Mániám, hogy ami érdekel, amit izgalmasnak tartok, abból tananyagot akarok csinálni. Így van ez kedvenc irodalmi műfajommal is, az aforizmákkal.

A következőkben egy személyiségfejlesztő órára elkészített alapanyag szerepel, amivel azt mutatom be, hogyan kell az egyébként tömören megfogalmazott, fontos és hasznos információkat, tapasztalatokat magukba foglaló aforizmákat „megtanulni”.

Ahol nincs „BS:”, ott az eredetit érdemes szó szerint megtanulni, egyéb esetekben a lényeget megtanulható formára egyszerűsítettem.



HOGYAN KELL A BÖLCSESSÉGEKET OLVASNI ÉS HASZNÁLNI?


1. Virgil Thomson /amerikai zenekritikus, 1896-1989/
„Ha még nem csináltál egy dolgot, próbálkozz meg vele háromszor. Először, hogy legyőzd a félelmedet. Másodszor, hogy megtanuld, hogyan kell csinálni. Harmadszor, hogy kiderítsd, szereted-e csinálni.”

BS:
1. próba=félelem ellen;
2. próba=megtanulni hogyan;
3. próba=szeretjük-e?

***

2. Al Ries, Jack Trout /kortárs amerikai szerzők/
„Érthető, ha az intelligencia és a siker közötti korreláció olyan laza. Minél okosabb valaki, annál hajlamosabb csak önmagára támaszkodni. Mindent tud, ezért csak magára épít az előmenetelben. Vagyis rossz lóra tesz. Olyanra, melynek kicsi a nyerési esélye. A kevésbé okos személyek tudják, hogy nem olyan okosak. Ezért aztán körül néznek, ki segíthetné őket a felfelé vezető úton.”

BS:
siker = kit ismersz /nem pedig mit/

***

3. Jean Paul Richter /német író és esztéta, 1763-1825/
„Egy ember sosem nyilatkozik a jelleméről olyan világosan, mint amikor másokról beszél.”

BS:
jellem = vélemény másokról

***

4. Thomas Babington Macaulay /brit politikus, történész, 1800-1859/
„Az ember igazi jellemét az mutatja, mit csinálna, ha nem félne, hogy kiderül a dolog.”

BS:
jellem = mit tennél, ha nem félnél, hogy kiderül?

***

5. Eddie Rickenbacker /amerikai pilóta, 1890-1973/
„A jellem négy pillére a kezdeményezés, a képzelőerő, az egyéniség és a függetlenség.”

BS:
jellem = kezdeményezés, képzelőerő, egyéniség, függetlenség

***

6. Alphonze Karr /francia újságíró, regényíró, 1808-1890/
„Minden embernek három jelleme van – egyik az, amelyik látható, a másik, a tényleges, a harmadik pedig, amelyet a magáénak gondol.”

BS:
jellem 3 van – látható, tényleges, sajátnak gondolt.

***

7. Arnold Benett /angol író, 1867-1931/
„Legtöbben hajlamosak vagyunk összekeverni a siker iránti vágyunkat a sikeresek iránti irigységünkkel.”

BS:
siker vágya ≠ sikereseket irigyelni

***

8. Mark Twain /amerikai író, 1835-1910/
„Az ember sokmindent hajlandó csinálni, hogy szeressék, de mindent hajlandó megtenni, hogy irigyeljék.”

BS:
szeretetért sokat, irigylésért mindent!

***

9. Eddie Cantor /?/
„Igazság vagy tapintat? Választanod kell, mert ezek legtöbbször összeférhetetlenek.”

BS:
Igazság ≠ tapintat

***

10. Herman Melville /amerikai író, 1819-1891/

„Az igazságnak az árt a legtöbbet, hogy az emberek gyakran azt akarják, egy pillanatnyi érzésüket vagy véleményüket egyetemes érvényűnek tekintsék.”

***

11. Dr. James E. Loehr, Peter J. McLaughlin /kortárs amerikai szerzők/
„A humor egyik lehetséges meghatározása, hogy az két gondolati rendszer, két logikai lánc metszéspontja – és a metszéspont pillanatnyi kiemelkedése a tájképből egy eddig nem sejtett síkra. Az alkotó megközelítésnek is ez a jellemzője.”

BS:
Humor – két gondolati rendszer, logikai lánc metszéspontja + a metszéspont pillanatszerű kiemelése

***

12. Malcolm de Chazal /francia színész, ?/
„Aki képes megnevettetni az embereket, több támogatásra számíthat a részükről, mint aki gondolkodásra kényszeríti őket.”

BS:
a nevettetés fontosabb, mint gondolkodtatás

***

13. David D. Hawitt /?/
„Ha azt akarod, hogy felfigyeljenek rád, nincs jobb módszer, mint egy égbekiáltó baklövés.”

BS:
figyelemfelkeltés = nagy baklövés

***

14. Cavett Robert /kortárs amerikai szerző/
„Valaki egyszer így jellemezte az állandóan tétovázó személyt: Molekulák zavaros konglomerátuma, melyek összevissza száguldoznak, döntésgyorsító katalizátor után kutatva. Mindnyájan tudjuk, hogy ez a katalizátor nem más, mint az érzelem.”

BS:
döntésgyorsító - érzelem

***

15. Artie Shaw /?/
„A haladás csak akkor értelmezhető, ha mérheted, mennyire jutottál célod megvalósításában, nekem pedig fogalmam sem volt, hová akarok eljutni.”

BS:
haladás = mérhető lépés a cél felé

***

16. Lyndon B. Johnson /az U.S.A. 36. elnöke, 1908-1973/
„A halogatás azt jelenti, hogy mindig a második legfontosabb feladaton dolgozol.”

BS:
halogatás = a 2. legfontosabb feladat végzése

***

17. Lee Wallek /kortárs amerikai szerző/
„Ha felelősséget vállalsz valakiért, te fogod kifizetni a számlát.”

BS:
felelősség másért = számlái kifizetése

***

18. Harry Lorayne /kortárs amerikai szerző/
„Életre való filozófia, ha többre tartjuk egyetlen dolog elintézését, mint a több dolog miatti idegeskedést.”

BS:
Egy dolgot elintézni fontosabb, mint több miatt aggódni

***

19. John Finley /?/
„Az érettség egyik legfontosabb ismérve az a képesség, hogy elviseljük a bizonytalanságot.”

BS:
érettség = bizonytalanság elviselése

***

20. Mortimer Feinberg, John J. Tarrant / kortárs amerikai szerzők/
„Az érzelmi érettségnek hat fontos ismérve van: (1) elfogadjuk magunkat; (2) elfogadjuk embertársainkat; (3) megőrizzük humorérzékünket; (4) becsüljük az apró örömöket; (5) élvezzük a mindenkori jelent; (6) szeretünk dolgozni.”

BS:
érzelmi érettség =
1. önmagunk elfogadása,
2. emberek elfogadása,
3. humorérzék megőrzése,
4. apró örömök élvezése,
5. jelen élvezete,
6. munka szeretete

***

21. Oliver Wedell Holmes /amerikai jogász, 1841-1935/

„Az élet apró dolgok óriási halmaza.”

***

22. Harry Lorayne/kortárs amerikai szerző/
„Hát igen, barátom – az alkalom nem más, mint lelki beállítottság plusz cselekvés.”

BS:
Alkalom = lelki beállítottság + cselekvés

***

23. Georg Cristoph Lichtenberg /német orvos, 1742-1799/
„Nincs, ami többet tenne a lelki békédért, mintha nincs véleményed.”

BS:
lelki béke = Ø vélemény

***

24. Sydney J. Harris /amerikai újságíró, 1917-)
„A megbánást, amit a tetteink miatt érzünk, az idő tompítja. Dolgok, amiket nem mertünk megtenni – ezekre nem lelünk vigasztalást.”

BS:
A megtettek megbánása tompul – az elszalasztott lehetőség örökké kísért

***

25. Cavett Robert /kortárs amerikai szerző/
„Az érzelem ajtókat nyit, a logika viszont ajtókat zár.”

BS:
a logika érzelemmel kijátszható

***

26. Robert Davis /?/
„Csak azt olvashatjuk ki egy könyvből, ami, ha csak csírájában is, de már ott szunnyad bennünk.”

BS:
A kiemelt részek jellemzőek a jellemzést adóra / kiemelőre.

***

27. Ralph Waldo Emerson /amerikai filozófus, 1803-1882/
„A felszínes emberek a szerencsében hisznek, a bölcsek az ok és okozat törvényében.”

BS:
felszínesség – szerencsében bízás; bölcsesség – ok-okozatban bízás

***

28. Charles P. Steinmetz /amerikai elektromérnök, 1865-1923/
„Senki sem nevezhető ostobának, csak azután, hogy már nem tesz fel többé kérdéseket.”

BS:
Mindig kérdezz!

***

29. Oliver Wendell Holmes /amerikai jogász, 1841-1935/
„A vitatkozás egyenlővé teszi a bölcset és az ostobát – és az ostobák tudják ezt.”

BS:
Vitatkozz az okosabbal!

***

30. James Gibbons Huneker /?/
„Aki nem fél ostobának tűnni, az megtette az első lépést a bölcsesség felé.”

BS:
„Talán ostobaság, de meg kell kérdeznem: …”

***

31. Lee Wallek /kortárs amerikai szerző/
„Jobb, ha ellenségeid ostobának tartanak, mintha ravasznak.”

BS:
A ravaszságot ostobaságokkal lehet álcázni. (pl. légy pojáca, dadogj, bukj fel, öntsd le magad, stb)