Jelen előrejelzés puszta „szűkspektrumú vélemény” azzal kapcsolatosan, hogyan alakulhat ebben az évszázadban az embert szállító űrhajózás.

Jelen előrejelzés puszta „szűkspektrumú vélemény” azzal kapcsolatosan, hogyan alakulhat ebben az évszázadban az embert is szállító űrhajózás előrehaladása.

„Szűkspektrumú” – mivel jelen munka nem tartalmaz:

- előrejelzéseket a Mars-utazásokkal kapcsolatban, mivel előtte minden komolyabb befektetést jelentő lépést meg kell hogy előzzenek azok, amiket jelen kronológiában felvázolok.

- előrejelzéseket az asztrofizikai kutatásokkal kapcsolatban úgymint általános kutatások, exobolygó-kutatás, stb. mivel ezeket nem feltétlenül járulnak hozzá az űrhajózás konkrét lépéseinek fejlődéséhez, hanem csak ösztönzést jelentenek azoknak a lépéseknek a megtételéhez, amiket a várható fejlődésmenettel kapcsolatosan leírtam.

- előrejelzéseket a az ember nélküli űrszondákkal kapcsolatos fejlődésre vonatkozóan, mivel ez a terület részben már elérte az ún. „kutathatósági határt” azzal, hogy a Pioneer- és Voyager-szondák elérték a Naprendszer határát. Ezen a téren pusztán a kutatóközpontok kreativitása határozza meg a kutatási területek irányát, kezdve a távoli bolygók részletes feltérképezésén, az azokon való landoláson keresztül a nagy sebességgel mozgó égitestekkel való közvetlen fizikai vizsgálatokkal folytatva, stb..

- előrejelzéseket a polgári űrhajózással kapcsolatosan, vagyis arra vonatkozólag, hogy az állami (NASA, CNSA - Kína, RKA - Oroszország) vagy több állam által (Európa - ESA) közösen felügyelt űrhajózással kapcsolatos szervezeteken kívüli, magánfinanszírozású kezdeményezések milyen eredményeket érnének el. Meggyőződésem ugyanis, hogy a polgári lehetőségek soha nem fogják túlszárnyalni az állami finanszírozású lehetőségeket sem anyagilag sem technikailag.

… És még sok mindent nem tartalmaz.

Jelen munka mindössze arra koncentrál, hogy az embereket szállító űrjárművekkel kapcsolatosan milyen irányban van egyáltalán értelme haladni, ha képessé akarunk válni az igazi interplanetáris repülésre, vagyis a bolygóközi utazásra. Ebben a törekvésben a legeslegelső célpont a Hold, pontosabban a Hold „újrafelfedezése”, mivel a Holddal való „napi kapcsolat” nélkül nem képzelhető el az ember személyes kilépése a Föld-Hold-rendszeren kívülre.

Ezt az időrendi elképzelést még 2004-2005-ben készítettem, és az akkori kiinduló időpontom 2010 volt. Az űrhajózás jelenlegi állapotát tekintve és figyelembe véve azokat a gazdasági vonatkozású változásokat, amik napjainkban borzolják a kedélyeket, úgy véltem helyesebb, ha ezt a kiindulópontot mintegy 10 évvel kitolom. Minderre azt tudom indokként elővezetni, hogy az Apollo program egyrészt erőteljes politikai nyomásra érte el hatalmas eredményeit, és hasonló okok miatt állt is le; mindamellett a közvélemény érdeklődése nem növekedett az elért eredményekkel párhuzamosan, vagyis az űrhajózás fejlesztésének ügyével kapcsolatos lelkesedés egyre kisebb lett a növekvő költségek mellett, és a technikai lehetőségeknek erőteljes gátat szabott az, hogy mennyien álltak mögé. A Challenger 1986-os katasztrófája után több mint 3 évre álltak le az emberes űrrepülések, holott akkor még javában dúlt a hidegháború (tehát lett volna indok a versenyalapú gyors talpra állásra); míg a Columbia 2003-az esete után két és fél évig nem indultak emberek repülések Amerikában. A Columbia-tragédia miatti népszerűség zuhanás következtében Bush 2004-ben jelentette be a Vision for Space Exploration tervet, hogy ezzel némiképp felrázza a NASA mélyponton lévő társadalmi elismertségét. Ez a legkonkrétabb tervezet, ami előre látható és jelenleg már tervezési és tesztelési stádiumban lévő kutatási irányokkal és célkitűzésekkel foglalkozik. Természetesen fenntartásokkal kell megvizsgálni a benne foglalt (itt csak ízelítőül vázolt) pontokat, mivel bejelentése egyértelműen népszerűség visszaszerzési próbálkozás, ami elsősorban a NASA Space Shuttle programja kifutásának problémáiról akarja elterelni a figyelmet, mintegy áthelyezve a figyelem fókuszát az Űrrepülőgép rendszer utáni időszakra.

Vision for Space Exploration

http://hu.wikipedia.org/wiki/Vision_for_Space_Exploration

Célok

- a Nemzetközi Űrállomás kiépítése 2010-ig;

- a Space Shuttle kivonása;

- egy új űrhajó, az Orion (CEV=Crew Exploration Vehicle) kifejlesztése 2008-ig,

- első emberes repülés az Orionnal 2014-ig;

- űrszondák indítása a Holdhoz, emberes holdrepülés 2020-ig;

- űrszondák indítása a Marsra és emberes Mars-repülés, stb..

Részletesebben itt olvasható egy parádés kivitelű ismertető anyag:

http://www.nasa.gov/exploration/library/exploration_101.html

Az általam összeállított szubjektív kronológiában két lehetséges dátum szerepel a prognózis egyes elemei mellett. Az egyik, az első, az eredeti lista dátumát jelzi, azt, ami balesetek, és minden olyan probléma nélkül következhet be, ami lassítaná, vagy ami miatt az események menete megtorpanna; a második (zárójelben lévő két) dátum minden lépéshez hozzárendel egy olyan eseményt, ami 2-5 évre visszaveti a programot, méghozzá a következők miatt:

Az Apollo 1 1967. január 27-én bekövetkezett katasztrófája után az Apollo 7 1968. október 11-én indult útnak személyzettel, vagyis mindössze 21 hónap, azaz 1 év és 9 hónap eltéréssel.

Az 1970 április 11-én startolt Apollo 13 balesete nem volt katasztrofális, az Apollo 14-et azonban mégis csak 1971 január 31-én lőtték fel, vagyis 9 hónappal később.

A Challenger 1986. január 28-i katasztrófáját követően az Atlantis 1989 május 4-én indult, ezúttal 3 éves és 3 hónapos leállás után.

A Columbia 2003. február 1-ei megsemmisülése után 2 és félévig nem indult újabb űrsikló.

A fentiek alapján kb. min. 2 – max. 5 éves leállást lehet hozzáadni minden esetlegesen előforduló balesetet követően. (A „csúszás” dátumkettőse tehát úgy jelenik meg, hogy HA minden alkalommal történik valami „csúszást” előidéző esemény, akkor azok a jelzett távon módosítja a megvalósulás dátumát.)

1. lépés:

2020

(2022-2025)

A Nemzetközi Űrállomás „bejáratása” – Rutinszerű hosszú távú ott tartózkodások; az űrbéli szerelőmunkák fejlesztése. A centrifugális erőn alapuló mesterséges gravitáció létrehozását célzó kísérletek megkezdése.

2. lépés:

2022

(2026-2032)

Az 1. visszatérés a Holdra.

3. lépés:

2030

(2036-2045)

A Föld-Hold közötti repülések fejlesztése; Hold körül keringő állandó lakóegység telepítése; Holdra-szálló egység rendszerbe állítása a Hold körüli lakóegység mellett.

4. lépés:

2035-2045

(2043-2065)

Holdkomp – „MOON-Shuttle” program beindítása: állandó Föld-Hold közötti szállítási és Holdra szállási lehetőség megteremtése.

5. lépés:

2050 – 2072

(2060-2097)

Hold-űrbázis kísérletek elkezdése: 1. lépésben a Földön és Föld körüli pályán, majd 2. lépésként a Hold körül keringő űrállomáson. Amennyiben sikerül megfelelően tökéletesíteni a mesterséges gravitációs technikát, a Hold-űrbázis a Föld körül keringő űrállomásokhoz hasonlóan hosszabb távon is lakhatóvá válik.

6. lépés:

2075-2080

(2087-2110)

A Holdon létesítendő bázis elemeinek Hold-körüli pályára állítása az addig bejáratott MOON-Shuttle-lal; a felszínen való előkészületi munkák. A mesterséges gravitációs kísérleteket megkísérlik összekapcsolni a MOON-Shuttle programmal.

7. lépés:

2090

(2104-2125)

A Holdbázis elemeinek leszállítása a felszínre az addig kiépített platformokra.

8. lépés:

2091

(2107-2131)

A Holdbázis építéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges anyagok, alkatrészek és munkagépek, továbbá a felszíni közlekedési eszközök felszínre juttatása.

9. lépés:

2092

(2110-2137)

A felszíni munkálatok logisztikai megszervezése.

10. lépés:

2093

(2113-2143)

A Holdbázis összeszerelése és feltöltése

11. lépés:

2094 – 2095

(2116-2150)

A bázis hosszabb távú használatra való felkészítése: tesztelés és próbák.

12. lépés:

2096

(2120-2156)

Az 1. tisztán kísérleti ottlét; további fejlesztések, egyelőre még csak bent.

13. lépés:

2097

(2123-2162)

Felszíni járművek tesztelése; hosszabb távú expedíciók a felszínen.

14. lépés:

2100

(2128-2170)

A Föld-Hold között kezdik tesztelni a hosszú távú űrrepülések megoldásait – szinte minden Föld-Hold rendszeren kívül használandó járművet itt próbálnak ki, továbbá a Holdon végzik a speciális automatikus landolási és felderítési műveletek tökéletesítését is: pl. a leendő marsi landolásokat is itt készítik elő, továbbá a marsi ideiglenes leszálló- és lakóegységeket is itt tesztelik.

A Hold valószínűleg nem fog állandó „otthonná” válni, az űrállomások azonban annál inkább – feltéve, ha a földihez nagyon hasonló mesterséges gravitációt lesznek képesek előállítani. Ha ezt sikerül megtenni, akkor ezzel lehetővé válik az eddigieknél nagyságrendekkel tovább tartó űrben tartózkodásokat megvalósítani. A jövőbeli Mars-repüléseknek nem a hosszútávon működőképes életben tartó rendszerek az elsőrendű feltételei, hanem a mesterséges gravitáció biztonságos biztosításának megoldása. Mindez ugyan nem tartozik abba a kategóriába, amit pl. a Marsra eljutni és onnan biztonsággal visszajutni képes rakétatechnika jelent, mivel ez pusztán az emberi személyzet életképessége hosszú távú megóvásának alapfeltétele.

Ez amiatt is fontos szempont, mivel a pályára állítás és a visszatérés egyrészt hallatlan energiaigényes, másrészt igen kockázatos műveletek. Ha ezek számát sikerülne csökkenteni, ez egyrészt energiatakarékosságot is jelent, másrészt pedig hosszabb időt biztosít az emberes űrrepülésekre való felkészülésre. Az oroszok Progressz-típusú teherhajó rendszerét talán sikerülne kompatibilisen úgy tökéletesíteni, hogy a személyzet nélküli teherhajókat más országok is képesek lennének elindítani, így azok működnének az eddigieknél sokkal sűrűbben járó ingajáratként az űrállomások és a felszín között. Paradox módon mindez a Hold körül keringő űrállomás és a Hold felszíne között kisebb problémát jelentene, mivel ott mind a felszállás, mind a landolás energiaigénye és kockázata töredéke a földi légkörön való fel- és leszállásoknak.

***

Kapcsolódó irodalmak

Az űrhajózás története

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/termesz/csillag/urkutat/html/urhajozas-tortenet.html

Asztronautikai hírportál

http://www.urvilag.hu/

Balesetek az űrben

http://www.origo.hu/tudomany/technika/20010126balesetek.html

A Challenger katasztrófája kapcsán, 1996. január 28-án.

http://www.freeweb.hu/patreides/challenger.php

NASA

http://hu.wikipedia.org/wiki/NASA

Kínai Nemzeti Űrügynökség - CNSA

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADnai_Nemzeti_%C5%B0r%C3%BCgyn%C3%B6ks%C3%A9g

Japán Űrügynökség - JAXA

http://hu.wikipedia.org/wiki/Jap%C3%A1n_%C5%B0r%C3%BCgyn%C3%B6ks%C3%A9g

Európai Űrügynökség - ESA

http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_%C5%B0r%C3%BCgyn%C3%B6ks%C3%A9g

Orion űrhajó

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orion_%C5%B1rhaj%C3%B3

LER – Lunar Electric Rover

http://www.nasa.gov/exploration/home/LER.html

http://www.nasa.gov/exploration/home/3D-LER_Interactive.html

http://www.nasa.gov/externalflash/lerhigh/index.html