A képen MYLENE FARMER látható, a legigézőbb díva, akit látott a világ...és mi másról szólna a vers, ha nem a rajongásról...



BRAIN STOMRING:

ZENÉBEN ELMERÜLVE...

Az élet 92-húros hangszerén csak pár akkorddal él az élet,
Ebben van elrejtve maga a lélek,
De lehet, hogy csak azt hisszük,
Hogy az élet csak akkor élet, ha valamire visszük;
És ha véget ér a melódia,
Minek mi vagyunk a névadója,
S azt sem tudjuk, ki mind’ hallja,
Pengetjük a magunk hangszerét,
De nem halljuk se számát, se szerét
Annak a hangzuhatagnak,
Miben pár akkorddal csak nekünk szólnak,
Mert vannak olyanok;
Vannak, akik énekelnek, mások csak szótlanok,
Van, kit énekelve látsz csak,
Van, akit csak zenélve hallhatsz,
Van, ki a te húrjaid pengeti,
Vagy te pengetsz, ha valaki neked is megengedi,
Hogy rajta játssz.
Zene az egész élet, ritmusra jár a léted,
De nem mindig hallható zenében leledzik az,
Mitől a zajló létünk lélegzik,
S ha hagyjuk, hogy mindig csak más pengesse életünk,
Időnk, energiánk, gondolatunk, s egész létezésünk,
Akkor sohasem halljuk meg azt a hallhatatlan dallamot,
Mit a lét e létre csak nekünk hozott létre.
Hallottad már a belső zenéd?
Felismerted már lelked ZEN-ét?
Vagy eddig csak más tépte élet-húrjaid?
Másvalaki nyekergett tested idegvégződésein?
Volt már, ki művészin játszott rajtad?
Volt már, kin te találtál csodás dallamokat?
Ne válaszolj semelyik kérdésre:
Légy önmagad, s figyelj a zenédre!

Szerző: Brain Storming  2007.06.10. 23:37 Szólj hozzá!

Címkék: vers

A bejegyzés trackback címe:

https://brainstorming.blog.hu/api/trackback/id/tr1296428

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.