BRAIN STORMING:
Bárcsak kényszeres lennék
Bárcsak kényszeres lennék,
És ne kínozna kínzó nemlét,
Hogy ne gyötörjön
A görcsölő tudat,
Hogy 'mi voltam számodra,
Már érdeklődést feléd nem mutat;
Hogy néhány szertartással
Csillapíthatnám jelenléted hiányát,
Hogy elnyomnák a feléd nyúló,
Kapó, markoló akarás
Sikertelenségének panaszos kiáltását;
Hogy hétköznapi létem
Alapkötődései
Ne legyenek több, mint
Szórakozottan múló hangulatok
Kósza ismétlődései,
'Miket a szertartások tömkelege
Agyamból kiütne és így mosna le…
Bárcsak …
Bárcsak tudnám,
Mi folyik bennem,
Bárcsak ott lehetnék,
'Hol kellene lennem,
Bárcsak tehetném
'Mit ösztönöm diktálna
Bárcsak ne lennék rab
Tehetetlenség Várába'…
A szerelmet az szenvedi,
'Ki szerenádját játssza,
Vagy játssza még,
De 'kinek szól, az vagy még,
Vagy már nem figyeli…
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.