… A megoldás a már meglévő nyelvekhez való minél könnyebb út megtalálása lenne, még azon az áron is, hogy ezeket a meglévő nyelveket le kell egyszerűsíteni, ebből a szempontból a SLOVIO remek példa!

 

A SLOVIO hivatalos honlapján olvashatóak a következő vélemények – szintén SLOVIO, orosz és angol nyelven.

http://www.slovio.com/

Ajánlások. A SLOVIO valóban olyan jó, mint ahogyan állítják róla?

Mark, USA:

„Orosz nyelvet tanuló diák vagyok, és nagyon nehéznek találtam. Több hónapot is eltöltöttem Oroszországban csak azért, hogy többet értsek belőle. Amikor visszatértem az USA-ba, akkor nagyon csalódott voltam, és egyáltalán nem tudtam, hogy akarom-e folytatni az orosztanulást – ekkor azonban rátaláltam a SLOVIO-ra, és ez nagyon megkönnyítette a dolgomat. Még mindig tanulom az oroszt, de már csak a SLOVIO mellett. A SLOVIO-t majdhogynem könnyebbnek és folyékonyabbnak érzem, mint az angolt, amit anyanyelvként beszélek. Ha elolvasok egy szöveget, és ha nem is értek szavakat, akkor is tökéletesen megértem. A SLOVIO bámulatos, és szívesen látnám, hogy Kelet-Európában általános standarddá válik. Kipróbáltam a SLOVIO-t néhány orosz barátommal is, és bár néha eltart pár másodpercig, hogy megértsék, amit mondok, általában probléma nélkül kommunikálunk. Nagyszerű ez a nyelv! Köszönöm!”

Astrid, Németország:

„Elnézését kérem, hogy angolul írok – Németországból való vagyok, és éppen most fedeztem fel a „SLOVIO”-t és az Ön honlapját. Nemrég kezdtem a cseh nyelvet tanulni – azelőtt soha nem tanultam semmilyen szláv nyelvet, és nagyon meglepődtem azon, hogy a SLOVIO-t milyen jól megértem már most! Így csak bátorítani szeretném a további munkára! Nagyon köszönöm, hogy megalkotta ezt a fantasztikus nyelvet! A legjobbakat, …!”

Ali, Pakisztán:

„Több nyelven is beszélek ­– angolt, arabot, urdut és hindit. Azonban az Oroszországban tett gyakori üzleti útjaim alkalmával eléggé el voltam veszve. A SLOVIO megoldotta a problémáimat. Most úgy tudok beszélni az oroszokkal és más kelet európaiakkal, mint a bennszülöttek. Úgy találtam, hogy a SLOVIO sokkal könnyebb, mint az angol vagy bármely más nyelv. Alig három hét alatt tudtam kommunikálni mindenféle szláv nyelvet beszélő és közép ázsiai partneremmel is.”

Rudolf F., Németország:

„Van egy kis import-export üzletem Észak-Németországban. A Kelet-Európai régió és a volt Szovjetunió hatalmas kiaknázatlan piacok. Amíg meg nem tanultam SLOVIO-t nagy nehézségeim és hátrányaim voltak az ebben a térségben való üzletemberekkel való versenyben. Azonban a SLOVIO segítségével bárkivel tudok beszélni tolmács nélkül, és bármit meg tudok velük beszélni, bármely üzleti témában, ami csak érdekel. A SLOVIO megduplázta a térségben működő üzletemet. Csak így tovább és köszönöm!”

Jeanette, Franciaország:

„Amikor középiskolás voltam, eszperantót tanultam, de úgy találtam, hogy nem sokat értem el vele. Azáltal, hogy SLOVIO-t tanultam – ami sokkal egyszerűbb és logikusabb, mint az eszperantó – szinte megújult az életem és új barátokat is találtam. Idén nyáron (2003) bejártam Oroszországot, Közép-Ázsiát, Dél- és Kelet-Európát, és azt tapasztaltam, hogy mindenkivel tudtam beszélni és meg is értettem mindenkit! A SLOVIO nagyszerű módja a világ felfedezésének és annak is, hogy emberekkel ismerkedjünk! Mindenki számára ajánlom a SLOVIO-t!”

Peter, Canada:

„A szláv anyanyelvű őseim eredetileg Európa balkán tréségéből érkeztek. Én azonban Kanadában születtem és nőttem fel és csak csekély lehetőségem volt megtanulni a nyelvet. Nemrég úgy határoztam, hogy visszamegyek a balkánra, és megismerkedek a régesrég elveszett kulturális gyökereimmel. Mivel a szláv nyelveket eléggé nehéznek találtam, így úgy döntöttem, hogy csak a SLOVIO-t tanulom meg. Az őseim lakta faluban való megérkeztemkor meglepődtem mennyire jól tudok kommunikálni az ottani lakosokkal. És a későbbiekben is, amikor más országokba is ellátogattam a balkánon, a SLOVIO tudásommal szinte mindenkivel tudtam kommunikálni, és szinte akármiről tudtam beszélgetni. Köszönet a SLOVIO-ért! Egy hatalmas, új világ nyílt meg előttem általa!”

Nathaniel, U.S.A:

„Én csak két anekdotaszerű történetet szeretnék elmondani, ami remek érvet nyújthat a SLOVIO mellett. 1) Én még csak kezdő orosztanuló vagyok, és akármikor pizzát rendelek, az orosz származású pizzafutár jön. Mindig megpróbáltam az orosztudásommal görcsölni, de aztán kipróbáltam a SLOVIO-t. Megértett minden szót, amit mondtam! Csodálatos! A SLOVIO valóban pán-szlávikus!

2) Némrégiben találkoztam egy horváttal és nem beszéltem horvátul. A SLOVIO-t használtam és mindent megértett. Így számomra ez is jelzi, hogy milyen remek munkát végeztek a megalkotói! Csak így tovább! Minden verzió érdekel, ami elérhető!”

 

**********************

 

Egy lelkes eszperantista véleményéről

A SLOVIO-t ismertető sorozat első részét követően a következő vélemény érkezett a cikk társalgójába:

„Ha eszperantó annyira haszontalan dolog, akkor miért kell mindent hozzá viszonyítani?*

Általában az emberek ezt mondják:” ez meg az... ennek meg annak az eszperantója.”

El kell ismerni, hogy az eszperantóban mégis csak van valami, amiért érdemes figyelmünket feléje fordítani.”**

 

* A hozzászóló figyelmét bizonyára elkerülte a cikk címe, miszerint: "az Eszperantó domináns vetélytársa lehet a szláv nyelvűek körében". Hogy pontosabban értsük: ha valaki eszperantót tanul, az az eszperantistákkal tud majd szót érteni, ha valaki SLOVIO-t tanul, az a 400 millió szláv nyelvűvel tud majd szót érteni. Vagyis, Kelet-Európában a SLOVIO valószínűleg maga alá gyűri majd az ESP-t. Itt M.o.-n még nemigen ismerik, de hát éppen azért írom én is az ismertetőket, hogy ez változzon, továbbá, mint korábban is írtam, a SLOVIO-ban megvalósul az, amit én a PROTONYELV KONCEPCIÓ-ban leírtam ... éppen emiatt számomra mindez szakmai megerősítés is.

A SLOVIO a szláv nyelvűekkel való kommunikációról szól, nem nemzetközi segédnyelvről, nem hirdet ideológiát, stb., ezért is szimpatikusabb.

 

**Az emberek olyat is mondanak, hogy "Uramisten!", meg "Jézusom!", anélkül, hogy vallásosak lennének, vagy imádkoznának... látszólag meggyőző dolognak tűnik, hogy a köznyelvbe általánosított fogalomként szivárog be valami: a „valaminek az eszperantója” egy frázis, és ezzel nem az eszperantóra gondolnak, mint ahogy az istenezéssel sem... mellesleg, a véleményező mintha nem venné észre, hogy én magam is azért írok róla, mert nagy tanulságok vannak benne: az eszperantó jó példa, tanulságos példa, de leginkább talán: elrettentő példa!


************************

Talán tanulságos lehet az egyik legtöbb nyelvet gyakorlatban ismerő ember véleménye is:

SLOVIO – számomra, mint minden mesterséges nyelv, amik már létező nyelvek keveréke, kissé nevetséges, hiszen nem egyszer hallottam így beszélni egy, Csehországban született és nevelkedett lengyel nőt, aki bolgár férfihez ment feleségül. Úgy keverte ezt a három nyelvet, hogy csodálni lehetett azt, aki megértette.”*

„INTERLINGUA – a SLOVIO-hoz hasonlóan az újlatin nyelvekből is hoztak létre egy keveréknyelvet. – No és az Esperanto nem keverék? Szerintem egy mesterséges nyelv csak az lenne, amelyik semelyik élő nyelvre sem hasonlít. Így mindenki egyforma nehézséggel ill. könnyedséggel sajátíthatná el, és egyik nép sem lehetne "büszke" arra, hogy az ő nyelve a mesterséges nyelv alapja!!!”**

*Az a fajta nyelvkeverés, amiről itt Dabi István ír, szaknyelven „kódváltás”, egy igen részletesen kutatott és feltért jelenség a két- és többnyelvűség területén, amiről magyar nyelven Bartha Csilla nagyszerű könyvében, „A kétnyelvűség alapkérdései”-ban részletesen beszámolt. Annak a számára, aki több nyelven is járatos, méghozzá az átlagos beszélőnél magasabb szinten, természetes, hogy az ilyen nyelvhasználat „nevetséges”, azonban számolni kell azzal, hogy tömegesen létrehozni a kétnyelvűséget nem lehet magas szinten, csak a szükségleteknek megfelelően – ebből a szempontból van létjogosultsága egy olyan jellegű nyelvnek, nyelvváltozatnak, amely valamilyen kommunikációsa szinten utat nyit tömegek felé – ebben a SLOVIO megfelelő eszköznek tűnik a szláv nyelvűek irányában! Mindezzel valószínűleg Dabi István is egyetértene, mivel a nyelv az ő számára is egy általános „eszköz”, és „szerszám”, és ezt mindenki a saját szükségletei szerint igyekszik és kívánja használni; ki magasabb, ki alacsonyabb szinten.

**Ebben a dologban Dabi István tömör realitással írja le, hogy miért is merőben idealisztikus a mesterséges nyelvek készítése, és az egész világra való kiterjesztésének óhaja, reménye. Mivel a globális elterjesztés igénye nem nyelvészeti, hanem kulturális és politikai kérdés, így mindezt nem lehetne „megúszni” politikai és kulturális „csaták” nélkül… de ebben az esetben nem szabad elfelejteni, hogy lingvicista alapon és a kulturális különbségek alapján nem egy esetben indult már gyűlölködés, ellenségeskedés, sőt háború is népek között.

 

A megoldás tehát a már meglévő nyelvekhez való minél könnyebb út megtalálása lenne, még azon az áron is, hogy ezeket a meglévő nyelveket le kell egyszerűsíteni – ebből a szempontból ismét a SLOVIO az, ami remek példa ezen a téren!

 

Folyt.köv.

 

***

Források:

A SLOVIO hivatalos honlapja:

http://www.slovio.com/

SLOVIO – ’proto-szláv’ 400 millió embernek! – Általános bevezetés, 1.

Brain Storming - 2007.11.30 00:37

http://bsstudio.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=32965

The official website of the World Slavic Congress:

www.panslavia.com/index-e.html

 

Szerző: Brain Storming  2007.12.01. 17:35 Szólj hozzá!

Címkék: fordítás nyelvtanulás nyelvészet tanulás eszperantó propedeutika nyelvpolitika interlingvisztika dabi istván

A bejegyzés trackback címe:

https://brainstorming.blog.hu/api/trackback/id/tr21248985

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.