Az egyik leghasznosabb könyv arról, hogyan lehet, kell, kellene, lehetne tanulni…

***

23.o.

A bukaresti Urzica című folyóirat adott hírt egy gyári faliújságon megjelent hirdetésről: „Analfabéták! Látogassátok esti tanfolyamainkat, ahol megtanulhattok írni és olvasni!”

27.o.

Csak akkor látjuk háromszögnek a háromszöget, ha agyunk megtalálta a „raktárban” a megfelelő mintát, amelyen rajta van a raktári cédula is a „háromszög” felirattal.

32.o.

A latintanulás fejleszti a diákok latin nyelvtudását. – A kölni egyetem pszichológiatanára, Undeutsch professzor szerinti tanulsága a gondolkodás-fejlesztése céljából gyakorolt latin oktatásnak.

34.o.

Azokat a vegyületeket, amelyekből az emberi test áll, néhány márkáért bármelyik drogériában megvehetjük, az ember energiakészlete meg egyáltalán szóra sem érdemes.

40.-41.o.

(…) Itt egy „szakállas” anekdota a katonaéletből. A történet remekül szemlélteti, mire vezet, ha az információkat több fokozatban közvetítve adják tovább, minden ellenőrzés nélkül. A végén már csak a „zaj” marad meg belőle, azaz tökéletes hülyeség. (…)

Az ezredes úr közli a szárnysegéddel: „Reggel 9 órakor napfogyatkozás lesz. Ilyesmi nincs mindennap. A legénység ’komiszba’ öltözve sorakozzék a kaszárnyaudvaron, és nézze végig ezt a színjátékot. Én magam fogom megmagyarázni nekik. Ha viszont esik az eső, semmit sem fogunk látni. Akkor menjenek be a sportcsarnokba.”

A szárnysegéd a századosnak: „Az ezredes úr parancsa: Holnap reggel 9 órakor napfogyatkozás van. Ha esik az eső, akkor azt a kaszárnyaudvarról nem lehet látni, így akkor a komiszban, a sportcsarnokban lesz megtartva. Olyasmi, ami nem mindennap történik. Az ezredes majd megmagyarázza, hogy a színjáték miért olyan ritka.”

A százados a hadnagynak: „Színjáték az ezredesről. Reggel kilenckor a napfogyatkozás felavatása a sportcsarnokban. Az ezredes majd megmagyarázza, hogy miért esik. Ilyesmi nagyon-nagyon ritkán fordul elő.”

A hadnagy az őrmesternek: „Ritka színjátékparancs: Holnap kilenckor az ezredes komiszruhában elsötétíti a napot, amint az a sportcsarnokban naponta megtörténik, ha odakint szép idő van. De ha esik, akkor az udvaron.”

Az őrmester az altisztnek: „Holnap kilenckor az ezredes úr elsötétítése komiszban, a nap miatt. Ha a sportcsarnokban esik, ami nem mindennap történik meg, akkor a kaszárnyaudvaron lesz sorakozó. És … igen, színészek is kellenek, ritkává kell tenni magunkat.”

Katonák egymás között: „Hallottad, mi lesz, ha holnap esik az eső? – Igen tudom, az ezredes úr el akarja sötétíteni a komiszruhánkat.”

A leghülyébbek: „Ha a napnak nem lesz udvara, ő majd csinál neki.”

„A színészeknek fogyasztószert kell kapniuk, jellemző! És akkor meg akarja magyarázni, miért nem kívánja többé látni a kaszárnyát tisztán a sport miatt! Kár, hogy ilyesmi nincs mindennap.”

41.o.

„Neubiberg – Az amerikai hadsereg egyik könyvtára nemrég beszerzett egy könyvet, amelynek címe: Emlékezetünk tökéletesítése három hét alatt. A könyv sikere elképesztő volt: már az első olvasó megfeledkezett a kölcsönzési határidőről!”

61.o.

A motívum rossz szó, mert se nem lati, se nem német. – Galetti

62.o.

Az ember csakis akkor hajlandó tanulni, ha oka van rá, célja van vele, ha valami serkenti erre. Vagyis éppen úgy viselkedik, mint egy patkány.

103.o.

„A nyári vakáció után most már jókarba helyezve és frissen kimeszelve léphetnek a tanterembe a gyerekek.” – Az egyik regensburgi újságban olvastuk (nem a humor rovatban)

104.o.

Nagyon nehéz helyzetbe kerülne az, akinek az ótestamentumot kellene lefordítania, és nem lenne a keze ügyében se szótár, se lexikon, de még csak az eredeti bibliaszöveg sem! – Galetti

106.o.

A kézikönyvek közé tartoznak természetesen a szótárak is. Felsőbb osztályokban ideszámít a Duden is, hiszen ki tudja közülünk tökéletesen a német helyesírást (amelyről bátran elmondhatjuk, hogy mind a logikától, mind a gyakorlati nyelvhasználattól igen távol áll).

110.o.

Dartmouth – Anglia

„Egy irodagép-kiállításon feltűnően sok félárú gyermekjegy kelt el. A tanulók házi feladataikat a kiállított számítógépeken dolgozták ki.”

119.o.

Husz Jánost Konstanzban 1415 nyarán, máglyán égették el, pedig ott nyáron úgyis elviselhetetlen a hőség.” – Galetti

150.o.

Ez a szövegrész lényegében lefordíthatatlan; én azért az Önök kedvéért megmutatom, hogyan lehet mellébeszélni. – Galetti

157.o.

„O Varre, Varre, redde mihi meine legiones” – Galetti. Az eredeti latin szövegben Julius Ceasar egy – vesztett csata után öngyilkoságot elkövetett – Varrus nevű hadvezértől követeli vissza megsemmisült légióit. A hiba a latin szövegben a benne felejtett német „meine” szó.

159.o.

A matematika a latin után az emberiség második istencsapása.

160.o.

Az iskolai matematikában messze a matematikai rutin a legfontosabb és nem a tehetség. Az iskolában fenékkel számolunk és csak ritkán a fejjel.(…) Mert a rutin a matematika fele.

165.o.

A matematikában sok az olyan tétel, amelyeket csak úgy tudjuk bebizonyítani, hogy elölről kezdjük. – Galetti

169.o.

Ha a medve megkölykezik, s nem mind a három bocsa hím vagy nőstény, akkor mindig vagy két hím és egy nőstény, vagy két nőstény és egy hím kölyke lesz. – Galetti.

176.o.

Már a régiek is ismerték a kockát, vagyis a hatlapú golyót. – Galetti.

180.o.

Aki egyszer németnek született, az vagy tud németül, vagy nem tud.

187.-188.o.

Az alábbi idézetet azért vettük át a Szövetségi Közszolgáltatások lapjából (1956. jan. 1., 9. oldal), hogy mindenkit elriasszunk az ilyen fogalmazástól:

„Okról – meghatározása szerint – csak akkor beszélhetünk, ha miatta valamely esemény bekövetkezik; az ok ui. (lényegénél fogva) csakis a következménnyel egyidejűleg jön létre. A közvetett következmények pedig a közvetlen következmények következményei. Ennek értelmében közvetett okozati összefüggésről csakis akkor lehet szó, ha egy közvetlen következmény további következményeket von maga után. Más szóval közvetett okozati összefüggésen azt értjük, hogy egy esemény vagy állapot közvetlen következményei további következményeket idéznek elő.”

188.o.

Düsseldorfi újsághír - „Egy hetedikes gimnazistának a németdolgozatát tanára azzal a megjegyzéssel adta vissza, hogy az fogyatékos és érzelgős tákolmány. A tanulót ez megdöbbentette. Egész dolgozatát szóról szóra Ernst Wiechert ERDŐK ÉS EMBEREK című művéből írta ki.”

190.o.

A bevezetés egyszerűen a szadista tanárok találmánya.

195.o.

Tartalmilag nem rossz, de képtelen vagyok elolvasni. – Galetti

202.o.

Szophoklésznek sok tragédiája nyomtalanul elveszett. Ezek között – sajnos – van néhány pótolhatatlan. – Galetti

203.o.

Háborúk mindig folytak, ami bizonyítja, milyen elpusztíthatatlan az emberi butaság.

210.o.

A román stílus köríves. – Galetti.

210.o.

Gusztáv Adolf svéd király nem sokkal halála előtt még élt. – Galetti.

212.o.

A csata után gazdátlan lovak száguldoztak a csatatéren; nem egynek három, négy, sőt több lábát lőtték el. – Galetti, a lipcsei csata végét ecsetelve.

215.o.

Az emlékezet két fő kelléke: papír és ceruza.

222.o.

A történelmet maradandóam kell rögzítenünk a fejünkben. Ehhez jókora darab papiros kell! – Galetti

222.o.

A jegyzetelés művészetéről akár egy egész könyvet is írhatnánk.

227.o.

Aki ennek a témának a szakirodalomban is utána akar nézni, annak ajánlhatok egy könyvet, amelynek a címét elfelejtettem. – Galetti.

232.o.

Az előadó ne legyen lexikon; az van otthon mindenkinek. – Kurt Tucholsky.

236.o.

Ha egy fej és egy könyv összeütközik és egy üresen kongó hangot hallat, akkor nem mindig a könyv a hangforrás. – Lichtenberg.

242.o.

Jól jegyezzük meg: senkinek sem olyan megbízható az emlékezete, mint a papírnak.

242.o.

Az Afrikáról szóló könyvek adatait most nem tudom közölni: a fejelmben vannak ugyan, de nem írtam fel papírra. – Galetti.

250.o.

Egy jól célzott golyó mindig hatásosabb, mint egy töltet sörét.

259.o.

A legnagyobb teljesítmény a vizsgán az, hogy az ember nem betegszik bele. – Galetti

269.o.

Az érettségi az egyetlen olyan vizsga, amitől a tanárok is félnek!

275.o.

Az a tudat, hogy módomban van puskázni, tízszer olyan fontos, mint maga a puskázás.

282.o.

Gimnáziumi faliújságon:”Szabadidőbeli túlterheltsége miatt az iskola látogatását kénytelen volt minimálisra csökkenteni.”

282.o.

Inkább öt szakadékot lássunk ott, ahol egy sincs, mintsem hogy egy ténylegesen meglévőbe belezuhanjunk.

290.o.

Minél jobb egy házitanító, annál hamarabb feleslegessé teszi magát.

292.o.

Aki egy évvel a középiskola befejezése előtt hagyja abba a tanulást, szabadságon van a józan esze.

296.o.

Újsághír: „Felső-Bajorország egyik országútján egy autós sehogyan sem tudta elakadt motorját elindítani. Egy véletlenül arra járó tízéves fiúnak viszont az első kísérletre sikerült. Az autós borravalót adott neki, és megkérdezte, miért nincs az iskolában. A gyerek erre elmondta, hogy falusi iskolájában most várják a tanfelügyelőt. A tanító azért küldte el őt, mert ő a legbutább az osztályban, és nem akart vele szégyent vallani. Kiderült, hogy az autós volt a várt felügyelő.”

299.o.

Nehogy ellentmondjanak valaminek, amit én sosem állítottam! – Galetti.

300.o.

Az udvariasság formai és nem tartalmi követelmény!

301.o.

Legnehezebb Pegazust meglovagolni. – Galetti.

301.o.

Azok a könyvek a legjobbak, amik arra késztetnek, hogy kiegészítsük őket. – Voltaire.