Ancsel Éva:

„Farkasszemet nézni a kudarccal és végiggondolni – ez azért már majdnem győzelem.”

BRAIN STORMING:

A mindennapi boldogság a mindennapi kudarcok derűs fogadtatásán múlik!

***

Jelen anyag forrása:

Ancsel Éva összes bekezdése, Kossuth Kiadó, Bp., 1999.

***

I./6. Száznyolcvankét új bekezdés az emberről, 1987-1991

(Hibiszkus Könyvkiadó, 1991)

***

Ancsel Éva:

„Az író tud írni. A nagy író tud nem írni, amikor nem tud írni.”

BRAIN STORMING:

Írni mindenki tud, aki ismeri a betűket. Olvashatóan már kevesebben tudnak írni. Úgy írni, hogy azt érdemes is elolvasni … még kevesebben. Úgy írni, hogy azt az utána következő generációknak érdemes legyen elolvasni: a legkevesebben!

***

Ancsel Éva:

„Én nem Józsefet, Jákob kedvenc gyermekét csodálom, amiért meg tudott bocsátani, - nem őt, a szerencse fiát, hanem a testvéreit, amiért meg tudták neki bocsátani a nagylelkűségét.

Lehet, hogy ők voltak a nagylelkűbbek?”

BRAIN STORMING:

Mindenképpen – egy csoporttól, akik megtehetnék, hogy gyűlöljenek valakit, sokkalta nagyobb tett közösségi szinten megbocsátani valakinek, mint attól a nagylelkűség, aki megtehetné, hogy gonosz legyen, ámde mégsem teszi, mert ő ezt megteheti.

Attól elfogadni a nagylelkűséget, akitől kegyetlenséget várunk, mindig nagyobb tett, mint a korábbi gonoszságot megbosszulni, ami végül is nagy szerencsével járt!

***

Ancsel Éva:

„Mégsem igazság, hogy a mizantróp jut el leghamarább az igazsághoz, pedig esze ágába sincs bármit kezdeni vele.

Vagy lehet, hogy még ebben is igaza van?”

BRAIN STORMING:

Talán van abban valami, hogy ha szeretjük az embereket, óhatatlan Istenként tekintünk rájuk, és vagy azt hisszük, hogy hozzánk kellene hasonlítaniuk, vagy azt, hogy hozzájuk kellene hasonlítanunk – behódolás vagy leigázás lesz belőle.

Látszólagos és részleges embergyűlölet kell ahhoz, hogy az emberfeletti, emberen túli igazságokat felfedezni és elfogadni tudjuk.

„Látszólagos” – mert e gyűlölet az ignorálásban merül ki; és „részleges” – mivel önmagunk (emberi önmagában való) szeretete megmarad!

Csak akkor látjuk magát az embert, ha érzelemmentesen szemléljük, s mivel többnyire kényszeresen imádjuk fajunk, így a gyűlölet lehet az, ami lencseként is funkcionálhat.

Ne félj tehát gyűlölni és cinikusan kritizálni az embert – csak így ismerheted meg!

***

Ancsel Éva:

„Nem tudom, miért fordulnak az emberek tanácsért ahhoz, akit bölcsnek tartanak. Hiszen mi másról ismerszik meg a bölcs, ha nem arról, hogy tanácstalan.”

BRAIN STORMING:

A bölcsnek tartott ember azzal segít a másikon, ha nem ossza meg vele bölcsességét, ha az azt kéri tőle – hiszen soha nem szerezné úgy meg a számára szükséges tapasztalatokat.

Jó, ha van egy bölcs tanácsadónk – de mankó csak ő, akire ha gyakran rátámaszkodunk, hajlamosakká válunk eltörni a lábunkat csak azért, hogy használhassuk!

***

Ancsel Éva:

„Aki győzni akar, az csak veszíthet, hiszen olyasmit akar, mi nincsen. Nyerésre csak játszani vagy versenyezni lehet: sakkozni, úszni, pókerezni. Élni és cselekedni nem.”

BRAIN STORMING:

Az élet inkább egy kör alakú futópályához hasonlít, ahol a cél találomra jelenik meg a pálya bármely’ szakaszán…

***

Ancsel Éva:

„Farkasszemet nézni a kudarccal és végiggondolni – ez azért már majdnem győzelem.”

BRAIN STORMING:

A mindennapi boldogság a mindennapi kudarcok derűs fogadtatásán múlik!

***

Ancsel Éva:

Föl ne panaszold, hogy megbántottak, mert tövig nyomják beléd a kést, amivel esetleg csak megkarcolni akartak, - esetleg próbaként, hogy szó nélkül megállod-e.”

BRAIN STORMING:

Van, aki azért bánt, hogy meglássa, bánthat-e jobban; van, aki azzal bánt, hogy szándéktalan megbántását utólag tudatos és szándékolt aktusként adja elő.

***

Folyt.köv.