Jelen versem is a rajongásról szól, de nem Mylene Farmer (képen) ihlette, mivel nehéz olyan elbűvölően írni, mint amilyen elbűvölő e világszép díva...mégis neki címzem!

 Brain Storming:


Tiszteletreméltó Báj


Mi volna ez?
Nem más,
Mint szerendipitás?
Mint céltalan kóválygás
A létezés
Szerencséjében,
S valami látomásként
Felragyogó gyöngyszem;
Mi nem ragyog csak
Addig,
Míg el nem jutsz
A következőig?


Keresel valamit,
De azt hiszed
Nem azt találod;
Keresel valakit,
Hogy kit,
Magadnak be nem vallod.
Ha a csodát másoktól várod,
Meg nem kapod.
A csoda benned kell
Legyen,
Mert szépnek az kell,
Hogy legyen.

Önmagad keresed
Mindenkiben,
De mint sokan,
A leélt életben
Nem lelnek rá
Könnyen, ha egyáltalán.
Sokan azt hiszik naponta,
„No most, talán…”

Szebbik önmagad
Jelenik meg abban,
Kiben magadat látod;
Szép pillanatokat szerez,
Ha magad másban
Megpillanthatod.

Szép pillanat
Még el ne szállj,
Maradj még,
Had csodáljalak …
Tiszteletreméltó Báj!

Szerző: Brain Storming  2007.06.09. 23:03 Szólj hozzá!

Címkék: vers mylene farmer

A bejegyzés trackback címe:

https://brainstorming.blog.hu/api/trackback/id/tr8395857

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.