"Manipuláció koncentrátumot vegyenek", avagy - "Hogyan Kovácsoljunk Magunknak

(Brian Tracy: Phoenix-Szemináriuma alapján)


6.1. – BRIAN TRACY

Brian Tracy Amerika és Nyugat-Európa legismertebb menedzseroktatója, üzleti körökben keresett elõadó, konzulens és író. Négy nyelven beszél, rendelkezik a legmagasabb nemzetközi üzleti diplomával (MBA), és oktatott is MBA kurzusokon. Három cég elnöke, ezenkívül övé a világ egyik legnagyobb nemzetközi menedzsment oktatási vállalata. Munkája, kutatásai kapcsán több mint 80 országban járt, 30.000 óránál is többet töltött el többek között a pszichológia, a közgazdaságtan, az üzlet és a örténelem tanulmányozásával. Afrikában együtt dolgozott Albert Schweitzer-rel. Évente több mint 1.000.000 ember hallgatja elõadásait, audio- és videótanfolyamait - amelyeket eddig már 18 nyelvre fordítottak le -, 31 országban tartanak tanfolyamokat, tréningeket.
Brian Tracy elveit több mint 400.000 cég alkalmazza a világon, sokan közülük a Fortune 500-ban is szerepelnek (a világ 500 legnagyobb vállalatai)! A gyakorlati értékesítés területén is kiváló. Nagy nemzetközi cégek kérik fel konzulens- ként egy-egy projektre.
Eddigi egyik legjelentõsebb munkája volt a Suzuki kanadai és Észak-Amerikai piacokon történt bevezetése. A japánok ezt nyilatkozták róla: "…még soha nem láttunk egyetlen embert vagy szervezetet sem ilyen gyorsan elindulni, és ilyen rövid idõ alatt ennyi jármûvet eladni!!!"
Referencia megbízói között csaknem 50 nemzetközi cég szerepel, amik közül a legismertebbek például: Coca Cola, IBM, Johnson & Johnson, Kodak, Mobil, Motorola, Nissan, Pepsi Cola, Procter & Gamble, TVA, Xerox és még sokáig sorolhatnánk.


6.2. BRIAN TRACY ÉS A NETWORK 21 KAPCSOLATA

Brian Tracy-re időnként a Network 21 berkeiben is hivatkoznak Napoleon Hill-lel, Alexander Oakwood-dal egyetemben, ők viszont sohasem említik meg sem az egyiket, sem a másikat – holott azt várhatnánk, hogy a sikerrel foglalkozó személyek és szervezetek szoros egységet alkotnak céljaikban és törekvéseikben. Az ellentét természetesen nem véletlen. A sikerrel foglalkozó egyéni szerzők az egyén boldogulásával foglalkoznak, míg a Network 21- vagy Amway-módszer, amelyet Jim és Nancy Dornan alkotott olybá tűnik, hogy csak az előbbiek által leírtak kissé átköltött és manipulációs csapdákkal tarkított változata.
Brian Tracy munkái között nemigen lehet a meggyőzésről és a manipulációról hallani, sokkal inkább arról, hogyan vezetjük félre önmagunkat és hogyan bújhatunk ki más személyek vagy körülmények negatív befolyásolása alól. Mindez nagyon is pozitív és hasznos dolog, ha önkéntes elhatározásunkból alkalmazzuk személyes céljaink megvalósítására – de végzetesen az ellentétükbe csapnak át, ha minket csak, mint mások céljait megvalósító automataként programoznak be a célok elérésének programjával, ahol a cél csak látszólag a miénk, és az eredményből nagy valószínűséggel nem fogunk részesülni, vagy csak igen csekély mértékben. Más az, ha a célunkat követő személyek vagyunk, és más, ha a célokkal rendelkező embereket követjük.
Brian Tracy módszerei és magyarázatai hatékonyak a siker elérésében és sem ő, sem a többi sikerességgel foglalkozó szakember nem állít semmiféle korlátozást azok alkalmazásában senki elé – vagyis mindenki számára felajánlják. Jim és Nancy Dornan valószínűleg ezen felbuzdulva kezdte saját rendszerébe beépítve alkalmazni ezeket az univerzális módszereket, és - amellett, hogy ugyan ajánlják ezeket az irodalmakat – többnyire megrostálva értelmezik a bennük foglaltakat.
A következőkben egy rövid, de átfogó összefoglalás következik Brian Tracy Phoenix Szemináriumából, majd megnézünk néhány egyezést közötte és a Network 21 között.


6.3. 5 KULCS A CÉLOK KITŰZÉSÉHEZ


6.3.1. A CÉLOK JELENTŐSÉGE

A siker = célok – minden más csak magyarázat. Ha van célunk, akkor a célben hiszünk, annak elérést várjuk, az azzal kapcsolatos embereket és körülményeket vonzzuk, arra koncentrálunk, annak a megvalósulását képzeljük el, és az az, ami a tudatalatti energiáinkat mozgósítja.
Az emberek kevesebb, mint 5%-a tűz ki magának célokat, viszont akinek nincs célja, arra van kárhoztatva, hogy azoknak dolgozzon, akiknek van. A siker mesterfogása az, ha van célunk és akciótervet készítünk az eléréséhez. Agel Hunt javaslata a következő: 1. Döntsük el pontosan, mit akarunk. 2. Határozzuk meg pontosan az árát, és szánjuk el magunkat, hogy megfizetjük.
A mi társadalmunkban az ember mindent megkaphat, amit csak akar, de több, mint 95%-nak csak homályos (vagy semmilyen) elképzelése van arról, hogy mit akar. Ennek egyik oka a kudarcmechanizmus, amely kényelmi zóna könnyű és automatikus megoldásait nyújtja. A sikerhez azonban egy cél által be kell indítani az ún. sikermechanizmust. A célkitűzés – ösztönző, vágyserkentő, kitartást adó, gondolati tisztaságot nyújt és erős elhatározást a cél felé haladásra.
A sikeresség azt is jelenti, hogy mindig magasabb célokat tűzünk ki magunk elé.


6.3.2. MIÉRT NEM TŰZÜNK KI CÉLOKAT?

1. Nem ismerjük fel a jelentőségüket.
2. Nem tudjuk, hogyan kell. (12-15 évi tanulás után sem tudjuk)
3. Visszautasítástól való félelem. (Kritika, kinevetés.) Ha nem beszélünk a céljainkról, akkor nem érhet kritika – így nem tűzünk ki célokat. Ezért Tartsuk a célunkat titokban! Ne beszéljünk róla senkivel! Az emberek túlnyomó többsége megijed bárkitől, akinek céljai vannak. Kisebbrendűnek képzelik magukat. Csak célokkal rendelkezőkkel beszéljünk róluk, akiknek segítségére szükség lehet.
4. Kudarctól való félelem. Képtelenség sikert elérni kudarcok nélkül. A kudarc a sikerhez vezető út elengedhetetlen állomása. Fordított paranoia – pozitív beállítódottság. Thomas J. Watson (IBM alapítója): Duplázza meg kudarcait. (Pl. Edison)

6.3.3. KULCSOK A CÉLOK KITŰZÉSÉHEZ

1. A fejlődés valójában változás ami mindig ijesztő, hacsak nem célirányos.
2. Meg kell találnunk az átlagostól eltérő vagy kiemelkedő adottságainkat és azokat kell kiaknáznunk. Ezek jellemzői: A) lekötik a figyelmünket, B) érdeklenek, C) eltudunk mélyedni bennük.
3. Lehetőségeinket megtalálhatjuk ott, ahol és akkor, amikor vagyunk. A lehetőségek mindig a kemény munka álruhájában kerülnek elénk.
4. Egyensúlyos célokra van szükség! A) Személyes, családi célok. 3-5 cél. Ezek a válaszok a miértekre. B) Foglalkozási és karrier célok: pl. pénzkeresés, önmegvalósítás. Ezek a mit megadó célok. Kevésbé fontosak a miértekre választ adóknál. Ha nem vigyázunk, úgy lefoglal minket a mit, hogy megfeledkezünk róla, miért csináljuk őket. 3-5 cél. C) Önfejlesztés. 3-5 cél. Ezek az eszközök.
Az Önfejlesztés a célunk, hogy megszerezzük a Mit, amire szükségünk van, hogy teljesítsük a Miérteket.
5. Szükség van egy legnagyobb, meghatározott célra (küldetésre, életcélra) is. Ennek mérhetőnek kell lennie. Az olyanok, mint „boldognak lenni”, vagy „elérni a világbékét” nem jók – kézzelfoghatónak kell lennie olyannyira, hogy azt mondhassuk: „Tessék, itt van, megvalósítottam.” A túl nagy, határtalan cél csak önbecsapás.

Vannak minőségi célok, amelyek az életminőséggel kapcsolatosak, és vannak mennyiségi vagy kézzelfogható célok amelyek a keresettel, lefogyással, nagyobb kocsival, lakással stb. kapcsolatosak. Ezeknek egyensúlyban kell lenniük! Időben vannak rövidtávú célok: ideálisan 90 naposak, maximális motivációval; és hosszú távúak: 2-3 évesek, amiket felosztani kisebb, 90 napos periódusokra!


6.3.4. CÉLKITŰZŐ FELADATOK (AMIKNEK EREDMÉNYÉT HAVONTA ÉRDEMES ELLENŐRIZNI!)

1. Mit tekint az életben az öt alapvető értéknek? Mi az az öt dolog, amit a leginkább értékel az életben? Tegye fontossági sorrendbe! Melyiket tartaná meg, ha a másik 4-et el kellene dobnia, stb.?
2. Mi a 3 jelenlegi legfontosabb célja?
3. Mit csinálna, hogyan töltené az idejét, ha megtudná, hogy már csak hat hónapig fog élni? Úgy írják le, hogy ha leírják, az megvalósulhat, de ha nem írják le, akkor nem valósulhat meg.
4. Mit csinálna egymillió dollárral? Mit csinálna másképp, mint ma?
5. Mi szeretett volna lenni, mit szeretett volna tenni, ha lett volna hozzá bátorsága?
6. Melyik az a tevékenység, amelyiktől a leginkább fontosnak érzi magát?
7. Mi az a nagy dolog, amiről álmodni mernének, ha tudnák, hogy nem vallanak kudarcot?

ÉRTELMEZÉS:

1. Célok, értékek összhangban kell legyenek.
2. Van egyáltalán? A célorientált személyek mindig tisztában vannak aktuális céljaikkal!
3. Sose tudhatjuk, mikor marad csak hat hónapunk az életünkből!
4. Mit tennénk, ha szabadon választhatnánk?
5. Önkorlátozó hitek, amik visszatartanak.
6. Mitől van önbecsülésünk? – Ezek a kiemelkedő adottságok! Csak azt tudjuk tökéletesen csinálni, amitől fontosnak érezzük magunkat.
7. Megteheti! A kérdés csak az, hogy mennyire akarja, és hajlandó-e megfizetni az árát?



6.4 A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK 12 LÉPÉSES MÓDSZERE

Más sikeresek kreatív utánzása! Csak gyakorlással és újra meg újra ismétléssel hatásos! Ha nem tudja, hogy mi a legfőbb célja, akkor legyen ez a legfőbb célja! Ha pedig megvan, akkor állandóan csak ez járjon a fejében!
1. Égető Vágy! – Átsegít a kudarcokon. Mindig személyes! Nem tűzhetünk ki célt valaki más számára és más sem tűzhet ki célt a mi számunkra. Tőlünk függ! Nem más akarja tőlünk és nem olyan, amit illene megtennünk, mert elvárják. Őszintén és önzőn kívánjuk. Nagy bátorság kell hozzá!
2. Hit! A külső világ a belső világ kivetülése! Olyan, amitől el vagyunk bűvölve! Meg kell győződnünk a cél megvalósíthatóságban, vagyis hihetőnek és elérhetőnek kell lennie. Előbb kisebb célt állítsunk, aminek 50%-os legyen valószínűséget és a következő logikus lépéshez vezessen!
3. Írjuk le! Ez jelenti a kötelezettség vállalását, aminek 100%-osnak kell lennie! Ezzel tesszük világossá és határozottá! Színesen fejezzük ki, hogy vonzó legyen! Általában ez az a pont, ahol a győztesek elválnak a vesztesektől.
4. Miért akarjuk? Okokat, indítékokat kell keresni – a céljaink változhatnak, az indítékok nem! A legfőbb kérdések: A) Miénk? B) A vágy és az okok a teljesítmények üzemanyaga! Lehetségesnek kell tűnnie!
5. Kiindulási helyzetelemzés! Következő lépésre vonatkozó vizsgálat: pld, mik az erősségeink? Különleges dolgok előtt egy sor hétköznapos dolgot kell megtenni!
6. Tűzzünk ki határidőt! (és minihatáridőket!) 1 éves célnél 2db féléves célt, 4db ¼éves célt, 12db 1 hónapos célt, 4db 1 hetes célt, stb. Állítsunk sok határidőt és készítsünk jutalomtáblázatot - ez vágynövelő, izgalom fenntartó, lelkesítő, megerősítő, tovább sarkaló, stb.
7. Akadályok azonosítása a cél felé. Akadályok egyenlők a sikerrel és irányítanak is. Készítsünk listát róluk, állítsunk fel fontossági sorrendet. Keressük meg a legfőbb akadályt és elsőnek azt szüntessük meg. Vagyis: „Adjunk bele anyait-apait”.
8. Milyen tudásra van szükségünk? Folyamatosan képzzük magunkat! Tanulhatunk: 1) egyénileg, 2) másoktól. Itt is lényeges a fontossági sorrend. Kérdésekkel haladjunk a cél felé! Kérdezzük azokat, akik értenek hozzá pl azokat, akik a saját területükön sikeresek. „A siker kulcsa a negatív gondolkodás!” - vagyis törekedjünk a hibák és a gyenge pontok kiküszöbölésére.
9. Ki a kuncsaftunk? Emberek, csoportok vagy szervezetek? Többnyire olyan mértékben boldogulunk, amennyire kielégítjük a kuncsaftjainkat. A kompenzáció tv-e kérdése: „Vajon mit tehetek a kuncsaftom érdekében, hogy segítsenek céljaim elérésében?” A szolgálat tv-e szerint: „Mások szolgálata jelenti a legnagyobb örömöt a számunkra”. A Viszonzás és Túlkompenzálás tv-e : „Tegyünk többet, mint amennyi a fizetségünk”.
10. Készítsünk tervet és dolgozzuk át újra és újra. A hatékony tervszerűség tevékenységek felsorolása fontossági és időrendi sorrendben, amit folyamatosan ellenőrizni kell.
11. Megjelenítés. Többet ér a korábbi 10 lépésnél. Az elérendő cél világos felidézését jelenti, úgy mintha már megvalósult volna. Minél többet kell gondolni a megvalósulására.
12. Szilárd elhatározás és kitartás. Egyszerűen: „Soha ne add fel!”



6.5. CÉLOK, BRIAN TRACY ÉS A NETWORK 21


„5 KULCS A CÉLOK KITŰZÉSÉHEZ”

6.5.1. A CÉLOK JELENTŐSÉGE – A NETWORK 21 SZEMSZÖGÉBŐL

A Network 21-ben a céloknak különleges jelentősége van: számos kazettán és előadásban szerepel. Egyedül a cél definiálásával maradnak adósak. Célnak csak azt teszik, hogy a rendszerben próbáljunk sikereket elérni, és majd az onnan származó profitból „megvehetjük” magunkat a magunk mércéje szerinti „sikert”.
Az emberek általában valóban ritkán terveznek el bármit is, és aki ezt teszi, az tapasztalhatja, hogy a célok szinte kényszerítő erővel bírnak a cselekvés folyamán, és mellesleg a megfelelő indokkal végzett cselekvésnek az emberek többnyire önként helyt adnak. (Ellen Langer, 1978, 1989, társas forgatókönyvek: a szívességkérés forgatókönyve.) A Network 21 tagjai szinte mindig minden cselekedetüket jól megindokolva adják elő: meghíváskor a tagjelöltek szinte automatikusan cselekedve engedelmeskednek a barát vagy ismerős kérésének, és a legtöbb előadás is arról szól, hogy megfelelő, sokoldalú és színes indokkal szereljék fel a tagokat.
A Network 21 megmondja a tagoknak, hogy mit akarjanak ahhoz, hogy megkaphassák azt, amit eredetileg kívántak. A kudarcmechanizmus hatását azzal tompítják, hogy pontos tevékenységi tervvel látják el a tagokat, vagyis azok a feladatot fogják maguk előtt látni, nem pedig a lehetséges problémákat.
A rendszeren belül csak azok profitálnak sokat, akik sokáig maradnak benne és eléggé előrejutnak, tehát biztosítva van számukra a mindig magasabb cél – olyannyira, hogy pozitív eredményeik egy idő után már csak a rendszeren belöl lesznek és kényszeresen folytatni fogják azt.


6.5.2. MIÉRT NEM TŰZÜNK KI CÉLOKAT?

A célok jelentőségével eddig nemigen foglalkoztak széles körben nagy publicitással és valóban nem került még be sem a köz- sem a felsőoktatásba: csak magányos szakemberek próbálják népszerűsíteni, eleddig meglehetősen kevés sikerrel /talán a siker-módszereket kellene áruként kezelve a saját módszereivel népszerűsíteni, de még eddig ezt sem tette meg senki/. Éppen ez lehet az oka, hogy ha valaki ilyen, valóban hatékony módszereket ajánl fel nagy kereseti lehetőséggel, akkor az emberek többsége szinte „ugrik”.
A visszautasítástól való félelem szinte örök probléma még a szervezeten belől is, és éppen ezért rengeteg oktatási és továbbképzési anyag foglalkozik vele, mindenféle önmanipuláló praktikát felkínálva. Brian Tracy tanácsa, miszerint: „Tartsuk a célunkat titokban! Ne beszéljünk róla senkivel!” és hogy „Csak célokkal rendelkezőkkel beszéljünk róluk, akiknek segítségére szükség lehet.” itt remekül működik, mivel a rendszeren belül éppen az a lényeg, hogy az illető a tagságát használja saját sikeressége terepéül – így nagyobb a valószínűsége, hogy benn marad.
A kudarcot egyenesen kívánatosnak tartják, valószínűleg azért, mert ezen tevékenység során a tagot óhatatlanul temérdek kudarc fogja érni. Ha a kudarc törvényszerű, és a sikeresség feltételének tartják, akkor nagyobb az esély arra, hogy a belépett tag az első pár kudarcán sikeresebben jut át, és szerezhet annyi immunitást, hogy „belejöjjön”.


6.5.3. KULCSOK A CÉLOK KITŰZÉSÉHEZ - A NETWORK 21 SZEMSZÖGÉBŐL

„A fejlődés valójában változás, ami mindig ijesztő, hacsak nem célirányos.” – ez szó szerint elhangzik Mikó Attila „15 centiméter” című kazettáján.
„Meg kell találnunk az átlagostól eltérő vagy kiemelkedő adottságainkat és azokat kell kiaknáznunk.” – ez így Bob Andrews „A siker 8 pontja” című kazettáján jelenik meg, amelyben elmeséli, hogy ebben a rendszerben
„Lehetőségeinket megtalálhatjuk ott, ahol és akkor, amikor vagyunk.” Ben Cooper kazettáján Brian Tracy „Gyémántmező-elmélet”-éhez hasonló történetet mond el, gyémánt helyett arannyal.
Amikor a célok kategorizálása kerül szóba, akkor számukra a következő felosztás az egyedüli alternatíva: „miért”-célok: lehet akármi, ami a belépett tagnak fontos lehet, család, kocsi, utazás, anyagi függetlenség, stb. lényeg az, hogy a pénzhez köze legyen; a „mit”-célok csakis az Amway termékforgalmazói tevékenysége jöhet szóba; az „eszköz”-cél, mint önfejlesztés pedig egyedül a Network 21 által javasolt, ún. másolható eljárások sora lehet. A dolog sokszor itt csúszik el, mert az „eszközök” és a „mit” kategória olyannyira ki van dolgozva ebben a rendszerben, hogy a „miért” sokszor más sem lehet csakis olyan jellegű dolog, ami másként ki sem elégíthető.
„A túl nagy, határtalan cél csak önbecsapás. Szükség van egy legnagyobb, meghatározott célra (küldetésre, életcélra) is. Ennek mérhetőnek kell lennie.” – mondja Brian Tracy. Mit mond azonban Jim Dornan, a Network 21 Atyja?: „Ha elég nagy az álom, a tények nem számítanak.” Talán nem véletlen, hogy Dornan a személyes vonatkozású célt álomként jelöli, mivel a cél kifejezés túlságosan is konkrét jelentésű, ami arra késztetné a tagot, hogy a maga céljáért való tennivalóját a rendszeren belöli tennivalók elé helyezné. A Network 21-ben a cél a pontszerzés és a forgalom növelése, továbbá a beszervezés, hogy egyszer majd az álmainkkal is foglalkozhassunk.
A Network 21 rendszer egyértelműen a mennyiségi célok rendszere, amit igaz, hogy minőségi gondolatokkal próbálnak gerjeszteni, de a lényeg akkor is az marad – mindenféle életminőség javulás nélkül.
A célok megvalósításához ajánlott határidők is azonosak: Brian Tracy 90 napot ajánl a rövidtávú célok megvalósításához, míg Doug Wead is 90 napot hirdet az egyik kazettáján, mondván: „Csak 90 napig kell kitartanod!”. Sőt, még az Amway is 90 napot jelöl meg az Üzleti Szabályzatában a vállalkozó igazolvány bemutatására – ami az elkötelezettség végső megszilárdítását jelentené. Továbbá a „Siker Útja” című Network 21 kiadványban is van egy fejezet „90 napos gyorskezdés” címmel, aminek már a felénél, 45 napnál el kellene érni a cég legfontosabb bevételeként értelmezhető 100%-os termékhasználói minősítést, vagyis 25-féle terméket kellene használnia. Ez a 90 nap tehát belátható idő Brian Tracy szerint is arra, hogy egy rövidtávú célt megvalósítsunk –és a Network 21 is elegendőnek találta ahhoz, hogy a rendszeren belőli tevékenységhez mentálisan hozzá, pontosabban rászoktassa a belépett tagokat.
A hosszú távú célokra szánt 2-3 éves elérési idő is jól passzol ahhoz, amit a meggazdagodás és az anyagi függetlenség elérésére jósolnak a Nework 21-ben, amit remek 90 napos periódusokra oszthatnak fel a tagok a rendszeresen, 3-havonta tartott nagy rendezvényekkel.



6.5.4. CÉLKITŰZŐ FELADATOK (AMIKNEK EREDMÉNYÉT HAVONTA ÉRDEMES ELLENŐRIZNI!)

Célkitűző feladatokat nem végeztetnek a belépő tagokkal, ami teljesen érthető, hiszen már kész célokat kapnak a teljesítményükre vonatkozólag, és ezeken felül semmi nem számít a rendszerben. Vagyis tulajdonképpen ennek a résznek a hiánya is arra utal, hogy a Brian Tracy-éhez hasonló sikerelérési módszereket adoptálták a multilevel marketing igényeinek megfelelően.
Van egy-két elem azonban, ami ehhez hasonló.
Például:
Brian Tracy ezt kérdezi: „Mit csinálna egymillió dollárral? Mit csinálna másképp, mint ma?”
Jim Dornan ezt kérdezi a Siker útja című tagbevezető könyvecskéjében az A-3. oldalon: „Mit szeretne elérni ha lenne havi extra 15.000 forintja?” - És így tovább a havi 200.000 Ft-on keresztül az adósságmentességig.
A „Mi szeretett volna lenni, mit szeretett volna tenni, ha lett volna hozzá bátorsága?” kérdést így fogalmazzák át: „A Network 21-ben elérhető személyiségfejlődéssel mindezt megteheti”.


6.5.5 A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK 12 LÉPÉSES MÓDSZERE - A NETWORK 21 SZEMSZÖGÉBŐL

Brian Tracy szerint a sikeresség megtanulható, ha a sikereseket kreatívan utánozzuk. Ezt az utánzást a Network 21-ben másolódásnak nevezik, amit számos előadáson és anyagban hosszasan elemezgetnek és bizonyítják hatékonyságát és ott is mindig kiemelik, hogy az csak gyakorlással és újra meg újra ismétléssel hatásos.
A Network 21-ben szinte kapóra jön, ha valakinek nincs célja, mert akkor könnyű neki olyat választani, aminek az elérése a rendszeren belül lehetőség lehet, és éppen ezért könnyen elképzelhető, amire könnyű fókuszálni.

1. Az égető vágy az első, ami mind Brian Tracy, mind a Network 21 rendszerében az első helyet foglalja el. Brian Tracy-nél azonban mindig a személyes cél elérésére vonatkozik, míg az MLM-szervezetekben beiktatnak egy ún. közbülső eszközcélt, amit elérendőnek kiáltanak ki a személyes célok megvalósulása felé.
2. A hitről maga Rich deVos írt könyvet, és jól tudjuk, hogy a hit ott a legfontosabb, ahol a tények hiányosak. A kezdetben kisebb célok felállítását is kitűnően példázza bármelyik MLM rendszer, mivel az ilyen jellegű tevékenységre kezdetben nemigen lehet nagymértékben motiválni az embereket, tehát többnyire apró lépésekkel előrehaladva kell őket meggyőzni – ami nem nehéz, ha a módszer eleve úgy van felépítve, hogy az alapvető emberi mivoltunk téveszméinek kihasználását célozza, aminek nagyon kevesen képesek hathatósan ellenállni.
3. A leírás alapvető eleme a Network 21 rendszernek, ahogyan erre Síklaki István is rámutat a könyvében. Pusztán ez természetesen nem garantálja a sikert, de az írott szó parancsoló ereje a Homo Sapiens esetében mindig is hatékony tevékenység serkentő volt – gondoljunk csak a szerződések, tervek, megállapodások, egyezmények alakiságára, stb, tkp az egész piacgazdaságot működtető közgazdaságra és bürökráciára.
4. Ahogy a Network 21-ben mondják: „Találja meg a miérteket, mielőtt a miértek találják meg magát!”
Brian Tracy azt mondja, hogy „a céljaink változhatnak, az indítékaink nem!”, ami arra is utalhatna, hogy ugyanazon indítékunkat más-más célok, tevékenységek stb. is kielégíthetik (például a társasági érintkezést egy fun-klub tagság, vagy a Network 21 berkeiben végzett munka, stb.), viszont rögtön utána felteszi a kérdést, hogy ez az indíték a miénk-e. Mert hogy ugyanazon tevékenységnek viszont többféle indítéka is lehet. A rendszerépítő tevékenység alapvető indítéka a pénzkereset, indítéka pedig lehet bármi, amire az ott megkereshető pénzt szánjuk. A multilevel marketing módszerek egyik mesterfogása az, hogy az indítékokat nem a pénzre, hanem az azzal kielégíthető igényekre irányítja. A Network 21 rendszerében mindezt a végletekig kiaknázzák, és az indítékok olyan széles spektrumát kínálják fel, hogy abból bárki választhat neki megfelelőt, és még ha idegenkedik is a hálózatépítéstől, nehéz kivonnia magát az indítékok hatása alól. A fent idézett kijelentés azt példázza, hogy az önmeggyőzés eszközeit is szívesen alkalmazzák.
5. A kiindulási helyzetelemzésre a Network 21 szintén megad minden segítséget, pontosabban a a legtöbb szükséges cselekvéshez cselekvési tervet ad, ami mentesíti a tagot az egyéni tervezéstől, kreativitástól, stb. Ehhez tartozik az is, hogy a legtöbb megtett lépés a rendszeren belől egy újabb cselekvéshez vezet, és így egy egyirányú ördögi körhöz vezet: ha az illető belefog, akkor arra van kárhoztatva, hogy bármikor is lép ki a rendszerből ezt mindig annak tudatában tenné, hogy nem tett meg a sikerért minden tőle telhetőt. Ilyen eszközök például névlista, amely megadja, hogy kiket kell az ügyben felkeresni. Ha csupán eddig a pontig eljut valaki, akkor a rendszer és a már bent lévő szponzora el fogja várni tőle, szinte érzelmileg ki fogja kényszeríteni tőle, hogy végigmenjen az egészen, és tegyen próbát mindenkivel – és rendszerint erre nem is igen kell buzdítani a tagot, mivel ezt a csekély lépést önmagától is megteszi, még azok is, akik egyáltalán nem érdekeltek az ügyben, azok is hajlandók neveket felsorolni. Erről szól a Törzsvevőkör című kazetta.
Ezt példázza továbbá az ún. életjelek táblázata is, a Gyorskezdés című lista, stb.
A siker felé egy sor hétköznapos dolgot kell megtenni, de ezeknek a hétköznapos dolgoknak illeszkedniük kell a célhoz, mert könnyen holtvágánnyá alakulhatnak át.
6. A határidő kitűzése a Network 21 másik jellegzetes módszere arra, hogy cselekvésre serkentse a tagokat. Erről szól a tagországokban rendszeresen, havonta vagy évszakonként megrendezendő kisebb-nagyobb rendezvények sorozata is, és az is, hogy rendszeresen elvégzendő feladatokat kapnak a tagok: havonta hány MT-t kell tartaniuk, hány előadást kell látogatniuk, hány kazettát kell meghallgatniuk, mennyit kell olvasniuk az ajánlott irodalmakat, stb. A jutalomtáblázat megfelelője a 3%-onkénti minősítésugrás és a rendezvényeken az ennek megfelelő nyilvános elismerés, a rendszeren belőli egyre nagyobb elismerés, sőt még maga az ún. felépítés is, amelynek lényege az, hogy az illetőnek már tulajdonképpen jár a mások előtti nyilvános elismerés, az érdemek méltatása és az ennek megfelelő tiszteletteljes bánásmód. Brian Tracy azonban egyéni határidő tervezést ad meg, amit önmagunkon kérhetünk számon, továbbá ugyanígy önállóan összeállított jutalomtáblázatot is, aminek lényege az, hogy nem másoktól függően kapjuk meg az elismerést, hanem saját magunktól és tárgyiasult formában.
7. A Network 21-ben állandóan téma a siker felé vezető úton lévő akadályok leküzdése, amit leggyakrabban a személyiségfejlődés hiányosságával szoktak jelölni. Nem szó szerint így, de tkp. úgy fogalmaznak, hogy ha nem vagy sikeres, akkor benned van a hiba, nem pedig a rendszerben. Természetesen mindezt azok a 0.01%-hoz tartozók hangoztatják az előadásokon és a kazettákon, akik valóban elérték azt, amit a rendszer ígér. Felmerülhet a kérdés, hogy ők miért érték el azt, amit a többiek nem – a válasz egyszerű és kegyetlen: azért mert a többiek nem érték el, de megpróbálták megtenni, ami tőlük telik. A legfőbb akadály tehát a nagy számok törvénye, vagyis hogy csak akkor van lehetősége 1 tagnak a rendszeren belől sikerre, ha kb. 7000-en kilépnek előtte! Az ezután következők, mint pl. a nem megfelelő személyiség (introvertált, nem kommunikatív, stb.), a nem megfelelő szociális környezet (vidéki falu), csak sokadikak a sorban. Éppen aktuális „legnagyobb akadályt” mindig lehet találni, mert mindig van valami, ami az akadályok között a legnagyobb – és ehhez hasonlóan mindig van egy magasabb fokozat, ami felé törekedni lehet.
8. A folyamatos önképzés szükségességéről szól maga a Network 21 is, hiszen az Amway minden tevékenységi feltételt megad a hálózatépítéshez, csupán a hatékony hogyan-nal marad adós, és ez az, amit emez látszólag meg is ad. Képzést nyújt, lelkesítést, amire a rendszerépítéstől megfáradt tagoknak szükségük is van. A lelkesedés és lelkesítés azonban még korántsem elégséges feltétele a sikernek, csupán csak a siker felé vezető cselekvéshez, ami viszont nem azonos a sikerrel. Az emberre jellemző, hogy lelkesedni sokkal jobban szeret, mint cselekedni, vagyis a nem egyértelmű eredménnyel kecsegtető cselekvésekhez úgy viszonyulunk, hogy hajlamosak vagyunk időben és térben máshol kiélni a feszültséget – amivel egyben cselekvési motivációinkat is elveszíthetjük, ahelyett, hogy az megnövekedne. Röviden: lelkesedni jó, sokkal jobb, mint cselekedni. A kérdések a konzultációban fontosak, ahol a szponzort a frissen belépett tagok elhalmozzák kérdésekkel, érdeklődnek iránta, stb. Mindez leginkább a szponzor önbecsülését növeli, a kapott válaszok általi növekedésben ritkán mérhetők le.
9. A kompenzáció elve a felépítésben mutatkozik meg: a tagnak példát kell mutatni abból, hogyan viszonyul ő a szponzorához, mert ez a hozzáállás „átmásolódhat” a leendő tagokra, aminek a leglényege az, hogy később ő is elvárhatja ugyanezt az ő alá tartozó csoporttagoktól. Az odaadás és megbecsülés egyébként is sokkal könnyebb egy konkrét személy irányában, mint egy olyan hatalmas, megközelíthetetlen, fogalomszerű dolog iránt, mint az Amway Co. Így a trükk a következő: boldogulásunk alapját képezze az, hogy a kuncsaftunkat egy bizonyos cég termékeivel szolgáljuk ki.
10. A Network 21 tervkészítésből is jelesre vizsgázhatna, hiszen se szeri-se száma a cselekvési terveknek és ajánlásoknak; szinte minden problémára van valamiféle megoldási javaslata, vagyis mindig van mit kipróbálni.
11. A megjelenítés, mivel igazából ez adja meg a szükséges motivációt, gyakran megjelenik a Network 21-ben is. Erről szól például az, amikor felszólítják a leendő tagot arra, hogy képzelje el, mit tenne x, y, z a hálózatépítésből megszerzett összegekből. Már ez elég ahhoz, hogy komolyan fontolóra vegyék a belépést. /A lottózásban is jól ismert az a jelenség, hogy amikor egy társaságban témává válik az, hogy hogyan lehetne elkölteni egy éppen aktuális nagy nyereményt, akkor a társaság tagjai nagy valószínűséggel fognak szelvényt vásárolni./ Többek között ezt szolgálják a rendezvények, az előadások és minden olyan kiadvány, amely a befutott hálózatépítéssel sikert elérő személyekkel foglalkozik. Ezek alkalmával mintegy a valóságban láthatják a tagok előre, hogy mit lehet elérni – vagyis a rendszer sikereseit sokszor kell megemlíteni és bemutatni a tagoknak. Ez lenne a gyakori rendezvények értelme is: „Lásd, hogy a rendszeren belől hová juthatsz!” Hogy minél többet gondoljanak a tagok a rendszeren belőli céljaik megvalósulására, úgy érik el, hogy napi tevékenységeket írnak elő: pld napi 15 perc olvasás, folyamatos kazettahallgatás, napi telefonok intézése, stb. Mindezek a feladatok sok-sok időt emésztenek fel – általában sokkal többet, mint ami az előrejelzésekben állni szokott. Brian Tracy is javasolja, hogy min. napi fél óra olvasással pár év alatt egy adott szakterület elismert képviselőivé válhatunk.
12. „Soha ne add fel!” - Winston Churchil halhatatlan szavai számos alkalommal bukkannak fel, különösen Doug Wead előadásaiban. Kitartásra és szilárd elhatározásra minden nagyszabású tervnél szükség van – még akkor is, ha statisztikailag csekély a siker esélye. Mindezek megerősítenek minket abban, hogy ne hagyjuk abba a próbálkozást, és minél több alkalmunk van ennek bizonyítására, annál inkább érzelmileg is függeni fogunk a tervünk megvalósításától. Az érzelmi függés pedig akkor is a tevékenységünk folytatására kényszerít minket, amikor már nem látjuk kapcsolatát az eredeti célok elérésében.


6.6. VÉGKÖVETKEZTETÉS

Mindezek után láthatjuk, hogy a Network 21 rendszere valójában az Amway sikermódszerekben feloldott személyre irányuló értékesítési rendszere, aminek legfőbb célja a termékforgalmazók minél erősebb érzelmi elkötelezése a rendszeren belőli cselekvésre.