Hogyan oldható meg egy szövegértési feladat (Reading Comprehension) úgy, hogy a szövegből alig olvasunk el valamit? Íme a BS-módszer…

Az eset a minap történt.

A tanítványom középfokú nyelvvizsgára készül, és TELC-típusú, B2-es szintű vizsgát szeretne tenni. A „cikkcímvadászat” feladat fölötti bosszankodásunk után rátértünk a következő feladatra, amelynek lényege a következő: egy A4-es oldalnyi, apró betűs, sűrűn szedett szöveg elolvasása után kell 5 db, 3 mondatos választási lehetőségből megtalálni azt, ami a szöveg szempontjából igaz állításnak tekinthető.

Még mielőtt nekifogtunk volna a cikk elolvasásának, gyorsan utánanéztem valaminek a vizsgakiírásból: a feladatra körülbelül 18 percet szánhat a vizsgázó. Megnéztem a szöveget – nos, ha valóban értőn akartam volna elolvasni (és nem csak átfutva), akkor kb. ennyi idő kellett volna hozzá. Ha azonban azt is hozzáveszem, hogy ezután még mérlegelnem kellene bizonyos lehetőségeket, akkor a 18 perc már inkább szűkös időkeret. Nem így a tanítványomnak! Neki a 18 perc 3-4-5szöröse kellene, hogy átrágja magát a szövegen. „Más irányból kell megközelíteni a dolgot!” – mondtam neki, és hamarjában ki is rajzolódott előttem, hogyan kell nekimenni praktikusan az ilyen feladatoknak.

A feladat és megvizsgálása

A cikk címe: „Youngsters aren’t illiterate, but they are not reading many books” = „A fiatalok nem analfabéták, csak éppen nem olvasnak sok könyvet”.

A cikkek első sora, vagy első bekezdése általában előrevetíti, hogy maga a cikk miről fog szólni. Megnéztük az első mondatot: „If children are to capitalise on life’s opportunities, they must be able to read.” = „Ha a gyerekek tőkét akarnak kovácsolni az élet adta lehetőségekből, akkor tudniuk kell olvasni.”

Amennyiben a cím és az első mondat, vagy bekezdés nem fogalmazná meg egészen pontosan, hogy miről is fog szólni, akkor a legpraktikusabb módszer a bekezdések első mondatait elolvasni – ezzel vázlatosan, de elég pontosan betájolhatjuk a cikk tartalmi fővonalát. A mi esetünkben ez mintegy 12 további mondatot jelentett volna. Ha azonban még ezek sem segítettek volna sokat, akkor marad a konklúziót levonó utolsó bekezdés elolvasása. A mi cikkünk címe és az első mondat azonban eléggé beszédesek voltak, így továbbléphettünk.

„Rendben, akkor nagyjából tudjuk, hogy mivel foglalkozik a cikk, így most nézzük meg azt, hogy miféle információkat kellene megtudnunk belőle!” – volt a következő feladat.

A választási lehetőségek

A felvetések a következők voltak:

1 – Research suggests that British teenagers… = A kutatás azt sugallja, hogy a brit tizenévesek…

a) … do not read as much as their counterparts in most other countries. = … nem olvasnak annyit, amennyit más országban élő kortársaik.

b) … find books more interesting than magazines. = … a könyveket érdekesebbnek találják a magazinoknál.

c) … have lower reading skills compared to teenagers in other countries. = … csekélyebb olvasási képességekkel rendelkeznek, mint más országok tizenévesei.

2 – Teenagers in Britain nowadays… = Angliában a tizenévesek manapság …

a) … concentrate on other reading matter than books. = … másféle olvasmányokra koncentrálnak, semmint könyvekre.

b) … do not think reading is important. = … úgy gondolják, hogy az olvasás nem fontos.

c) … look at pictures rather than text. = … inkább a képeket nézik meg, semmint a szövegeket.

3 – The most important aspect of reading mentioned is … = Az olvasás legfontosabb aspektusa, amit megemlítenek, az …

a) … learning about modern technology. = … a modern technikától való ismeretszerzés.

b) … learning correct spelling. = … a helyesírás megtanulása.

c) …  that it develops the imaginations. = … hogy fejleszti a képzelőerőt.

4 – Genevieve Clark says that children’s books are … = Genevieve Clark szerint a gyerekkönyvek …

a) … less popular than TV. = … kevésbé népszerűek, mint a TV.

b) … read mostly by adults. = …-et többnyire felnőttek olvassák.

c) … still very popular. = … még mindig nagyon népszerűek.

5 – Genevieve Clark says adults should… = Genevieve Clark szerint a felnőtteknek…

a) … read more themselves. = … maguknak is többet kellene olvasnia.

b) … read to their children more. = … többet kellene felolvasni a gyerekeiknek.

c) … show children how books can be interested. = … meg kellene mutatniuk a gyerekeknek, hogy a könyvek is érdekesek lehetnek.

A tippek

A tippjeink a következők voltak, a szöveg ismeret nélkül:

1/a, 2/a, 3/c, 4/c – és az 5. variációknál már bele kellett olvasnunk! De itt sem kellett kétségbeesni! Egyrészt, mivel az utolsó variációk voltak, volt némi esélye annak, hogy a szöveg konklúziójával kapcsolatosak; másrészt pedig egy konkrét név is szerepelt a feladatban, így annak is nagy esélye volt, hogy a megoldás a név mellett szerepel! A konklúzióval kapcsolatos feltevés miatt a szöveg utolsó bekezdésének első mondatát olvastuk el, ami így szólt: „’I think teachers, librarians, anyone who’s involved with promoting reading, especially to those who think that reading is boring or just not ’cool’, need to think quite broadly about how they encourage children into reading’, she said.” = „Azt hiszem, hogy a tanároknak, könyvtárosoknak és bárkinek, aki érdekelt abban, hogy az olvasást népszerűsítse – különösen azok számára, akik szerint az olvasás unalmas vagy csak egyszerűen nem „baró” – igen széles látókörrel kell gondolkodnia azon, hogyan lehet a gyerekeket olvasásra buzdítani”, mondta.”

Itt megjegyzendő, hogy az ezt megelőző mondat elején ez állt: „Clark said…” = „Clark szerint…”, vagyis feltételezhető, hogy az idézett vélemény is tőle származott. Ez alapján az 5. feladatban egyértelműen a c) megoldás a helyes.

Felmerült még az is, hogy az utolsó feladattal kapcsolatban – ami egyfajta konklúziót sejtet – megnézzük, hogy a szöveg utolsó mondata mennyiben lett volna segítségünkre. Az illető mondat így szólt: „What we try to do is encourage young people to see books as part of the mix.” = „Amit mi megpróbálunk, az az, hogy a gyerekeket arra buzdítjuk, hogy a könyveket, mint egyfajta egyvelegeket tekintsék.” (Az, hogy a könyveket minek az egyvelegének tekintsék, jelen esetben nem feltétlenül fontos.) Úgy találtuk, hogy az utolsó feladattal kapcsolatban ez – vagyis a szöveg utolsó mondata – is nagy biztonsággal mutatott rá a helyes megoldásra!

Mondanom sem kell, hogy minden tippünk helyesnek bizonyult!

A megoldási menet

A szövegértési feladatot tehát a következő elvek/lépések alapján oldottuk meg úgy, hogy mindössze…

1.A szöveg címét,

2.az első mondatot,

3.az utolsó bekezdés első és

4.utolsó mondatát olvastuk el!

1.lépés:

Elolvastuk a címet.

2.lépés:

Elolvastuk az első mondatot.

3.lépés:

Elolvastuk a feladatokat, és logikailag kizártuk azokat a lehetőségeket, amik nem feleltek meg a címnek és az első mondatnak. (Valójában már itt eltaláltuk a jó megoldásokat – az utolsó kivételével.)

4.lépés:

HA bármely feladattal kapcsolatban kételyek merültek volna fel, akkor elolvastuk volna a bekezdések első mondatait.

5.lépés:

A konklúzióval kapcsolatos feladathoz a szöveg utolsó mondatát olvastuk el.

***

Megjegyzés

Teljesen nyilvánvaló, hogy mindez csak egyszeri eset volt, és a fenti lépések nem garantálják, hogy más, hasonló feladatoknál ugyanez a módszer beválik. Mindazonáltal hasznos lehet megvizsgálni, hogy ennél a feladattípusnál alkalmazhatók-e a lépések – mondom ezt azért, mert a ma alkalmazott nyelvvizsgatesztek kissé átestek a ló túlsó oldalára: megfelelnek ugyan azoknak a tanmeneteknek, amiket a mai tankönyvpiac nyújtana, az intézményesített nyelvoktatás (és még a tanfolyamokon előforduló sem) egyáltalán nem felel meg a nyelvvizsga-követelményeknek. Továbbá – a nyelvvizsgafeladatok időnként a való életben nem feltétlenül szükséges képességeket és készségszintet is számon kérnének. A valóságos kommunikáció sokkal toleránsabb az elkövetett hibákkal szemben, mint a nyelvvizsgatesztek követelményei.

Jó gyakorlást és szerencsés nyelvvizsgázást!

Brain Storming, 2009