’94 jún. 2.-4-én 526 km-es biciklitúrát tettem M.o. leggyönyörűbb hegyéhez, Szársomlyóhoz – Róla, a megismerkedésünkről, a túráról és egyebekről szól a beszámolóm. (Képen: a hegy Siklós irányából.)



Képen: Szársomlyó látképe Siklós irányából
Kép forrása: http://gyalogradio.ham.hu/beszamolok/kepek/000504.jpg



1. rész - TARTALOM:

1. „Megismerkedésünk” története
2. Szársomlyóról írják…
3. Közvetlen szomszédjáról, NAGYHARSÁNYRÓL, és kettejük viszonyáról pár szót…
4. Hungarikumunk – a MAGYAR KIKERICS
5. A hegy speciális sportértéke – a SIKLÓERNYŐZÉS!
6. A médiákban a hegyről



1. „MEGISMERKEDÉSÜNK” TÖRTÉNETE

(kapcsolatunk történetének bevezetése, amely arról szól, hogyan szerethet bele valaki geológiai képződményekbe.)

Nem tudnám eléggé az elején kezdeni, így belevágok a „közepébe” – bár nem hiszek a sorsban, mégis, szentimentálisan azt mondhatom, hogy az életem minden fontos, apró részlete kapcsolatba hozható Szársomlyóval. Szeretek futni, szeretem a kihívásokat, szeretek biciklizni, szeretem a kalandot, a saját terveimben elsöprő erővel vagyok képes bízni (pláne a „magam-mögött-híd-felégetős” szituációkban)…

Szeretek futni, mindig is szerettem –a futás nyújtotta élvezet, ami szinte már szenvedélyesnek is mondható engem is elvezetett arra a pontra, hogy nem tudom elképzelni az életem nélküle, és mint sok hozzám hasonló ember, én is különféle filozófiai fejtegetésekkel magyarázgattam magamnak ezt, de később rájöttem, hogy mindez felesleges – ÉLVEZNI kell, ennyi a filozófia. Amellett persze, hogy a futás, a Homo Sapiens egyik legalapvetőbb mozgásfajtája volt az emberré válásunk során… de itt már megint felmerülhet a vád, hogy filozofálok.

Legyen elég annyi, hogy sokáig tudnám sorolni, hogy miért fontos az életemben a futás – és a biciklizésről is csakis szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni.

Vagyis szeretek futni, sőt imádok. Amikor 1993 augusztusában leszereltem, már eléggé tetemes futó múltam volt, és azzal a gondolattal kerültem szembe, hogy mindezt komolyabb karrierré kellene növeszteni. Az első igazán nagy próbatétel e felé a „pálya” felé az 1994-es 24-órás futás lett volna, amin még abban az évben, májusban csúnyán lebőgtem egy alig 31-2 km-es összteljesítménnyel, viszont az azt megelőzőben 66 km-t sikerült futnom, minimális felkészüléssel, ami szép teljesítmény volt, hiszen akkor éppen tomboltam a vegetarianizmusban. (Az 5-fős csapat, akit össze tudtam hozni, a „Vegetáriánusok”, nagyon szép, 52km/fő átlagteljesítményt futottak, szemben a győztes csapatok 4-5 km-es átlagával!)

Vagyis – megvolt a cél! Az 1994-es Challenge-Day-en tartott 24 órás futás lehetett volna a futókarrierem startköve. És ennek szellemébe készültem, nagyon módszeresen, nagyon szigorúan, nagyon következetesen – ami részben egyik fő oka volt annak, hogy első, friss házasságom szépen tönkre is ment. Kevesen tudják, hogy a komoly versenyidőszakok előtt számos edzőversenyen érdemes részt venni, mert ezeken lehet a valódi versenyteljesítményt lemérni – a versenyek izgalma esetleg addig nem ismert határokig emelheti az ember képességeit.

Így esett, hogy a lakóhelyemtől kb. 200 km-re megtartott Pécs-Harkányi futásra elkeveredtem, ami 25 km-nyi, kemény, ugyan országúton tartott, de hegyi versenynek számít – a starttól már egy jó 5km-es emelkedő fogadja a versenyzőt, és sík tereppel sehol sem találkozik, egészen az utolsó 3-4 km-ig! „Gyilkos” – így becézik a futók. Ez volt az első (és aktuálisan a mai napig sajnos az utolsó) ilyen városok közötti versenyem.

A versenyen a megszokott „élvezet-stratégiám” alapján indultam – már a középiskolában megszoktam, hogy hagyom a lökdösődőket elrohanni, és aztán szépen leelőzgetek mindenkit, mert számomra a verseny lényege, élvezete az ELŐZÉS (és ma már a MENEKÜLÉS), a relatív diadal, még akkor is, ha utolsó előttinek érek be.
A 250 fős mezőnyből úgy a 160. helyen értem be, ami azt jelenti, hogy kb. 100 embert előztem le, vagyis kilométerenként mindig volt kb. 4 ember, akit lehetett üldözni…. Egyetlen ember előzött vissza a cél előtti 2-3 kilométeren.

A versenyen elértem a célomat, és a számított átlagot nyújtottam (12 km/h), ami a szokatlan terepet figyelembe véve igen jónak számított.

Harkányban a versenyzők ingyen megmártózhattak a gyógyfürdőben a hazaindulás előtt. A busz, ami odavitt minket Pécsre, baja után a legegyenesebb úton közlekedett, így visszafelé is ezt tette, csak másfelé: Siklós-Villány-Bóly, és úgy Mohács.

Ekkor történt az a csoda, hogy megpillanthattam Szársomlyót, aminek addig a létezéséről sem tudtam. Ugyan pár perc alatt elhajtottunk mellette, de a februárvégi, délutáni napsütésben lehetett látni, amint a gerincen felfelé tartanak az emberek, mint parányi hangyák a megszegett kenyérre – mivel közeledve hozzá ez jutott az eszembe.

Ez a pár perc is elég volt ahhoz, hogy elhatározzam – hamarosan visszatérek, és közelebbről is szemügyre veszem! Teljesen olyan volt ez számomra, mint amikor valaki elsétál egy vonzó lány/nő mellett, és azon morfondírozik, hogyan keríthetne rá alkalmat, hogy még egyszer legalább találkozzon vele.

Második, „testközeli” találkozásunk történetét a következő cikkben írom le részletesen, mindenekelőtt azonban be kell mutatnom, hogy mit az amit tudni lehet, érdemes, és mostmár talán illik tudni Róla!

***

2. SZÁRSOMLYÓRÓL ÍRJÁK…

(*)Jakab György írja, a „Mit tehetünk a Szársomlyó-hegy megmentéséért?” című tanulmányában:

Sokan vulkáni kúpnak képzelik, pedig mészkőhegy. Mediterrán éghajlatnak megfelelő mikroklíma alakult ki rajta: itt már februárban tavaszodik. Emiatt a hegyoldal élővilága épségben túlélte az elmúlt egymillió évet, a jégkorszakot is. Kb. akkora, mint a budapesti Margitsziget. Európában csak itt található a hírneves MAGYAR KIKERICS, egy hazánkban felfedezett kis liliomféle növényke, amely akár januárban vagy enyhébb karácsonyon virító virág. A kétforintos hátsó lapján ennek a növénynek a képe látható! Óriási rajta az élővilág változatossága, sokfélesége. Megtalálható rajta a magyarországi növényfajok egyharmada, több mint hétszáz növényfaj, számos ritkaság, amely másutt nem él, és nem is képes megélni. Rendkívüli értékű ökológiai sziget. 1944 óta országos védettségű természetvédelmi terület – azonban egyre inkább az addig jelentéktelennek tűnő kőbánya áldozatává válik. A (kb. 2000-es lélekszámú település) nagyharsányi kőbánya robbantásai óriási falatokat haraptak ki a hegyoldalból, mivel a közeli cementgyárat látja el alapanyaggal, igaz, közben munkát adva ezzel a környékbeli embereknek.


***

3. Közvetlen szomszédjáról, NAGYHARSÁNYRÓL, és kettejük viszonyáról pár szót…

(Polgármesteri Hivatal: Nagyharsány 7822, Kossuth Lajos u. 54. Tel/fax: 72/568-000)

A község Baranya megye déli részén, a Villányi-hegység déli lejtőinek szomszédságában helyezkedik el. A megyeszékhelytől, Pécstől való távolsága 35 km. A szomszédos városok Siklós és Villány, 6-8 km-re vannak innét. A település elhelyezkedése több körülmény miatt is érdekes. Itt van a Villány-Siklós borvidék, közvetlen közelében a harkányi gyógyfürdő, a máriagyűdi zarándokhely, a szoborpark, a Szársomlyó természetvédelmi területe és a beremendi cementgyár.

A falut 1223-ban említették először. 1247-ben Harsánynál a "hétfői vásárra vezető utat" nevezték meg, és ez azt jelenti, hogy a település kereskedelmi szempontból jelentős helyen feküdt. Egyebek mellett ez magyarázza a falu Árpád-kori jelentőségét és későbbi gyors fejlődését. Itt zajlott le a török kiűzését döntően befolyásoló nagyharsányi csata 1687. Augusztus 12-én.

(*)Nagyharsány a bányától – amely egy megállapodás értelmében a felszínen nem terjeszkedik tovább, lefelé haladva igen, mert ott még vagy 16 évre elegendő kiaknázható kőzetvagyon található - párszáz méterre van a hegy alatt. A robbantások előtt sziréna figyelmezteti a lakosságot - az iskolából ilyenkor ki kell vinni az osztályokat védett helyre, akár tanítási óráról is. A temető bejáratánál álló tábla alighanem egyedülálló a világon: „Figyelem! Robbantások ideje alatt a temetőben a leguruló kövek miatt tartózkodni tilos és életveszélyes! Robbantás ideje...”

A falu az ország legmelegebb mikroklímájú községe, azonban a hegy elbontása miatt változott – hidegebb lett. Olyannyira, hogy elfagynak az addig szél- és fagyvédett kertek növényei. - A közeli Harkányban világhírű gyógyfürdőjének, a kénes vizű forrásnak a karsztvíz utánpótlását Szársomlyó környéke adja – sokan aggódnak amiatt, hogy mi lesz, ha elszennyeződik? - A Dél-Mecseki karsztvidékek másik kincse a cseppkőbarlang, amely szintén védett. Nem egy esett már áldozatul a bányászatnak, sajnos Szársomlyón is. - Villányban, pontosabban Szársomlyó Villány felöli végében jött létre a Szoborpark; a Művésztelep szabadtéri alkotótábora egy másik, kis, felhagyott kőbányában. A hegy egyik vége így nemzetközi büszkeségünk lett, a másik azonban szinte szégyellni való. - A hegy állapotának megőrzésének, pontosabban az elhanyagolásának nem az ott található értékek, hanem talán a hely nem túlzottan nagy mérete lehet az oka, és persze a környék gazdasági érdeke.

(*)
http://www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=1999-09-kn-Jakab-Mit


***

4. HUNGARIKUMUNK – A MAGYAR KIKERICS

Magyar kikerics (Colchicum hungaricum) Rend: Liliomfélék (Liliales) - Család: Liliomfélék (Liliaceae)

Janka Viktor fedezett fel 1867-ben. Ez az első törvény által védett növény hazánkban.
Szársomlyó pusztafüves déli lejtőjén, január végén, februárban virágzó fokozottan védett növényfaj. Enyhe teleken már decemberben találhatunk virágzó egyedeket. Melegkedvelő növény, hazánkban egyedül itt él - hozzánk legközelebb az Adriai-tenger partjainál fordul elő -, amit a hegy déli lejtőjének kedvező, szubmediterrán jellegű mezoklimája tesz lehetővé. Virágzása idején a déli lejtőn a napi középhőmérséklet 3-14 fok között van.
Kb. 20 cm magasra növő, hagymagumós, évelő növény. Tőállú virágai általában fehéres-rózsaszínűek vagy fehérek, a lepellevelek alul tölcsérszerű csövet alkotnak. Toktermése háromrekeszű, áprilisban-májusban érik meg. - Fokozottan védett!!
/Leírás: Dr. Endrédi Lajos nyomán(endredi.freewed.hu)/

***

5. A HEGY SPECIÁLIS SPORTÉRTÉKE – A SIKLÓERNYŐZÉS!
Farkas Szilárd/ Kondricz Attila írja:
„A STARTHELY a csúcson van, sajnos csak gyalog lehet megközelíteni. A hegy végén van egy szoborpark, itt lehet parkolni. A felfelé vezető utat nem lehet eltéveszteni, csak a hegygerincen kell végig végigmenni, a hegy csúcsáig. A csúcs után található a starthely.
LESZÁLLÓ: Ha dél felé starttolunk akkor az elöttünk lévő terep minden része alkalmas. Az ernyőket Nagyharsány utolsó háza melletti füves részen szoktuk hajtogatni. Észak felé a start is bonyolultabb, leszállót pedig a szöllök között kell találni. LESZÁLLÓHEY: földutak, lucerna. Autóval Nagyharsány falu, utána Villány szoborpark felől gyalog 30-45 perc, UAZ-zal a kőbányán keresztül, a TVT miatt előzetes egyeztetés szükséges: Kondricz Attila 72/413-317 vagy Kovács István 72/379-635 - Rekord: 44,5km céltáv Szársomlyó-Bátaszek útvonalon Xyon 126-al 1997,06,21-en.”

***

6. A MÉDIÁKBAN A HEGYRŐL

A médiákban már nem egyszer foglalkoztak a térség, Szársomlyó értékeinek megóvásával – vegyes sikerekkel. Volt szó róla az „Ablak” című műsorba, és a rádióban is tárgyalták a „168 órá”-ban. Az ELTE Természetvédelmi Klubja is megemlékezett róla, emellett még a „Búvár” folyóirat, és az „Élet és Tudomány” is. A „Heti Világgazdaság” a gazdasági oldalát tárgyalta, a „Népszabadság” a csúf tájkép miatt elégedetlenkedett, az illegálisan megjelenő ellenzéki „BESZÉLŐ” az egészségtelen és tönkretett környezetben élő kőbányászok sorsára próbálta meg felhívni a figyelmet.

A televízióban nemrég mutattak be róla egy független dokumentumfilmet, de ebben is elsősorban a természetes környezet kilátástalan helyzetéről beszéltek elsősorban, így a helyzet továbbra is „romantikusan reménytelen”, ami azt jelenti, hogy aki arra jár, az előbb elámul a Szorborparkon, majd a hatalmas kőbányán, amikor pedig megmássza a hegyet és elámul a hatásán, akkor azonnal beleszeret a szépségeibe, … majd elszorul a szíve, ha arra gondol, hogy mindezt a szépséget nem tartják tiszteletben, és folyamatosan pusztítják, mindezt azért, mert Szársomlyó a maga egyedülálló gyönyörűsségével nemcsak az állatvilágnak ynújt szigetszerű menedéket, és nemcsak az esztétikumra érzékeny humánumot lelket üdíti, hanem az emberi érdekeket is szolgálni kénytelen.

Van egy cím, amivel kapcsolatban ezt írják: „Ha úgy gondolod, hogy valamiben segíteni tudsz és akarsz, akkor írj a következő címre: nad@ludens.elte.hu ! Köszönjük!” megkerestem őket, hogy cikket írok, de eddig még sajnos nem reagáltak.

***

Folyt.köv: „Az 526 km-es túra részletes leírása, egy kerékpáros Szársomlyó-imádó szemszögéből.”


(Közvetlen linkek a Google-on:
http://www.google.hu/search?hl=hu&q=sz%C3%A1rsomly%C3%B3&btnG=Google+keres%C3%A9s&meta=lr%3Dlang_hu )

Szerző: Brain Storming  2007.05.07. 10:14 Szólj hozzá!

Címkék: sport turázás

A bejegyzés trackback címe:

https://brainstorming.blog.hu/api/trackback/id/tr9671990

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.