ANCSEL:„Valószínűleg baj van a vágyak erőviszonyaival. Mi mással magyarázzam, hogy a pokol tüzével se lehet minket, egyetlen pásztorórától elriasztani? Hacsak nem ez tesz emberré.”

Kép forrása:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_Kiugr%C3%A1s

A Különvélemény-sorozatom ezen részének alapja:

Ancsel Éva: „ 194 bekezdés az emberről”, Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1987. (A mű elkészítésének időszaka 1987. január 10 – május 10.)

***

7. RÉSZ

ANCSEL ÉVA, (Xciii):

„Nem állítom, hogy a szerelem nem probléma, még kevésbé, hogy nem kavar problémákat. De ha megszületett, akkor már inkább rejtély, mint például a búbosbanka.”

BRAIN STORMING:

Szeretünk

Állatok lenni;

Ezért szeretünk

… szeretni!

***

ANCSEL ÉVA, ( Xciv):

„A görög mítoszok annak köszönhetőek – vagyis azért történik egyáltalán valami az Olümposzaikkal –, mert emberek is szerepelnek ügyes-bajos dolgaikban.

Ők szegények halhatatlanok, nem lehetnek történeteik, mert miféle történet az, aminek nincsen vége. Hiszen annak eleje sem lehet, amúgy igazán.

Az Olümposziak ragaszkodnak is az emberekhez. Ha még élnének, és rajtuk múlna, nem is engednék, hogy kipusztuljanak.

De hát hol is vannak, és mi történik velük?”

BRAIN STORMING:

Eltűntek, azokkal a görögökkel együtt, akik hittek bennük. Ezért vannak mégis történeteik!

***

ANCSEL ÉVA, ( Xcvii):

„A gyávaságot nem szeretem, de értem. A szervilizmust, vagyis a preventív gyávaságot*, azt már megérteni sem vagyok hajlandó.”

BRAIN STORMING:

*perentív gyávaság = értsd: ÓVATOSSÁG!

***

ANCSEL ÉVA, ( Ci):

„Aki halált megvető bátorságot tanúsít, azt tisztelnem kellene, de én rettegek tőle. Hiszen még mennyivel jobban megvetheti az életet – nem is beszélve az élethez két kézzel, görcsösen ragaszkodó halandókról.

Én pedig halandó vagyok, nem vetem meg a halált – a félelmükben reszkető embereket tisztelem, azokat, akik mégis, így is bátrak.”

BRAIN STORMING:

(Egy eredeti BS-aforizma ennek a megfelelője:) „A bátorság nem az, hogy nem félünk. A bátorság az, hogy félelemmel telve is tesszük, amit úgy érezzük, tennünk kell. A bátorság tehát nem lelkiállapot, hanem a megnyilvánuló cselekvés, ami félelemmel telten is folyamatos marad.”

***

ANCSEL ÉVA, ( Ciii):

„A legjobban mégis azoktól félek, akik nem akarnak földrészeket hódítani, népeket leigázni, bemutatkozó szónoklataikban nem rázzák az öklüket senki ellen, csak azt ígérgetik roppant nyugalommal és türelemmel, hogy meg fogják változtatni az embereket. Nem azért ijedek meg ettől, mert ez oly nehéz, sőt lehetetlen, hogy máglyákat kell emelni megfélemlítés céljából, hanem azért, mert az embert rettentő könnyű rávenni a megváltozás látszatára. És azért is félek, mert nincs despotább szenvedély ennél: megváltoztatni az embereket.

Ha pedig azt mondják nekem megnyugtatás céljából, hogy mindezt természetesen „jó irányban” s az érintettek „érdekében” kívánják tenni, akkor már válaszolni se merek, de arra gondolok, hogy veszélytelenebb lenne a csillagok pályáját jó irányban megváltoztatni.”

BRAIN STORMING:

Ehhez a frappáns gondolathoz semmit nem lehet hozzátenni, hanem kiemelném azt a gondolati magvat, amit ha lenne, és szükségét érezném, szívesen a zászlómra tűzném, ha felvilágosító hadjáratot kezdenék:

az embert rettentő könnyű rávenni a megváltozás látszatára.

nincs despotább szenvedély ennél: megváltoztatni az embereket.

***

BRAIN STORMING:

S most bemutatnám azt az Ancsel Éva eredetű gondolatot, amely életem egyik legszívbemarkolóbb, kínzóan tehetetlen dühöt kiváltó pár sora:

ANCSEL ÉVA, ( Cv):

„A tudatlanság – tudálékosabban szólva: annak bizonyos alesetei – komikusak, így nevetést gerjesztenek. Nyilván ez az eset forgott fenn akkor is, amikor egy bizonyos – nevét nem tudom – fegyveres ember, éppen mielőtt szerszámát lövésre beállította volna, meghallotta, amint egy helyzetét tekintve tudatlan gyermek odakiált neki panaszosan, hogy fázik. (Tél volt, a gyermek pedig meztelen.) „Majd mindjárt segítünk ezen”, mondta a fegyveres ember, s olyan hahotázva oldotta meg a „problémát”, hogy a lövés alig volt hallható.”

***

ANCSEL ÉVA, ( Cvii):

„Valószínűleg baj van a vágyak rendjével és erőviszonyaival. Hiszen mi mással magyarázzam, hogy a pokol tüzével se lehet minket, embereket, egyetlen boldog pásztorórától elriasztani? Hacsak nem ez tesz emberré.”

BRAIN STORMING:

Részemről egyetértek ezzel – mármint, hogy ez tesz minket emberré. Jómagam helyenként már utaltam rá, hogy a modern ember biológiai eredete nagy valószínűséggel egy endokrin mutáció következménye, aminek egyik „tünete” a felfokozott szexuális motiváltság. De vannak ezzel kapcsolatban már antropológiai, csak nem elég merész elméletek … de erre inkább egy idézet:

„A Nagy Kiugrás kifejezést Jared Diamond amerikai tudós alkotta meg, és azt a viszonylag rövid ideig tartó folyamatot értjük alatta, amelynek révén az anatómiailag modern ember ( Homo sapiens) szert tett a ma is jellemző képességeire, viselkedésére.”

Részletek: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_Kiugr%C3%A1s

***

ANCSEL ÉVA, ( Cix):

„Egy atomháborúból még az élveteg pesszimistáknak se lenne semmi örömük, mert nem lenne érkezésük fölkiáltani: „Ugye megmondtam, hogy elkerülhetetlen!”

BRAIN STORMING:

Ebből csak az következik, hogy a pesszimizmus ≠ káröröm!

***

Folyt. köv.

Előzmények:

BS-Különvélemény: ANCSEL ÉVA „Bekezdései” -ről – BEVEZETÉS

BS-Különvélemény: ANCSEL ÉVA „Bekezdései” -ről (1)

BS-Különvélemény: ANCSEL ÉVA „Bekezdései” -ről (2)

BS-Különvélemény: ANCSEL ÉVA „Bekezdései” -ről (3)

BS-Különvélemény: Ancsel Éva „Bekezdései” -ről (4)

BS-Különvélemény: Ancsel Éva „Bekezdései” -ről (5)

BS-Különvélemény: Ancsel Éva „Bekezdései” -ről (6)