„Igaz, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap?”, „Melyik a leggyorsabb állat a Földön?”,

„Mely szavak helyesírásánál hoz hibás eredményt a Google módszer?”

(Előtte érdemes elolvasni a „Megválaszolhatatlan kérdések? – Áááá, dehogy!” című írásom bevezetését!)

***

„Igaz, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap?”

BRAIN STORMING:

Csak egy biztos: hogy harapás közben nem ugat! ... És még egy: ugatás közben nem harap!

***

„Melyik a leggyorsabb állat a Földön?”

BRAIN STORMING:

Amelyik utolér minket menekülés közben!

***

„Mely szavak helyesírásánál hoz hibás eredményt a Google módszer?

A Google módszer alatt azt értem, hogy a Google-be beírva a szót helyesen és helytelenül, kapunk egy találatszámot, és ezt összehasonlítva döntjük el, hogy melyik a helyesen leírt szó, azaz valószínű, hogy az, amelyikre a Google több találatot hoz. Tudtok olyan szavakról, amelyeknél téved a Google?”

BRAIN STORMING:

Ez a módszer azért sántíthat, mert a Google nem szelektál "helyesség" szempontjából, hanem az internethasználók nyelvhasználati sajátosságait mutatja be. Vagyis: nem arról ad tájékoztatást, hogy mi az, ami a leíró/előíró nyelvtan szerint "helyes", hanem azt, hogy az internethasználók nyelvhasználatában mi az, ami elfogadható, amit ők "helyesnek" éreznek. A Google nem preskriptív (előíró) jellegű rendszer, hanem inkább deskriptív (leíró), vagyis egy nagyobb találati érték nem "írja elő" azt, hogy a nyelv többség által használt formáját használjuk inkább, hanem leírja, hogy a többség mely formát használja a nyelvhasználatban.

Az összetett szavakkal kapcsolatban az ilyen keresős módszer nem feltétlenül jó támpont (és egyébként is sokszor a nyelvhasználótól függ, hogy mit érez inkább összetartozónak, és mit nem), mivel két egymás mellett lévő szó külön-, ill. egybeírásának több oka is lehet azon felül, hogy az illető azokat összetartozónak, vagy nem összetartozónak ítél, ill. hogy a leíró nyelvtan mit ír elő ezzel kapcsolatban.
Röviden: a Google nem írja elő, hogyan kell használnunk a nyelvet; hanem csak LEírja, hogy az internethasználók hogyan használják. A nagyobb találatszám nem feltétlenül mércéje a helyességnek, hanem csupán az interneten való előfordulás mértékét mutatja - és mivel a nyelvtani szabályok tkp szokásrendszerek és nem logikai szükségszerűségek, így a helyesség megítélésnek többségi alapon való módszere a többség szokását mutatja, és nem feltétlenül ez a "helyesség" alapfeltétele.
Ha egy fogalmazás tartalma, mondanivalója világos és követhető, akkor egyes "helyesírási hibák" nem kellene, hogy befolyásolják az értékét, és ha valaki ilyenekbe beleköt, azt a tartalom kevésbé érdekli amellett, hogy az ő hagyományismeretének és szokásának érvényt szerezzen.

***

Folyt köv.

***

Előzmények:

Megválaszolhatatlan kérdések? – Áááá, dehogy!

Újabb GYIK kérdések – újabb BS válaszok