BRAIN STORMING, Magyarország legkreatívabb és legtermékenyebb aforizmaírójának műhelye

Brain Storming

Reklámelemzések (4) - Feromonológizálás….

2007. július 27. - Brain Storming

Rexona: „Sose lehet tudni!” – avagy… mikor mit hiszünk el a reklámoknak! Ábra magyarázat: ha a nő azt hiszi, hogy csábítóbb, akkor csábítóbban viselkedik, és azt is elhiszi, hogy ettől vonzóbb is!

http://www.pasizasitanacsok.hu/pic/noi_feromon_parfum_diagram.jpg



Emlékszünk még a Rexona azon reklámjára, melyben reggel felébred két fiatal, és a városon végigsétálva öltöznek fel? Eszembe jutott akkor, amikor láttam, hogy „Ez lenne a mai fiatalság?” Higiéniai szempontból sajnos jellemző lehet – nekem kissé fura volt, nekem, aki napközben pl. nyáron 3-4-szer is váltok zoknit, meg alsót, pólót, stb.


A reklám mottója az volt, hogy "Sose lehet tudni". No, de mégis mit? Hogy pl. vásárlás közben rágerjedünk-e valakire, és a városon végigrohanva dobáljuk le a ruháinkat, aztán másnap reggel felvegyük a poros-benzingőzös, kipufogókormos rongyokat?

Az rendben van, hogy ha nem akarunk gyereket, akkor a szex az tkp. jó játék, de azért mindez a reklám bemutatásában kissé „durvának” tűnt.

Meg hát – talán mégsem vagyunk állatok, hogy mindenféle ferromon-szerű effektusra fogjuk magunkat és csak úgy ...


Van, aki azt mondja, hogy „A fiatalok nem teljesen ilyenek, de egy buli végkifejlete és célja általában a fent nevezett reklám végeredménye. Soha se lehet tudni, hol jöhetsz össze életed párjával.. találn pont az illat segít. Meg azt is szokták hangoztatni, hogy A másik fél tudat alatt az illat alapján választja ki a párját. Mindenkinek van egy jellegzetesen saját illata.” Van, aki azt mondja, hogy „először mindig az illatot és a szemét figyelem.”


Mindezen közkeletű, részben naiv véleményeket figyelembe véve, jómagam azt hiszem a jellegzetesen saját illat szerintem már nem olyan jelentős az embernél, legfeljebb talán pár/tucat/ percig (egy alapos!) fürdés után, mindenféle dezodor nélkül, de ha valakinek valami anyagcsere-terheltsége van (alkoholizmus, cukorbetegség, igen intenzív fizikai munka, stb.) annak a mirigyei termékeinek illata szinte beleivódik a bőrébe, de ez nem szokott egyedi jelleget önteni.


Vagyis - s zerintem pont azért „mennek jól” ezek a reklámok, mivel az illatozásunkat csak így tudjuk egyedivé tenni.


Persze hogy jövök én ahhoz, hogy azt mondjam, hogy „ egy száz éves találmány elnyomja a pár millió éves genetikai kódokat, és szagokat…”


Azt is a szememre szokták venni az ilyen „illatfüstös vitákban”, hogy Azokat az illatokat akkor sem lehet elnyomni, ha agyon parfümözöd magad. Kutatások bizonyítják, hogy jelentős hatása van a kibocsátott szagoknak a másik nemre.”


Nos, van némi ismeretem az evolúciós genetikában és öröklött hajlamokban, így erről a felvetésről sok egyéb dolog is eszembe jut…:


Ismerek millió éves reflexeket, amik a maga idejében még igen erősen működtek, ma viszont a nagyfokú civilizációs környezetben (merthogy a Homo Sapiens azért az, ami, merthogy a természetes környezetet már jó pár ezer éve egy technikai környezettel igyekszik helyettesíteni, és helyettesíti) javarészt funkciójukat veszették. Talán megdöbbentő, de MAGA A FÉRFI IS ILYEN FUNKCIÓVESZTÉSES SOKKBAN ÉLI AZ ÉLETÉT, igaz, ez csak az utóbbi néhány évtized eredménye, de az is lehet, hogy csak múló divat (mivel a társadalmi intézményszerű változások múlékonyabbak, mint a természetiek), de azt se felejtsük el, hogy a monogámiát már eléggé régóta a legtöbb helyen milyen látszólagos tisztelet övezi, vagyis inkább övezte; vagy az idősebbek tisztelete, stb.


Aztán itt van pl. éppen az, ami az illatokkal kapcsolatos: talán sokan nem fogják elhinni, de pl. az emberi vese már alig 20%-os kapacitással el tudja látni egy felnőtt ember átlagos vértisztítási igényét! Miért fontos ez? Mert a dupla vese, ez az ötszörös többletkapacitás az évezredekkel korábbi, sőt sokszázezer évvel ezelőtti igényt elégíti ki … amikor, ­­– mondjuk csak ki –­­­ , minden szart megettünk, és a vesékre hatalmas feladat hárult. A mai higiéniás technikai környezetben nincs szükség ekkora kapacitásra, éppen ezért van lehetőség arra, hogy az azonos szövettani típusba tartozók más veséjét is használhatják, és egyel is "vígan" elvagyunk. Ez a mai higiéniás tisztaság oda vezet, hogy kevesebb váladékot, izzadmányt választunk ki, ergo kevesebb személyreszabott vegyi anyagot szolgáltató folyamat is. Sok más faktor miatt a szaglásunk úgymond visszafejlődhetett, mivel annak már csak az élelmek közvetlen fogyaszthatóságáról adott információt – a tájékozódáshoz már kb.90%-ban szem, és alig valamit a fül ad. Agybiológiai sajátosság, hogy az érzékszervek használatból való kiesése automatikusan átadja funkcióját más tevékenységeknek. Nem jelenti ez azt, hogy a szaglás ne lenne fontos az életünkben, hanem csak azt, hogy nagyságrendekkel érzéketlenebbek vagyunk, mit régen. Másik dolog, persze, hogy a szaglás, lévén kémiai kommunikációs és tájékozódási eszköz, a vízben kifejlődött élet esetében sokkal mélyebben ágyazódik bennünk, mint sok más érzékelés, és mivel a központja nem a felszínek kérgi, hanem a mélyebben fekvő, az önkételen reflexek és tudattalan tevékenységeket irányító fehér állományban van, így ezeket sokkal kevésbé tudjuk egyrészt befolyásolni, másrészt irányítani ... nem jelenti ez azonban azt, hogy a szaglási érzék olyan egyértelműen befolyásolná, hogy ki-kit választ párjául. A dolog lényege az, hogy ha valakit "kiszúrunk", akkor a vele kapcsolatos szaglási élmények nagyságrendekkel sokkal nagyobb jelentőséggel fognak bírni, mint az egyebek – többek között azért is, mert általában nem sok szaglási élményünk van más emberekkel kapcsolatban, ha eltekintünk a szellentésektől, a szájszagtól, az izzadtságszagtól, stb., de nemigen tudjuk ezeket differenciálni. Konkrétabban – a saját székletünk szaga nem zavar minket annyira, mint másoké, amit egyöntetűen csak visszataszítónak tekintünk. Pedig az ősi kémiai információk legfontosabb közvetítői éppen az ürülék, a vizeletben kiválasztott egyéb anyagok, és az izzadmányok jelentették – kíváncsi lennék arra, hogy akár a családtagjaid között különbséget tudnál-e tenni ezek ismeretében. Vagy hogy pl. a szomszédnak eltér-e a szaga a hozzátartozóidtól!


Persze mindezek ellenére előfordulnak egyéni különbségek érzékenység tekintetében. A vakoknak különösen jól kifejlődik a szaglása, míg a süketeknek a vizuális memóriája. Aztán vannak egyéni preferenciák is – én pl. sokkal jobban érzem maga kizárólagosan audiális környezetben, mint vizuálisban, amit úgy kell érteni, hogy pl. vannak emberek, akikkel telefonon sokkal szívesebben beszélgetek, mint élőben, mivel szeretem a hangjukat, de pl. nem szeretem, amit személyes kommunikáció közben csinálnak. Vagy szokásom, hogy az ismert filmeket inkább hallgatni szoktam, és egy filmből két megnézés után apró audiális részletekre is emlékezni tudok, vagy így vagyok a kedvenc zenékkel is, és néha már egy-két másodpercből is meg tudom mondani, hogy melyik szól (több száz-ezerből), stb.


Mesélek azonban valamit, amivel persze cáfolni fogom az eddigieket: 16 éves koromban kerültem nagyon közeli intim kapcsolatba egy lánnyal először életemben, és elbűvölt az illata. No, még abban az évben az öltözőben az egyik osztálytársam is "nagyon illatozott" valami dezodortól, és magam is meglepődtem, de olyan érzelmek támadtak bennem, mint annak a lánynak a társaságában. Nos, akkor már tudtam, hogy mindez csak a dezodorok hatása volt. …




***



Néhány oldal feromon-témából:



Szaglás és viselkedés:


http://www.sulinet.hu/biosz/szag/visel.htm



INZELT GYÖRGY - Illatos utakon egy kémikus orra után


http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/szamok/tv2005/tv0512/inzelt.html



„… sok emlősnél, például a majmoknál vagy a sertéseknél. A sertéseknél a kan pézsmaszagú androszteronja nagy hatással van a kocára. Sőt kiszagolják az ínyencek drága eledelét, a szarvasgombát is a föld alatt, mert az is tartalmazza ezt a szteroidot.


Úgy tűnik, a feromonok az embereknél nem működnek. Az egyik magyarázat szerint, amióta két lábra álltunk és orrunk távolabb került a talajtól, a látásunk fontosabb lett, mint a szaglásunk. Az kétségtelen, hogy a testszag általában nem vonzza a másik nemet, viszont egy jó illatszer hatásos lehet. …”



Gulyás Balázs - Tudatboncolás PET-tel


http://www.mindentudas.hu/gulyasbalazs/20061112gulyas1.html?pIdx=6


VII. A nem tudatosuló ingerek hatása a tudatos agyi működésekre



***

A bejegyzés trackback címe:

https://brainstorming.blog.hu/api/trackback/id/tr96126229

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.