ANCSEL ÉVA, költő, filozófus, esszéíró (’27.V.23.–’93.V.1.) - Dr Németh Endrénél kritikai hangot ütöttem meg, Ancsel Éva esetében inkább a továbbgondolás, kiegészítés, pontosítás a célom.



Kép forrása:
http://www.grafint.hu/grafologia_folyoirat/200505/panteon.htm



BEVEZETÉS

Az internetes forrásokból a következőket lehet olvasni Ancsel Éváról:

1945-50-ben az ELTE filozófia-társadalomtudomány-lélektan szakán tanult. 1950-től közgazdasági technikumokban, 1960-tól tanítóképző intézetben, 1968-tól a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán tanított. 1970-től az ELTE filozófia tanszékének adjunktusa, 1974-től docense, 1978-tól egyetemi tanára.

Filozófus, egyetemi tanár (1978-tól), a filozófiai tudományok kandidátusa (1973), majd doktora (1977), 1985-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-től rendes tagja.
Középiskolai (1950-tól), majd tanítóképző intézeti tanár (1960-tól), a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola docense (1968-tól), az ELTE bölcsészettudományi kara filozófiai tanszékének oktatója (1970-től).

Esztétikai és történelmi-filozófiai munkássága mellett különösen jelentősek etikai tanulmányai, amelyek pedagógusok nemzedékeinek gondolkodását befolyásolták. Nagy szerepet játszott a középiskolai filozófiaoktatás megvalósításában és általában a filozófiai műveltség terjesztésében.
VERSEI 1957-ig jelentek meg. Műveiben az etika és a történelemfilozófia érintkezési pontjait kutatta (Új Magyar Irodalmi Lexikon).
A filozófiai munkáit kevéssé ismerő olvasó előtt talán „BEKEZDÉSEI” a legismertebbek. Ő maga nevezte el így töredék-szerűségükben is teljességet átfogó, bölcs gondolat-futamait.

Munkásságát Állami Díjjal (1983) és SZOT-díjjal (1986) ismerték el.

MŰVEI:
*Művészet, katarzis, nevelés. Bp. 1970.
*A szabadság dilemmái. Bp. 1972. (angolul: 1978)
*A megrendült öntudat mítoszai. Bp. 1974.
*Töredékek az emberi teljességről. Bp. 1976.
*Történelem és alternatívák. A cse¬lekvés válaszútjai, tanulmány, 1978 (németül: 1984)
*Írás az éthosszról. Bp. 1981. (angolul: 1988)
*Polémia a történelemmel. Esszé Walter Benjaminról, 1982;
*Három tanulmány [tart.: A szabadság dilemmái, A megrendült öntudat mítoszai, Írás az éthoszról], 1983;
*Éthossz és történelem. Bp. 1984.
*Etikai tanulmány a tudásról és a nem-tudásról. Bp. 1986.
*SZÁZKILENCVENNÉGY BEKEZDÉS AZ EMBERRŐL, AFORIZMÁK, 1987;
*Száznyolcvankét új bekezdés az emberről, aforizmák, 1989;
*Bekezdések az emberről, 1987,1991,
*Az aszimmetrikus ember. Bp. 1989.
*Lélek, idő, emlékezés, 1992;
*Az ember mértéke vagy mérték-hiánya. Bp. 1992.
*Ancsel Éva utolsó bekezdései 1993,
*Ethos, Knowledge, History, 1994;
*Az élet, mint ismeretlen történet. Bp. 1995.”

A „BEKEZDÉSEKRŐL” olvasható:

„Gondolatprovokáló sorok a XX. századi magyar filozófia egyik legérdekesebb nőalakjától, aki fáradhatatlanul dolgozott élete utolsó percéig. Lánya, Gimes Katalin gyűjtötte össze édesanyja évek folyamán megjelent "BEKEZDÉSEIT", kibővítve a kórházban szerzett utolsó papírra vetett, illetve diktafonra mondott gondolatokkal.
A "BEKEZDÉS" sajátos és egyedi műfaj. Ancsel Évának köszönhetjük születését, és elkeresztelését: "...a névadó is édesanyám - írja Gimes Katalin -, s mindvégig ragaszkodott is az elnevezéshez: BEKEZDÉSEK EZEK, NEM AFORIZMÁK, NEM MAXIMÁK, NEM IS GONDOLATOK - ezek Ancsel Éva "bekezdései". (Eredeti gondolkodóhoz méltóan szerette a műfaji újításokat, nem véletlenül adta esszékötetének címéül: Töredékek az emberi teljességről.) Ma is rendkívül találónak érzem a bekezdés szót: TÁVOL TARTJA MAGÁT VELE AZ ÉLES ELMÉJŰ "OKOSKODÁSOKTÓL", A FRAPPÁNS MEGHATÁROZÁSOKTÓL - BÁR NÉMELYIK ÓHATATLANUL AZ -, TERET NYIT VISZONT A POÉTIKUS, OLYKOR METAFORIKUS KÉPEIVEL, HASONLATAIVAL AKÁR A KÖLTÉSZET FORMÁI FELÉ, AKÁR EGY-EGY FIKTÍV VAGY NÉHA NAGYON IS VALÓSÁGOS TÖRTÉNET "EGYPERCES" NOVELLÁBA SŰRÍTÉSE FELÉ." Az "EGYPERCESEK" említése nem véletlenszerű, mert Gimes Katalin édesanyja gyűjteményes kötetéhez írott előszavából azt is megtudhatjuk, hogy A FILOZÓFUS MÉLYEN TISZTELTE ÖRKÉNY ISTVÁN-T, A MAGYAR ABSZURD IRODALOM ATYJÁT, akire külön műben emlékezett meg (Örkény-hiány). Ancsel Évát is a kényszer viszi rá, hogy poétai tömörségű "BEKEZDÉSEKET" szerezzen: többszöri kórházban töltött időszak termékei, az írógép- és - nagyobb lélegzetű művekhez elengedhetetlen - szakirodalom hiánya szüli őket.”


***


ANCSEL ÉVA, mint szellemi fejlődésem egyik fontos, tiszteletre méltó nőalakja


Ancsel Éva, Heller Ágnes, Hankiss Ágnes, Mohács Lívia, Lux Elvira, G Havas Katalin,
Oriana Falacci, Lomb Kató, Bartha Csilla, Dr Szentiványi Ágnes, … Néhány nő, akinek munkásságának, tanulmányainak áttanulmányozása nagy segítséget nyújtott szellemi fejlődésem során.

Ancsel Évát elsősorban „Az aszimmetrikus ember”, és a „194 bekezdés az emberről, aforizmák” című műve alapján ismerem, mégis, leginkább az aforizmás kötete alapján.
Amellett, hogy tisztelem, mint filozófust, talán ő maga is elnézné nekem, hogy tovább gondoltam, kiegészítettem, értelmezgettem, megforgattam gondolatait … hiszen a filozófia maga is erről szól, hogy lehetőleg minden oldalról megvizsgáljunk dolgokat, gondolatokat, eszméket, stb, mivel ez ősibb és eredendőbb hajlama az embernek, mint a konkrét, „szakosodottan” művelt tudományok. A filozófia, a filozofálás az emberiség nyiladozó értelmének olyan végtelen lehetőségével kecsegtető forrása, amiből az emberiesség mértéke állít majd irányt és céltudatosságot. Ha úgy vesszük – a filozofálás az emberré válás legelemibb jele lehetett, amikoris a szimbólumokkal kognitív műveleteket lettünk képesek elvégezni, és az egyre inkább erősödő nyelvhasználat is kezdte generációkon átívelően örökíteni a genetikus úton nem örökíthetőt, a közösség felgyülemlett/összegyűjtött közös tudását. A filozofálás tehát egyfajta törzsfejlődésünkből eredő, törvényszerűen jelentkező, az értelmi fejlődéshez elengedhetetlen fázis, ami egyaránt átalakulhat a szakosodott tudományok művelése felé, vagy az ideológiákat alátámasztó dogmatizmus felé, vagy megmaradhat ebben az örökké tartó „boldog állapotban”, miszerint a filozófia azt jelenti, hogy a valóság értelmezését soha nem lehet, nem kell, és nem is szabad abbahagyni, mivel egyfajta visszatérő kényszerként állandóan jelentkezik művelésének igénye. Egyfajta tiszta állapot az, amit Ancsel Éva képviselt, stílusában talán Eric Fromm-hoz tudnám hasonlítani – legalábbis, azon a területen, ami minden filozófia egyik sarkalatos pontja, a vallásosság, és az istenhit terén (bár ennek pontos megítéléséhez még nem biztos hogy eléggé jól ismerem őket).

Különvélemény-sorozatom következőkben bemutatott részei Ancsel Éva: „Százkilencvennégy bekezdés az emberről”, Kossuth Kiadó, Bp., 1989-es kiadása alapján készült.
Számomra részben érthető, hogy miért választotta a filozófusnő a „bekezdés”-t, az írása kategóriájaként: aforizmának időnként túl hosszúak, tartalmukban időnként nem nyújtanak olyan evidenciaélményt, mint az aforizmáktól elvárható – ez azonban nem jelenti azt, hogy a sokszor „kimondhatatlan”, „megfogalmazhatatlan” gondolatokat esztétikai élményt nyújtó, megragadható metaforákkal közelíti meg.

Míg Dr Németh Endre esetében elsősorban kritikai hangot ütöttem meg, Ancsel Éva esetében inkább a továbbgondolás, kiegészítés, pontosítás a célom.

***

FORRÁSOK, linkek ANCSEL ÉVÁRÓL:
* Ancsel Éva (Pedagógiai Lexikon)
http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/A6.xml/Ancsel_Eva__Bp.html
* Kortárs magyar írók 1945-1997 - bibliográfia és fotótár
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/katalog/irlex/html/a.htm
* Idézetek neten Ancsel Évától:
http://www.netorian.hu/szerzo/ancseleva
* B-612 Kulturális Műhely
http://www.b612.hu/ancsel_eva.html
* Ancsel Éva lapok
http://www.mimi.hu/magyarok/ancsel_eva.html
* ANCSEL Éva : HÁROM TANULMÁNY
http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li0026
* Ancsel Éva - Idézetek a BEKEZDÉSEK műből
http://hu.wikiquote.org/wiki/Ancsel_%C3%89va
* Ancsel Éva Összes bekezdése
http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kdh/0/22202/1
* Ancsel Éva gondolatai - Érvelést gyakoroltató feladatot bevezető gondolatok - a középszintű írásbeli magyar érettségihez (A feladatsor Ancsel Éva Összes bekezdése c. mű alapján készült)
http://www.sulinet.hu/irod/2004/ancsel_eva_gondolatai.doc
* Grafológia folyóirat
http://www.grafint.hu/grafologia_folyoirat/200505/panteon.htm

Szerző: Brain Storming  2007.06.05. 11:53 Szólj hozzá!

Címkék: filozófia bölcsesség aforizma könyvismertető ancsel éva bekezdések

A bejegyzés trackback címe:

https://brainstorming.blog.hu/api/trackback/id/tr3692998

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.