Igyekszem amennyire csak lehet tömör lenni, abban is, hogy mi háborított fel, és abban is, hogy miért.

A filmet nézve egészen hamar kiderült, hogy nem fogok újat kapni, és megértettem a nagy titkolózás okát. A készítők a rajongók önigazolására utaztak: minél nagyobb a várakozás valami újdonságra, annál jobban fognak örülni annak, amit kapnak, még ha az lényegében ugyanaz, ami már megvolt nekik. Az előzménytrilógiában legalább volt átgondolható fordulat, mesterkedés, fejlett látványvilág… itt ez elmaradt. Az V. és VI. epizódban legalább volt trükközés, és a manipulációs elemet az I.-II.-III. epizódban alaposan ki is dolgozták, vagyis a hosszabb távban gondolkodó, nem a robbanásokért és lövöldözésért beülő nézőket is szórakoztatták… itt hányavetien összehajigált kártyázást láthattunk, ahol a kártyalapokon a IV. és V. rész elemei szerepeltek. J.J.Abrams semmi mást sem tett, csak megkeverte a két epizód jelenetkártyáit és rakta le őket – vagyis semmiféle történetet nem láthattunk. A 7. epizód egy profitorientált „two-in-one remake” lett.

Szóval már a film közepén nyilvánvaló volt, hogy becsaptak, mint gondolkodó nézőt, aki betéve tudja a két trilógia minden részét, persze a IV. és V.-et a leginkább (hiszen személy szerint nekem a Birodalom Visszavág volt az első esti mozis élményem, még 12 évesen talán).

De nem is szaporítom a szót érzésekről, meg globális benyomásokról – szeretném megmutatni a még bizonytalankodóknak, hogy miért érezhetnek ők is „zavart az erőben”, miért érezhetik magukat ők is becsapottnak, vagy a marketing áldozatának.

Előzetesen csak annyit még, hogy annakidején én is cikket írtam arról, hogyan koppintotta le Lucas az I. epizódban a híres fogatversenyt szinte egy az egyben a Ben Hur legendás fogathajtó jelenetéről.

Szóval lássuk csak, milyen kártyákkal játszott Abrahams! (A pontokat az eszembe jutás sorrendjében írom, szóval nem feltétlenül követi sem a mintaként szolgáló eredeti IV. és V. Epizód, sem a klón VII. Epizód kronológiáját.)

1. „Bízzunk létfontosságú információkat egy X-szárnyú vadászban is használható asztrodroidra és engedjük szabadjára, miután minket elkapnak és elkábítva fogságba ejtenek.”
2. „A létfontosságú információkkal szabadjára engedett robot céltalanul kószáljon a sivatagban.”
3. „Egy sivatagi településen élő ember találjon rá, és lehetőleg roncsgép vadászok kezei közül szerezze meg.”
4. „Zuhanjon egy sivatagos bolygóra két fontos karakter, akik a zuhanást követően váljanak szét, és ne is tudják hogy melyik merre jár.”
5. „Az erő birtoklásának még a halvány tudatával bíró főhős, egy sötét barlangszerűségben szembesüljön a lehetséges képességével egy fénykard segítségével.”
6. „Legyen egy kocsma, ahol idegenek játszanak élőzenét, mindenféle idegen között.”
7. „Legyen egy kis, manószerű, több száz, akár 1000 éves bölcs figura, aki a főhősnek segít megtalálni a képességét.”
8. „Mindenképpen legyen egymás ellenfeleként létező apa-fia konfliktus, ami egy hídszerű helyen játszódik, fénykard vet véget neki, és a sérült fél zuhanjon a mélybe.”
9. „X-szárnyú vadászgépek egy hasadékszerű helyen száguldjanak a megsemmisítendő objektumban a végső csapásra készülve.”
10. „Kb. a történet első negyedében legyen élethalálharc konfliktus egy szörnyszerű állattal.”
11. „A főhős bölcs segítőjét kaszabolja le a főgonosz egy fénykarddal a film vége felé. A bölcs lehetőleg ne essen össze holtan, hanem tűnjön is el a jelentből.”
12. „A főhősök közül kettő, egy nő és egy férfi, álljon egy erkélyszerű alkalmatosságon, nagy mélységek fölött (aminek nem látunk a mélyére) és onnan lövöldözzenek.”
13. „A kocsmából két figurával alkudjon meg legalább egy főhős arra, hogy elszállítsák őt/őket a galaxis egy másik részébe.”
14. „A kocsmás jelenet környékén legyen egy nem emberi lény, aki jelenti a főgonoszoknak a menekülők jelenlétét.”
15. „A főgonoszok romboló állomásán, mint valami útvesztőben kóvályogjanak, az ellenséges katonák elől bujkálva.”
16. „A főgonoszok romboló állomása legyen gömb alakú.”
17. „A főgonoszok lézerrel pusztítsanak el bolygókat.”
18. „A főhősöket a romboló állomáson hallgassák ki – lehetőleg kifeszítve valami állványra.”
19. „A női főhőst a főgonosz a romboló állomásukon személyesen hallgassa ki – vagy legalábbis próbálja.”
20. „Az egyik mellékszereplő panaszkodjon valami triviális dolog miatt, mondjuk hogy koszos lesz, vagy hogy fázik.”
21. „Legyen szó a romboló állomás szemétledobójáról, főleg, ha van szemétzúzója is.”
22. „A főgonoszok a sivatagi településen, miközben a létfontosságú információt keresik, gyilkoljanak le mindenkit.”
23. „A létfontosságú üzenet szóljon arról, hogy egy remeteségbe vonult nagymestertől kérjenek segítséget.”
24. „A remeteségbe vonult nagymester ne szervezkedjen a jó ügy érdekében, hanem bujkáljon, mivel lényegében az ő hibájából romlottak a dolgok odáig, ahonnan a történet indul.”
25. „A főgonoszok egy náluknál sokkal nagyobbra kivetített mégfőbbgonosszal beszéljék meg a teendőket.”
26. „Lehetőleg a legócskábbnak mondott legyen a galaxis leggyorsabb űrhajója, és az legyen a történet egyik legfontosabb szállítójárműje.”
27. „Mielőtt a női főhőst a főgonoszok rombolóállomására viszik, kábítsák el.”
28. „A történet kezdődjön 20-30 évvel a korábbi jelentősebb események után.”
29. „A főhősök bújjanak el a roncs űrhajó padlózata alatt.”
30. „A roncsűrhajót szippantsa be egy másik űrhajó.”
31. „A gonoszoknak legyen változatosabb a fénykardjuk, mint a jóknak.”
32. „A női főhős legyen az ellenállók vezetője között.”
33. „A film végi nagy csatajelenetben legyen aggódó női kulcsszereplő a felrobbantással fenyegetett bolygón, miközben mellette egy humanoid alkatú robot szintén aggodalmaskodik.”
34. „A mégfőbbgonosz hozza szóba egy tanítvány kiképzésének a befejezését.”
35. „A főgonosz legyen köpenyes, maszkos és géphangon beszéljen.”
36. „A főgonosz vagy gyilkolja halomra a tisztjeit, vagy értelmetlenül rombolja a berendezést.”
37. „A történet végén a roncs űrhajóval induljanak egy kulcsfigura keresésére, lehetőleg egy szerethető mellékszereplő társaságában.”
38. „A főhős szabaduljon ki úgy a szorult helyzetéből, hogy verbálisan kerek-perec megmondja az ellenséges katonának hogy mit mondjon, gondoljon vagy tegyen.”
39. „A főgonoszok rombolóállomását lehetőleg egy-két harci űrhajó egy-két lövése robbantsa fel.”
40. „A főgonoszok tartsanak látványos erődemonstrációt, bolygók elpusztításával.”

… és így tovább. Aki nem ért egyet valamely ponttal, az nyugodtan reklamáljon, ám ha ki tudja egészíteni, kérem tegye meg!

A borzasztó az, hogy ezek a „másolódások” hamarjában jutottak eszembe, és biztosan legalább ugyanennyit tudnék összeszedni, ha hajlandó lennék a közeljövőben újra megnézni a legújabb részt.

Egyelőre zárógondolatként annyit, hogy elszomorító élmény volt… pedig bennem semmiféle várakozás nem volt. A történettől eleve nem vártam sokat – de jó lett volna, ha lett volna történet. A képi világtól vártam volna élményt – a sablonokon a 3D sem tudott segíteni.

***

Epilógus – No.1.

Aki a Star Wars témából mindenképpen újdonságot akar látni, annak javaslom a Family Guy és a Robot Chicken feldolgozásokat – azokban nagyságrendekkel több a mondanivaló és ezen felül még humorosak is. Őszintén megvallva a katartikus élményt, ami a felháborodásomat végképp lecsendesítette http://tehen.rulez.org/main.html oldal volt.

***

Epilógus – No.2.

És hogy a nyavalygásom még tetőződjön, a film után, miközben igyekeztem a felháborodásomat valahogy kompenzálni, a netes böngészés közben egy újabb szörnyszülöttre bukkantam: a Keanu Reeves és Patrick Swayze-féle Holtpont c., igen jól elkészített, 1991-es akciófilmet 2015-ben újraalkották egy extrémsportos látványpékségben… Szerény véleményem szerint az eredeti film drámaiságát és mondanivalóját teljes mértékben sutba dobva most hányingerkeltően kifinomult kaszkadőr- és látványmázból gyártottak valamit, amit biztosan élvezni fog mindenki – aki nem látta az eredetit.

***

BRAIN STORMING, 2015.12.26.