Csapongó elmélkedések egy UFO-előadás jegyzeteiből...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép forrása:

http://www.cartoonstock.com/newscartoons/cartoonists/sge/lowres/sgen164l.jpg

Első rész:

http://www.bsstudio.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=108147

Második rész:

http://www.bsstudio.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=108198

 

6.___

Elgondolkodtató továbbá az UFO-lógusok „HUMAOID”-képzete. Elméletük, azaz az ő elmondásuk szerinti „tapasztalataik” és leírásaik alapján a HUMAIDOK – vagyis az UFO-ok utazói – AZ EMBERHEZ NAGYON HASONLÓ FELÉPÍTÉSŰEK! Innen is származik a „humanoid” elnevezés, amit magyarul akár „emberszabású”-nak is nevezhetnénk. No de, álljon meg a menet! Ha a legtöbb humanoid-, pontosabban UFOnauta(!)-ábrázolás ennyire „emberszabású”, akkor feltételezhetjük, hogy legalább ennyire hasonlók az érzékeik is. Mindebből nem elvadult feltételezés, hogy a kifejlődésük helye, az eredeti élőhelyük is nagyon hasonló lehet a miénkhez. … (Érdekes módon mindeddig nemigen láttam olyan számítást, ami azt fejtegette volna, hogy mekkora az esélye egy Föld-szerű bolygó létezésének? És ezzel a hasonlósággal még csak a töredékét érintettem egy humaniod faj létezésének a valószínűségéhez. – Erre később még visszatérek!) Lévén hasonló ingerekre kell, hogy reagáljanak, min itt a Földön. Szóval a hasonló felépítéstől eljutottunk a hasonló élőhely feltételezéséhez.

Ez azt is feltételezni sejtetné, hogy az élet kialakulásának és fejlődésének van egy bizonyos szabályszerű rendje, ami azonos, vagy közel azonos feltételeknek fennállása esetén közel azonos biológiai entitásokat produkál.

Ebből azt is leszűrhetnénk, hogy a Föld nem egyedi eset az Univerzumban, hanem olyan bizonyos feltételekkel rendelkezik, ahol törvényszerűen kialakul az ÉLET valamilyen formája – az UFOnauták leírása szerint pedig megtévesztően azonos módon.

Ez elméletnek szép, viszont csak akkor áll meg, ha a földi állapotokat standardnak vesszük, vagyis igen gyakorinak.

Valahol itt azonban belépnek a KOZMIKUS FELTÉTELEK. Itt a központi csillag és az adott bolygó távolságát, az adott csillag és bolygó tömegét, a bolygó rendszeren belőli pályahelyzetét (és a még sok egyéb tényezőt) értem… A legutolsóval kapcsolatban pl. képzeljük el, mi lenne, ha a kisbolygó-övezet közel lenne hozzánk – valószínűleg gyakrabban érnének minket a kozmikus töredékek bombái, ami igen kedvezőtlen az élet zavartalan fejlődése szempontjából… ami azonban megintcsak „ambivalensen antropomorf” szempont, mivel az evolúciót éppen a nagy kataklizmák tudják a leginkább felpörgetni. Közhelyes példa erre a legutolsó nagy kihalás, ami az emlősök előtt nyitotta meg a fejlődés útját, a szó legszorosabb értelmében egy csapással elsöpörve a dinoszauruszokat az útból. A kozmikus feltételek sorát azonban még lehetne folytatni az adott csillagrendszer egyéb tagjainak helyzetével, beleértve az anya-galaxison belőli mozgásokkal, stb. … De egyelőre túl is léptem a szükséges léptéken, hiszen elegendő most pusztán a földi adottságokat figyelembe venni.

(Már most jelzem, hogy a most következő fejtegetések már nem szokták érdekelni az UFO-lógusokat, mivel ezek nem tartoznak az érdeklődési körükhöz.)

Ha egy bolygót az életfeltételek biztosítása szempontjából szemlélünk, akkor a tömegnek igen nagy jelentősége van, mivel ettől rendkívül sok minden függ! Elsősorban az égitest gravitációs ereje, ami döntő befolyással van a folyékony és gáznemű anyagok elillanásának megakadályozására.

Aztán ott van a bolygóképző anyagok adott aránya – ami befolyással lehet mind a kezdeti hőfok csökkenésének mértékére, mind az ebből következő tektonikus mozgások keletkezésére, intenzitására is, amiből adott földrészmozgások is következnek.

És végül a klíma! A csillagászati és bolygófizikai kutatások eredményei szerint ELMÉLETILEG MEGVAN A LEHETŐSÉGE AZ ÉLET KIALAKULÁSÁNAK A VÉNUSZON ÉS A MARSON IS. A jelenlegi állapotban azonban maximum mikroorganikus szinten, ahol a csúcs esetleg a vírus vagy talán a baktérium lenne.

Meglehetősen szubjektíven, de az a meggyőződéses véleményem, hogy az Univerzumban – de ne is menjünk annyira „messzire” – de még itt a Tejútrendszerben is inkább az óriásmolekula szintű, a vírus, legfeljebb a baktériumszintű „csúcs”-életformában létező életet tudom olyan gyakorinak elképzelni, mint az UFO-hívők A HUMANOID FORMÁT.

Azt hiszem, fontos szempont még ebben a „humanoid vendég” témában a kozmikus elrendeződésnek az a momentuma, hogy az adott bolygónak van-e holdja, követője. Gondolok itt esetünkben a HOLD ŰRHAJÓZÁSRA GYAKOROLT HATÁSÁRA. Igaz, most azt mondhatná bárki, hogy alig egy évtized elegendő volt arra, hogy az emberiség addigi tapasztalatait képes volt úgy koncentrálni, hogy biztonságban kiléphetett a saját lényét teremtő és fenntartó körülmények közül olyan módon, hogy a másik égitestre ellátogatott, és ott a saját érzékeivel tapasztalatokat szerezhetett.

Ennél a pontnál léphet be egy olyan KOZMIKUS-ÉLET Törvény, amely kimondaná:

AZ ÉLET ALAPEGYSÉGE AZ ÉGITEST.

Tehát az élet, mint önálló entitás, mindig bolygófüggő. Mert ha csak egy kicsit is belegondolunk, akkor beláthatjuk, hogy a BOLYGÓK KÖZÖTT NINCS törvényszerű ANYAGI KAPCSOLAT, nincs (kölcsönös) anyagcsere! A fizikális hatásokon (vagyis fény-, gravitációs- és sugár-hatásokon) kívül nincs materiális kapcsolat, ami kettejük között valamiféle olyan hidat verne, ami az élet számára használható kapcsolatot jelenthetne.

… És ezért óriási dolog kilépni az egyik bolygóról és meglátogatni egy másikat. A Hold szerepéhez visszatérve. Ha a ’60-as évek elején Kennedy nem a Holdat, hanem a Marsot tűzi ki az évtized űrhajózási céljának, akkor biztosan kudarcot vall… és nemcsak ő, hanem az oroszok is, sőt, az egész emberiség is; mivel ha nincs a Holdért és az űrhajózási trófeákért folyó verseny, akkor nem lett volna talán semmiféle olyan intellektuális-technikai vetélkedés, ami eltérítette volna a korabeli nagyhatalmakat a III. Világháború felé vezető úton. Így is eléggé rezgett a léc, amivel sikerült átlendülni a közvetlen háborús ingerküszöbön… És persze az Apolló-program is borotvaélen táncolt, mire a Hold-utazásig eljutott. Az óriási, erőösszemérésből fakadó fejlődési tempó látványosan akadt meg az első közös orosz-amerikai űrrepüléssel, a Szojuz-Apolló találkozóval.

Azóta a csillagászati ismereteinket, a távközlésünket és az űrbe való kijárási képességeinket gyarapítottuk. Jelentős továbblépés – ami emberi léptékkel mérhető volna – az emberes Mars- vagy Vénusz-utazás lenne. Ilyesmi jelenleg kilátásban sincs! (Megjegyzem, hogy ezeket a sorokat 1996-ban írtam le – mind a mai napig, 2011-ben sincs még semmiféle érdemi előrelépés ezügyben. A technikai megoldások tekintetében persze hatalmas elméleti munka folyik, de ez mindig is folyt az 50-es évek vége óta.)

Pedig a legfontosabb lépést már megtettük. Bebizonyosodott, hogy képesek vagyunk olyan technikai feltételeket biztosítani, hogy fajunk képviselői személyes tapasztalatokkal térhessenek vissza egy másik égitestről. Ezek után „csak” anyagi és technikai lehetőségekre van, ill. lenne szükség. Valószínűnek tartom, hogy ennek emberi okai vannak, mármint annak, hogy nem történik tevékeny próbálkozás a következő jelentős lépések megtételére.

Szempont lehet még azoknak az anyagoknak a hozzáférhetősége is, amik az űrhajózásban használatosak. Mert mi van, ha geológiailag nem hozzáférhetők, vagy feldolgozásuk magának a repülésnek a „költségeivel”, pontosabban idő- és energia-igényével vetekszik.

Aztán itt van a kísérletezés kérdése is. Valószínűleg nem logikai úton, vagy elméleti okoskodásokkal következtetik ki azokat a hajtóműveket, technikai megoldásokat, amikkel járműveik rendelkeznek, és utána már csak meg kellett építeniük. Egy olyan képességekkel rendelkező járművet valószínűleg nagyon hosszú ideig fejlesztettek ki, vagyis a megalkotása igen hosszú időt vehetett igénybe.

Ehhez ugyan nem szorosan kapcsolódik, de magának az Univerzumnak a kora is belejátszhat az időben fennálló lehetőségekbe. Mert, ha alapnak vesszük a mi helyzetünket, miszerint a kb. 4.5 milliárd éves múlttal rendelkező Földön csak most jutottunk el az űrhajózás lehetőségéig, és helyzetünket ideálisnak mondhatjuk az élet zavartalan fejlődése szempontjából – természetesen az intelligencia fejlődését tekintve elsődlegesnek, mivel abban az UFO-lógusok is egyetértenének velem, hogy a „humanoid látogatók” sem a maguk természetes formájában érkeztek ide, hanem az űrben közlekedni képes járművekkel, vagyis technikai eszközökkel, amiket a maguk intelligenciájával alkottak meg. Ehhez pedig az kell, hogy elegendő ideig tudjon egy fejlett technikai civilizáció fennállni és fejlődni. Röviden: az adott élőhelyen elegendő ideig tudjon az evolúció oly módon működni, hogy az abban kifejlődött intelligencia elindíthassa a tervszerű technikai evolúciót.

A Föld, ebből a szempontból is elégé egyedi, mivel a rajta kifejlődött életnek nemcsak egy táplálékláncban való résztvevőként kell helytállnia, akár ragadozóként, akár zsákmányként, hanem magával az élőhellyel is meg kell küzdenie. Sejtésem szerint ez is lehet az oka annak, hogy a Földön a szárazföldön alakult ki magas szintű intelligencia, és nem pedig az óceánokban… Erről később még majd részletesen értekezem.

 

Folyt. köv.

Szerző: Brain Storming  2011.09.07. 12:12 Szólj hozzá!

Címkék: kritika ufo tudomány összeesküvés technika pszichológia elmélet űrhajózás ateizmus teizmus valláskritika különvélemény

A bejegyzés trackback címe:

https://brainstorming.blog.hu/api/trackback/id/tr633208636

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.