember természetesnek veszi – akár egy órás által készített óra esetében is, amit Paley a mezőn megtalál -, akkor miért tartja elképzelhetetlennek ugyanezt a folyamatot a természetben is lejátszódni? (15) Az óra esetében a nappalok és évszakok váltakozásának megfigyelése, majd egyes periodikus jelenségek kezelhetővé tétele által egyenes út vezet Paley órájáig, majd az órájától a 10-14 másodperc pontosságú atomóráig… az Értelmes Tervezettség hívei mégis ragaszkodnak ahhoz, hogy Paley órájának tervezője változatlan lenne az időben és a tudása is változatlan volt a napok váltakozását megfigyelő barlanglakó ősembertől kezdve az atomóra működtetőjéig? Merthogy ha az óra készítője analógiás példa az Értelmes Tervezettségre, akkor minden valaha élt időmérő szerkezetet készítő ember is analógia az Értelmes Tervezőre… és akkor íme az újabb kérdés: (16) ha minden azonos funkciójú gépet tervező ember analógia az Értelmes Tervezőre, akkor ezek a technikatörténetben felbukkanó emberek miért nem alkották meg ugyanazt a gépet ugyanarra a funkcióra? (17) Az edényekből csöpögtetett vízzel működő időjelzők készítői miért nem készítettek olyan óraszerkezetet, mint Paley órásmestere?


Egyrészt remélem, hogy ezzel a gondolatsorral sikerült megvilágítanom, hogy az Értelmes Tervező feltételezése a kezdeti analógiák alapján is önellentmondásokba fut; másrészt kíváncsi vagyok, hogy akad-e majd olyan Értelmes Tervezettségben hívő olvasó, aki megpróbálkozik feloldani ezeket az önellentmondásokat, és megválaszolni a kérdéseket.

További írások az Értelmes Tervezettség témában:


A KREACIONIZMUS-ról – avagy: az eszközkészítési tevékenység teisztikus kivetüléséről
Isten nem azért céltudatos, mert ez isteni jellemző, hanem a céltudatosság lett azért isteni jellemző, mert az ember ilyennek képzeli, vagy legalábbis szeretné ilyennek tudni magát.


JUPITER csak JANUS-nak tartozik számadással…

Gondolatok az Ember és a Kozmikus Ős-Ok viszonyáról…
 

Szerző: Brain Storming  2012.03.23. 17:51 5 komment

Címkék: tudomány vallás isten valláskritika kreacionizmus intelligens tervezés

A bejegyzés trackback címe:

http://brainstorming.blog.hu/api/trackback/id/tr74335581

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

elevenstar 2013.01.07. 22:39:50

Hello, ha megengeded válaszolok a kérdésekre.

1. Ez a kérdés, szerintem úgy ahogy van, teljesen felesleges, és nem is tudható biztosan. Egyébként jómagam a másodikra tippelnék.

2. a) Egyáltalán nem szükségszerű, hogy legyen célja. (Te sosem csináltál még olyat, aminek végső soron semmi értelme nem volt? Pl. előbb csapkodtam a lábam, de nem sok célja volt magán a csapkodáson kívül) b) és itt jön be a b, pusztán a teremtés élvezete miatt c) csupán hogy színesítse az alkotását (nem tudom csinálsz-e valamilyen alkotó folyamatot, de pl. sok költőnk volt, amely pusztán az írás élvezete miatt írt, a fióknak...) Ezek persze nem zárják ki a világ összehangolt tökéletes működését, ami az egyik legfontosabb érv az intelligens tervezés mellett.

3. Nem fontos, ez egyszerűen logikailag következik. Ha látok egy szobrot, nem kell, hogy mellette álljon az alkotója non-stop, anélkül is tudom, azt tervezte és kivitelezte valaki.

4. Nem feltétlen, de vélhetően az irányítói vagy felügyelői szerep is felmerülne a tervezői után. Innentől annyival előrébb lennénk, hogy már csak a deizmus képviselői folytatnának parttalan vitákat a személyes, ítélkező Istenben hívőkkel.

5. Mivel az intelligens tervezés mint olyan jórészt logikai következtetésből fakad, valóban csúnya dolog a végeredményt kisajátítania bárkinek, de egy huszárvágással ez is megoldható, hisz abban sokan egyetértenek, hogy csak egy Isten van. (Ez egy másik téma egyébként a neveken folytatott vita, hisz nekem is van keresztnevem, vezetéknevem, becenevem, gúnynevem, nicknevem, megszólításom stb.) A tankönyvekben sem kell tehát bármiféle nevet megírni.

6. Más szerepe is van, lsd. 4-es pont.

7-8. Ebben alapvetően nincs egyetértés, hogy "csak" az egész világmindenséget, és az emberek finom-fizikai teste öröktől fogva létező, vagy azt is ő teremtette. Nyugodtan meg lehet említeni mindkét verziót az erről szóló fejezetben, nincs ezzel semmi baj.

9. Ez kevésbé tudományos kérdés, ez inkább teológiai-filozófiai kérdés. Bizonyára szorosan összefügg az ember létezésének céljával. Szívesen írnék róla hosszabban mert valójában ez az egyik legfontosabb dolog. Maradjunk annyiban, hogy minden a tökéletesedés felé halad a világban, így értelemszerűen az emberi fejlődés is. Itt elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy mikor ismerjük fel, hogy ha a világban minden a tökéletesedésről szól (építjük-szépítjük kertünk, házunk, javítjuk a külsőnk, kondíciónk, építjük a karrierünk, minél több tudásra teszünk szert stb.), hogy sokan elfelejtik, hogy a szellemi-lelki szintű tökéletesítésről megfeledkeztek.

10. Ha elfogadjuk tehát, hogy az életek sorozata egy próbatétel, egy szűrő, egy folyamat amin át kell esni, akkor világos miért kell ilyen hosszú. Egy technikailag fejlettebb környezetben nem kell annyi idő a csiszolódásra, nemesedésre, mint egy puritán környezetben. Pontosabban fölösleges, ez a kevés is sok, hisz mint utaltam rá, sokan félre is értik jelenlegi helyzetüket, és degradálódni kezdtek.

11. Ha minden és mindenki egyforma lenne, pl. az állatvilágban hogy dőlne el, hogy ki él túl? Ha egy autóversenyen ugyanolyan autókban azonos képességű sofőr klónok ülnek, akkor ki nyer?

12. Továbbá, ez felvet rengeteg más kérdést, amikre természetesen van válasz, de mivel minden kérdésre adott válasz újabb és több kérdést szül, elég hosszú lesz bemutatni a világ működését. Nos. a) szerintem az épp elegendő funkció, hogy valami tápláléka valami másnak b) ha ez nem kielégítő válasz, érdemes elgondolkodni a karmikus lehetőségen, de ez a válasz extrém hosszúra nyúlna.

13. Ez téves. Nem önmagából indítja logikáját, hanem az őt körülvevő világból összességében, egy tökéletesen harmónikusan működő rendszerből következtet.

14. A probléma az, hogy pontosan a kőfegyvert készítő emberig vezethető vissza a dolog, nem véletlenül írtad te is ezt példának. Magyarán véletlenül nem lesznek csak úgy dolgok, pláne a semmiből. Ha egy nagy hangárba beleszórom egy repülő összes alkatrészét, a kerekeket, az üléseket, az ablakokat, a fekete dobozt, az üléshuzatot, a cérnát, stb. nincs az a véletlen szellő ami összehordaná egy repülővé. Pláne, ha nem rakok semmit a hangárba. Mindennek van alkotója, ehhez csak józan paraszti ész kell.

15-16-17. Hát ennek nézz utána, számtalan esetben ugyanazt találják ki a nagy koponyák, akár egy időben, van is ebből probléma bőven.

Furák voltak a kérdéseid, nem tudom számodra miért ezekre adott válasz a meggyőzés vagy sem. Vannak ennél sokkal lényegesebb kérdések, de mindegy. Olyan mintha nem azt kérdeznéd, hogy mi a társasjáték célja, hanem hogy milyen papírból készült a tábla...

Mroj Rzystofw 2013.01.08. 01:29:40

Első nekifutásra csak ennyit reagálnék, érdekelne a többi cikkel kapcsolatos ellenkritika is ):o)

tevhitek-tarka-tarhaza.blog.hu/

Nullius 2016.06.27. 16:42:36

A darwini evolúcióelmélettel kapcsolatban nekem az új fajokat létrehozó variabilitással van problémám, e nélkül ugyanis a természetes szelekció csak az adott fajon belüli egyedekből tud válogatni, és így évmilliók alatt sem alakulnak ki szaporodásbiológiailag elkülönült új fajok. Erről mi a véleményed?

aforizmágus 2016.06.28. 23:26:34

Mit értesz az alatt, hogy "új fajokat létrehozó variabilitással", és pláne mit az alatt, hogy "így évmilliók alatt sem alakulnak ki szaporodásbiológiailag elkülönült új fajok"?

A csimpánzok és az ember közötti genetikai különbség egyes eredmények szerint 95%, de a legtöbb vizsgálat ennél nagyobb, 98-99.4%-es azonosságot mutat. Ez kb 5 millió éves evolúciós fejlődés eredménye... A kis genetikai különbség külön fajt jelent. .... Ergo ezért nem értem, mire célzol?

aforizmágus 2016.06.29. 01:23:59

Itt bővebben kiegészítve olvasható a teljes Kreacionista Olvasókönyv: mek.oszk.hu/14900/14947/index.phtml