Világviszonylatban (ahol feljegyzik) az italozók egyharmada fiatal, 18-24 éves, és míg régen a kocsma, és az otthoni töltögetés is kizárólag a férfiak kiváltsága volt, ma egyre több nő nyúl pohárért.

"Beszéljük meg egy sör mellett! - Erre pezsgőt kell bontanunk! - Koccintsunk rá! - Dobj be egy felest, és megnyugszol! - Egészségedre!"


Az alkohol élvezete nem rossz szokás – jelenség, ami volt, van és lesz. Tehetünk bármit, ez már mélyen a köztudatban van, és csak rövidlátó elmék állíthatják azt, hogy végleges, fekete-fehér megoldás bármikor is előállhat ezen a téren. De mindenekelőtt hadd szemléltessem ezt egy keményen számszerűsíthető, elsőre ugyan csak látszólagosan szigorú bizonyítékkal, de ahogy majd később látni fogjuk, eléggé jellemzővel és kifejezővel.

Egy szinonimaszótár anyagában a következő szinonimák találhatók:

Absztinensre – 4!
Borravalóra - 12
Heroinra – kb. 70
Iszákosra - 200
Marihuána - 200
Nőcsábász - 200
Kurva - 550
Ostoba - 900
Részegre - kb 1000 szinonima!

Vagyis: az absztinensek annyira ritkák, hogy szavunk is alig van rá, a legismertebb is olyan, mint egy latin orvosi kifejezés. Az iszákosakat azonban 250-szer annyiféleképpen nevezik – talán a gyakoriságuk, vagy a sokszínűségük miatt? Vagyis inni, sokat inni, a részegedésig inni szeretünk – ámbátor borravalót fizetni nem annyira. Az iszákosok aránya azonban mégsem olyan nagy, mint a részegeké – valós kép ez, hiszen a ritkán ivók és részegedők nem feltétlenül iszákosok. Az ital élvezete jóval elterjedtebb, mint az egyéb élvezeti szereké, a keményebbeké természetesen kevesebb, és a könnyűnek titulált drogok sem olyan elterjedtek, és a köztudatban sincsenek annyira – ha nem jár annyit a fejünkben, nem kreálunk rá annyi kifejezést. A hatékony nőcsábászok a köztudatban kevesebben vannak (talán), mint azok a nők, akik valamiféle előnyökért, - többnyire pénzért - kínálják bájaikat, átmeneti használatra testüket. Persze az ostobaságot legalább annyira elterjedtnek gondoljuk, mint a részegséget – talán éppen azért, mert ahhoz, hogy az alkohollal mértékkel tudjunk élni, és ne részegedjünk le éppen az kell, hogy ne legyünk ostobák?

*** Az alkoholista az, aki ugyanannyit iszik, mint mi, csak nem szeretjük. (Dylan Thomas)

Hogy megfejtsük a szeszes italok vonzerejének titkát (ha titoknak tekinthető), előbb megnézzük, mióta létezik egyáltalán szeszesital, mikor, hogyan ismerkedett meg az ember ezzel a sokak által áldott, de sokak által elátkozott anyaggal.
A kezdeteknél a legfontosabb feltétel egy olyan növény jelenléte volt, amely keményítőt vagy erjeszthető cukrot tartalmazott. Ez természetesen földrészenként más és más lehetett. Hogy miként "fedezte fel" a bódító italt, csak sejteni lehet, de minden bizonnyal a véletlen műve volt. Legvalószínűbb, hogy a csapdát a növények íze, zamata és édessége jelentette. Ősünk keresni kezdte ezeket a bogyókat, gyümölcsöket, és amikor talált, a biztonság okáért többet vett, mint amennyit egyszerre el tudott fogyasztani. Eltette szűkösebb időkre, és amikor ismét megízlelte már más ízzel találta magát szemben, sőt a jelen lévő alkohol más, addig nem ismert hatást is kiváltott belőle… Nem tudta magyarázatát, de mert jó volt, keresni kezdte az okát. Valószínűleg hamarosan rájött, hogy a friss és a régebbi gyümölcsök vagy azok leve között következetesen különbség van. Innen már csak egy lépés a tudatos törekvés, hogy ilyen italokhoz jusson vagy még tovább menve, "termeljen" magának.

*** A bor bizonyíték arra, hogy az Isten szeret minket és azt akarja, hogy boldogok legyünk. (Benjamin Franklin)

A szeszes italok kedveltsége elsősorban tényleg felszabadító hatásuknak köszönhető. Oldja a feszültséget és a szorongást, jó kedvre derít, sokszor csökkenti a fájdalmat, megszünteti a gátlásokat, azaz a központi idegrendszerre hatva hangulati, gondolkodásbeli változásokat idéz elő.
Az alkoholfogyasztási szokások kulturálisan mélyen beágyazottak, nehezen befolyásolhatóak, sokszor a külvilág számára rejtetten, a családon belül zajló eseményeket jelentenek.

*** Az alkohol folyékony pszichiáter. (Brain Storming)

Az alkohol olyan pótlék, amely feleslegessé teszi a pszichés apparátus egészséges védekezését a feszültségek elviselésére, illetve megoldására. Ugyanúgy feleslegessé teszi az egészséges utakat a belső élmények beszerzésére, vagyis az ürességérzet, az unalom megszűntetésére. Egyszóval - drog. Drog, mert hatása potenciálisan káros a szervezet testi-lelki folyamataira. Drog, és ennek ellenére nem áll állami korlátozás alatt. Drog, mert irányában kialakulhat a függőség, mely csak orvosi, gyógyszeres kezeléssel szüntethető meg.
A szenvedéllyé váló ivás, azaz az alkoholizmus korai szakaszában az alkohol még könnyen szerez kellemes perceket, azután ahogy nő a vele szembeni tolerancia, egyre nagyobb mennyiséget kell inni a szükséges hatás eléréséhez.
A középső szakaszban az addikció fokozódik, a betegek már naponta isznak, gyakorta megpróbálkoznak az absztinenciával, sikertelenül.
Az előrehaladott szakaszban már az alkohol uralja az alkoholistát, aki teljesen elveszíti ambícióját, felelősségérzetét. Félelmei vannak, kerüli az embereket, és innia kell ahhoz, hogy megelőzze az elvonás tüneteit.

*** A mértéktelenség az élvezetek csapdája, melyből majdnem mindig a csömör szabadít ki. (Kürti Kovács Sándor)

A mai óriásplakátok és tévéreklámok azt sugallják, hogy az alkohol divatos, trendy, fiatalos, vonzóvá, különlegessé és sikeressé tesz, és mindenképp növeli a szexuális képességeket. Léteznek kifejezetten a fiatal nőket célzó termékek (italok és bárok egyaránt).

*** Egy berúgott ember vagy bárány, vagy disznó, vagy majom, vagy oroszlán. (dán közm)

A világ legelső ismert bora valószínűleg Kínában készülhetett kb. 9000 évvel ezelőtt: rizsből. Ezt később - mintegy 7000 éve - követte a szőlőből készült szeszesital (mely nem nagyon hasonlít mai borokra) a mai Irán területén. Egész mostanáig azonban Törökország és Szíria számított a mediterrán borkészítés szülőföldjének, mely egyben a borért felelős görög isten Dionüszosz származási helye is.

*** A bor az öreg feleségeket megfiatalítja. (német közm)

Maria-Rosaria Belgiorno elmondása szerint a Ciprus déli partjainál fekvő Limassol közelében folytatott ásatáson bukkantak a 6000 éves bor maradványaira. Pyrgosnál két olyan edényt találtak, melyben bort tartottak, és szőlőmaradványok voltak benne. Erimiben 18 edényt vizsgáltak meg, és ezek közül 12-t bortárolásra használtak i.e. 3500 és 3000 között.

*** A jó bor veszély az erszényed és rossz a gyomrod számára. (szlovén közm)

A sör is az ősi italaink közé tartozik. Már Kr. e. 3500 táján is erjesztettek gabonát a sörfőzéshez – jóval előbb, mint hogy kenyérsütéshez használták volna. Néhány száz évvel ezelõtt még biztonságosabb volt sört inni, mint folyóvizet, mert a sörfőzéshez a vizet felforralták.

*** Igyunk sört és legyünk vidámak! (tibeti közm)

A sör egyébként tökéletes táplálék: vizet, szénhidrátot, fehérjét is tartalmaz. Enyhe alkoholtartalma javítja a vérkeringést, s a mértékletes sörivóknál kisebb a szívbetegségek kockázata, mint a sör rabjainál és az absztinenseknél.

*** Az iszákos szíve a szájában van. (finn közm)

Már az ókori Egyiptomban voltak sörfőzdék, a görög és római civilizációnak pedig komoly borkultúrája volt (régi görögök nem szerették a sört, barbár italnak tartották), a társas összejöveteleken történő bor-, sör- vagy egyéb szeszfogyasztás történelmileg alakult ki.

*** A jó bornak és a derék férfinak nem kell kutatni az eredetét

Európában nemrég biorégészeti vizsgálatokat végeztek – és megtalálták Európa legrégibb sörét. A várakozással ellentétben nem Németországban, hanem Spanyolországban. Szudánban, a Kék-Nílus völgyében végzett ásatások során is találtak ősrégi sör-féleséget, ami kb 7000 éves. Plinius szerint három vidéken kedvelték a sört, Egyiptomban, Galliában és Hispániában (Galliához tartozott a mai Németország egy része is).
A kutatók szerint a legelső európai söröket Hispánia északkeleti részén főzték, Genóban. A legrégebbi sörlelet a Kr. e. XII. századból származik. A genói sör könnyen megposhadt, csak frissen fogyaszthatták.

*** Borban az igazság, borban a vadság. (Plinius)

Az angol iszákosság évszázadait és kultúrtörténetét Warwick Egyetemen dolgozó Dr. Angela McShane-Jones vezeti, aki korábban már több könyvében kutatta a témát.
Már a normann hódítók is feljegyzésre méltónak ítélték 1000 évvel ezelőtt írt krónikájukban, hogy milyen részegek voltak az őket fogadó angolok, vagyis részegen fogadták normann hódítóikat 1066-ban.
Már a X. században találunk olyan fejezetet Edgar király törvényei között, melyek azt szabályozzák, hogy ki mennyit ihat egy nap: ez pedig egyértelműen a férfilakosság széleskörű alkoholfogyasztására utal. A korból annak is vannak nyomai, hogy a különböző ivó-játékok (fizetek egy kört; aki utoljára issza ki, az fizet; stb.) már ekkor népszerűek voltak. A kutató legutolsó könyve az "A Pleasing Sinne: Drinking in the 17th Century" különböző táblázatokat is bemutat, mely szerint a középkorban a férfiak napi átlagban akár 6-8 pint (2,5-3,5 liter) sört is megittak egy nap.

*** A bor élesíti az elmét. (angol közm)

Az alkoholt azonban nem szabad csakis bódító hatása miatt elítélni – igaz ugyan, hogy hasznos hatása is ennek köszönhető, pontosabban annak a tulajdonságának, hogy erősen illékony. A sör például – egyéb jó tulajdonságai mellett – fertőtlenítő hatású és steril. A XII. században a német szerzetesek gyógyító céllal tettek a sörbe komlót, míg a XIV. században a flamandok a kesernyés íz miatt adtak komlót a sörhöz, amely szállítás, tárolás közben sem romlott már meg. A komlóból származó gyanta és az alkohol antiszeptikus hatású. A sörcefre főzése is kiűzi a baktériumokat a sörből.

*** Mikor a bor elfogy, véget ér a társalgás; mikor a pénz elfogy, nincsenek barátok. (szerb közm)

Nem feledkezhetünk meg a töménységükben „erősebb” italokról sem, hiszen ázsiójuk bizonyos szempontból nemcsak aromájuk, összetételük, hanem alkoholtartalmukkal párhuzamosan is nő. Érdekes azonban, hogy mi mindenben volt az ember képes felfedezni a bódító összetevőt – az alkémia így házgyári méretben is fejlődött. A többé-kevésbé klasszikusnak mondható pálinkafőzés alapanyaga korábban például leginkább a gabona, illetve a burgonya volt. Az első írásos nyom az alkoholról hazánkban 1332-ből datálódik. Károly Róbert felesége, Erzsébet kúrálgatta kínzó köszvényét különböző gyógyfüvek és növények alkoholos oldatával. Aztán a később betelepedett németajkú lakósság megtanította a magyarokat is a gabonapálinka főzésének tudományára.

*** Fiatal koromban az volt az elvem, hogy ebéd előtt nem ittam töményet. Ma már az, hogy reggeli előtt nem teszem. (Sir Winston Churchill)

A sör és a bor viszonylag egyszerű elkészítési módja, de viszonylagosan rövid elállóságuk mellett megjelentek a hosszabb elállóságú és aromás alkoholok is. A tömény szeszesitalok iránti igény eredete gyakran a gyógyítási szándékkal, kapcsolatos igyekezettel is összefüggésben volt. Ilyen-olyan növényt áztattak alkoholba és a szer aztán vagy használt vagy, nem, de ha megitták a bódulat ideig-óráig megoldásnak tűnt. Ezeknek a szereknek az íze azonban nem mindig volt kellemes, és hogy ezt enyhítsék, elkezdték azokat, sőt egyre gyakrabban a különböző pálinkákat is ilyen-olyan ok miatt édesíteni. Kezdetben még óvatosan bántak az elnevezéssel, egy időben rozsólisnak nevezték az édesített és fűszerekkel feljavított gyümölcspálinkákat, majd nagyon sokáig édes-pálinka volt a nevük. De a különbség egyre markánsabb lett, egyre bátrabban nyúltak az ízesítéshez és édesítéshez. Az édesítőszer kezdetben a drága nádcukor, legtöbbször azonban a méz volt. A fogyasztói ízlések is mind nagyobb mértékben fordultak az újfajta ital felé, s ha szabad így fogalmazni: a likőr lassan fel lett találva. Sikerét befolyásolta a külföldről importált divat ízlés és csak idő kérdése volt, hogy előállításuk idehaza iparrá nője ki magát. Ebben természetesen legdöntőbb szerepet a mindenkori igények játszották. Az iparág fejlődése mindezek ellenére nem volt meghatározó arra a gazdasági környezetre, amelyben alakult. Ez a minősítés vonatkozik a mindenkori technikai színvonalra is. A kezdetekben általában valamilyen más tevékenységhez csapódva, mintegy kiegészítő tevékenységként funkcionált.

*** Az ital az átka ennek a népnek – mondta az ír prédikátor. – Miatta vesztek össze a szomszédotokkal. Miatta lőtök rá a földesúrra, és miatta nem találjátok el.

Időben továbbhaladva találkozhatunk olyan jelenségekkel, amiken ma már nem is kevéssé csodálkoznánk. Az igazi "iszákos angol" képe például a restaurációval, 1689 után jelent meg a köztudatban, mikor a részeg royalisták a józan puritánokat üldözték az utcákon. Azokat, akik józanok voltak, vagy visszautasítottak egy italt, rögtön puritánnak minősítették, és a randalírozó bandák áldozatai lettek.

*** A hordóról nem tudod megítélni a bor minőségét. (angol közm,)

A feudalizmus korában a szeszesitalok mérsékelt -esetenként mértéktelen- élvezetével egyébként mindenütt és minden társadalmi osztály körében találkozhatunk. Fogyasztották a jobbágyok, itták a papok és a szerzetesek is, akik a kolostoraikhoz tarozó birtokaikon sokat buzgólkodtak a bortermeléssel, a pálinka- és pezsgőkészítéssel, de még a likőrgyártás fejlesztésében is tevékenyen kivették részüket.

*** Az az ember, akinek a borodat eladod, az az ember, akiért csatába mégy. (kongói közm)

Persze a hatalom és az alkohol szeretete mindig is ambivalens elemként tartozott össze, hiszen gyakorta hisszük, hogy a lecsúszott rétegek „szórakozása” az alkoholizálás, és hogy részegen nem lehet a hatalmat sem megszerezni, sem megtartani. Az alkohol – hangulatbefolyásoló hatása miatt – azonban mindig is a hatalommal összefüggő fogalom kell, hogy legyen, hiszen az ember legnehezebben hangulatát képes befolyásolni, és az alkohollal képes leehet erre – ha nincs hatalma, akkor az olcsó szesszel azért, ha van hatalma (vagyis pénze) úgy a drága nedűkkel áll hatalmában az, ami a szegényeknek az olcsóval. Persze a politika sem volt néha mentes attól, hogy el ne alkoholizálódjon. Az angol köztudatban például a 16-17. század során - főleg a vérzivataros történelemnek köszönhetően - sokat változott az alkoholizmusról alkotott kép, és az iszákosság ekkortól lett a korona és az uralkodó iránti hűség legfőbb jelképe. Többen utalnak rá, hogy ez a szokás több helyen megmaradt Angliában: aki nem iszik sokat és kitartóan, azt sok helyen ma sem kezelik teljes értékű emberként.

*** A bor minden rossz kulcsa. (mór közm)

Égetett szeszek tekintetében Magyarországon a gabonapálinka után a borpárlat honosodott meg ezidőtájt, vagyis a XIV. század közepén, majd később a burgonya, majd a kukorica játszott vezető szerepet pálinka nyersanyagként. Az idő múlásával aztán, elsősorban értékmentő céllal egyre jobban meghonosodott a különböző gyümölcsökből történő pálinka főzése. Nagyon sok elfelejtett, illetve napjainkra pálinka-alapanyagként elfelejtett gyümölcs volt divatos. Kedvelt volt a som, a berkenye, a galagonya, a kökény, stb., a mainál sokkal szélesebb volt az alapanyagok választéka. A XVI. században hallani először a törkölyről, azt követően, hogy akkor már országszerte változatlanul főztek borból és gabonafélékből pálinkát.

*** A bor nem rúgatja be az embereket; az emberek maguk rúgatják be magukat. (kínai közm)

Még mindig Angliában maradva - A 17. század végén illetve a 18. század elején az italozási szokások széles körben elterjedtté váltak: a történészek a különböző kocsmadalok és politikai pamfletek vizsgálatával jutottak arra, hogy a whig párt tagjainak körében nagyobb arányban mutathatók ki az alkoholisták, míg a toryk a család és a józanság hívei voltak. az évszázadok alatt a sörfőzdék, és más alkoholszármazékok előállítói komoly szereplők lettek a politikai porondon is: nagyjából egy évszázaddal ezelőtt Anglia egyharmadában bírtak komoly befolyással a különböző cégek. Ez alapján persze egyáltalán nem meglepő a verekedések nagy számaránya abban az időben a parlament alsóházában. Ezek a 17-18. századi tivornyák sokszor véres mulatozássá fajultak: volt olyan eset, hogy valaki kivágott egy darabot a hátsójából, majd a kiömlő vérét az italával elkeverve koccintott a többiekkel.

*** Ha mindenki azt mondja, hogy be vagy rúgva, feküdjél le – ha tökléletesen józan vagy is

Hazánkban a XVII. században a legkedveltebb párlatféle volt a Szilvórium. Egyébként, általánosságban elmondható, hogy Magyarország földrajzi adottsága kiváló minőségű és a legkülönfélébb gyümölcsök termesztését tette lehetővé. Korabeli krónikások legendákat zengtek például az egri cseresznyéből készült pálinkáról. A barackpálinka karrierje valamikor a múlt század közepén indult.

*** A berúgott napoknak megvan a holnapjuk. (kanadai közm)

Az alkoholizmus megszentelésének jó példája az a lengyelországi fordulat a XVIII. század közepén, amikor Israel Eliezer, azaz Ba’al Shém Tóv (kb. 1700-1760) került hatalomra, aki megalapította a haszidizmust, ami nagy szerepet játszott a Kabbalah módszereinek szélesebb körű alkalmazásában. Bahal azt vallotta, Istent örömmel kell szolgálni, így istentiszteletein nem volt ritka az extázis, a tánc, az éneklés és az alkoholfogyasztás sem. Követői hittek abban, hogy Isten felé hittel és bizalommal fordulhatnak, miközben a Törvény belső értelmét boncolgatják. Eliezer saját tanításait a Szív Útjának nevezte és hangsúlyozta az imádkozás mellett a fizikai világ örömeinek elfogadását és gyakorlását is.

*** A részegség és a harag, azt mondják, igazat beszélnek. (ír közm)

A mára hatalmas fává terebélyesedett likőripar a XIX. század első felében sok-sok apró hajszálgyökérből kezdett táplálkozni. Nagyon sok ipar fő tevékenysége mellett foglalkozott szesszel is, vagy előállította azt, vagy felhasználta. Szoros volt kapcsolata már a kezdetektől a gyümölcspálinka-előállítással is. Ez utóbbi tevékenység, mint egy híd szerepelt a szeszkészítés és a likőrgyártás között. Kezdetben ugyanis majdnem mindegyik likőrős cég párlatgyártással is foglalkozott. Az addig egyértelműen bort és pálinkát kedvelő italozók kezdték felfedezni az ízesített és édesített termékeket, magyarul a likőröket, vagy az azokhoz hasonló italokat. Nem elhanyagolható az ivási szokások és körülmények kialakulása, változása sem. A hölgyek is egyre jobban megkedvelték, amivel jelentősen nőtt a fogyasztói kör. A likőrök fogyasztása kezdetben elsősorban otthon, majd később egyre inkább kávéházakban, mulatókban, bárokban és egyéb nyilvános szórakozó helyeken történt. Mára az egyik legkeresettebb szeszesital-féleséggé nőtte ki magát, népszerűsége egyre fokozódik.

*** Ha nincs bor – minden odavan (Vendéglői felirat)

Az alkoholizálás jó ideig csak hangulat-módosítóként játszott szerepet a népek életében, és ez különösebben nem zavarta az emberek akkoriban normálisnak számító életvitelét. Az ipari forradalom után azonban, amikor a parasztság és a földműveléssel foglalkozók betelepültek a városokba, és gyárakban kezdtek dolgozni, ahol gépeket és szállítószalagokat kellett kezelniük, irányítaniuk, már igen problematikus volt az illuminált állapotban való munka. A dolgozók eléggé zord körülmények között dolgoztak és éltek a városokban, és ez sokszor (többnyire) a hangulat javítása felé hajtotta az embereket. Ha ezt a hangulatszabályozást azonban kissé mértéktelenül tették, akkor nem voltak képesek hosszabb időn keresztül dolgozni monoton munkában, és még akkor sem, ha nem akkor, hanem előzőleg itták le magukat, vagyis a másnaposság is korlátozta a munkaképességüket. A munkaképességet rontó hatásából, és az egyre fejlődő orvostudomány eredményeiből kiindulva kiderült, hogy súlyos egészségkárosító hatása is van a mértéktelen, de még a rendszeres alkoholfogyasztásnak is. Ezen egészségkárosító hatásának felismerése is közrejátszott 1920-ban az Egyesült Államokban a minden szeszes ital betiltására tett kísérletben. A prohibíció 13 éve azonban nem vetett véget az alkoholfogyasztásnak.

*** Táncba viszi még a vénembert is a bor, még ha nem is akarja.

Az 1923-as év Bécsben az alkoholizmus inkább a munkások körében volt igen elterjedt. A pálinka volt a legolcsóbb szesz, amely legalább néha élvezhetővé tette a proletárélet kiúttalansága előli menekülést. Voltak egyéni kezdeményezések az alkoholizmus káros hatásainak leküzdése érdekében. Például a természetjárói egyesületi újságban rendszeresen óvtak az alkohol élvezésétől: „az alkohol szétzilálja a családokat, tönkreteszi a gyerekeket, beteggé tesz, gyengíti a szervezet ellenálló erejét a tuberkulózissal szemben, és sok excesszus, valamint baleset előidézője lehet. Mindenek előtt azonban a vándorok és hegymászók teljesítőképességét gyengíti és a közösséget károsítja.”

**** A legjobb orvosság a részegség ellen, mikor egy józan lát egy berúgott embert. (kínai közm)

A világszerte hirtelen támadt tiltottsága révén azonban csak még vonzóbbá és érdekesebbé vált, és betiltása csak a csempészetnek kedvezett: kiterjedt szervezett bűnözést eredményezett. Az 1920as amerikai kezdeményezés után, 1934-ben a rendeletet visszavonták, bár még ma is van az USA-ban olyan állam (meglepő módon például a Jack Daniels hazája), ahol tilos a szeszesitalok árusítása.

*** Aki részegen vétkezik, józanul bánkódik.

Az ipari forradalom körülményei kiváltói voltak az alkoholizálás növekedésének, és hatástalanul próbálta visszaszorítani. De akadtak egyéb, az alkoholizálást még inkább előrelendítő, sőt szükségszerűséggé tevő stresszhelyzetek is. Míg a 40-es években a háborút megjárt férfiaknál szinte elfogadott volt az italozás, az 50-es évek női függetlenedésének megkezdődése és velük a kisüveges pezsgők meghozták az "igazi emancipációt" a nők számára is.

*** Ami a józan embernek a szívében van, az a részegnek a nyelvén.

A technikai alapon való társadalomkáosz és a két világégés stresszeit követően némiképp egyensúlyba került az alkoholfogyasztás elfogadott és fokozottan helytelenített szociális térben való szabályozása. Az első ilyen a hatvanas években megszaporodott szeszesital-fogyasztás következtében történt autóbalesetek miatt történt Amerikában - ekkor indult az "iszik vagy vezet" mozgalom. /Az USA legtöbb államában a vezetés közben engedélyezett véralkoholszint 0,1 ezrelék (1 deciliter vérben 100 milligramm alkohol). /

*** A bor bátorrá tesz. (Ovodius)

Ha azonban valamit kedvvel tesz az ember – és az alkohol éppen azért kedvencünk, mert szabályozza, többnyire javítja hangulatunk – akkor lehetetlen, hogy ne fordítsuk ezt olyan irányba, ami még hasznosnak is mondható. Kutatások állítják, hogy a mérsékelt sörfogyasztás feltehetően nem károsítja az egészséget – az angol söripart egyébként több rendelkezéssel szabályozzák, mint a gyógyszer- és radiokémiai ipart együttvéve. Sőt, a mérsékelt sörfogyasztás hasznos lehet: az 1970-es években publikáltak először olyan dolgozatokat, amelyek kapcsolatot állapítottak meg a mérsékelt alkoholfogyasztás (átlagosan napi egy üveg sör) és a szívbetegségek esélyének csökkenése között. Úgy tűnt, hogy azokat, akik kevés sört vagy bort fogyasztanak, kevésbé veszélyezteti a szívinfarktus, mint az absztinenseket. Többen azonban úgy vélték, hogy az adatok nem megbízhatóak, mert a felmérésben szereplő absztinensek között olyanok is voltak, akik szívbetegség vagy más egészségügyi okok miatt hagytak fel a komoly alkoholfogyasztással.

*** Az első pohár bor a szomjúságot oldja, a második vidámmá tesz, a harmadik élvezetet nyújt – a negyedik elveszi az ember eszét. (Középkori vendéglői tanács)

Amióta pontosabb statisztikákkal írják le a hétköznapi életünket időnként elszomorító következtetéseket vonhatunk le – az alkoholfogyasztás mértéke rejtetten mentális problémák mértékének növekedésére, vagy a szokásos problémákkal való megbirkózásra egyre kevésbé képes népességgel találjuk szembe magunkat. Hazánkban a háztartási kiadásokat leíró statisztikák szerint 1980-ban 18, míg a kilencvenes években 10 százalék körül volt a családi költségvetésekben az élvezeti cikkekre fordított pénzek részaránya. Szakemberek állítják, csak látszólagos a magyarországi fogyasztáscsökkenés, hiszen például az úgynevezett bögrecsárdák forgalma nôtt, Ismeretes, hogy egyre több hamisított bor és rövid ital került forgalomba illegális csatornákon keresztül. Az emelkedő alkoholárak az iszákosokat nem tartották vissza a szeszes italok megvásárlásától, inkább egyéb fogyasztásaikat mérsékelték. Miközben a különböző alkoholtartalmú italok áraránya is jócskán változott: például a sör az égetett szeszekhez képest nagyobb mértékben drágult.

*** A bor és a pénz még a bölcs ember erkölcsét is megváltoztatja.

Időnként statisztikai összehasonlításokat is tesznek különböző káros szenvedélynek tartott élvezeti szerek fogyasztása és hatásai között. Egyik ilyen felmérés azt javasolja, hogy igyunk egy keveset, és ne felejtsük el, hogy a cigarettázás sokkal kockázatosabb, mint az ivás. A brit belügyminisztérium statisztikái szerint ugyanis 1990-ben a dohányzás négyszer annyi halálozáshoz vezetett, mint az alkoholfogyasztás.
Ma egyébként Nagy-Britanniában 25 milliárd pohárnyi szeszesital fogy évente (fejenként tehát körülbelül 520 pohár). Ez a mennyiség hatezer olimpiai méretű úszómedencének megtöltésére lenne elegendő.
Világviszonylatban (ahol a statisztikákat készítik) az italozók egyharmada a fiatal korosztályból, a 18 és 24 évesek közül kerül ki, és míg régen a kocsma vagy az otthoni töltögetés is kizárólag a férfiak kiváltsága volt, ma egyre több nő nyúl pohárért.

*** Mértékkel élj a borral, keveset a vacsorához, étkezés után állj fel s kerüld a déli álmot. (Salernoi iskola)

Folyt. köv.

********

IRODALOMJEGYZÉK
(A TELJES ANYAGHOZ)


1. 888 humoros aforizma – A szellemes elme értelmező szótára – Szerk: Vass Zoltán, Kheirón ’97 Kiadó, 1999
2. 3500 latin bölcsesség latin és magyar nyelven, Bánk József, Szent Gellért, Egyházi Kiadó, 1993.
3. „Hány óra van? – Úgy érted most?” … megint 700 idézet. Szerkesztette és válogatta: Salamon Gábor, Zalotay Melinda, Biográf Kiadó, 1994
4. Újabb 888 humoros aforizma – a szellemes elme értelmező szótára – Szerk: Vass Zoltán, Kheirón ’97 Kiadó, 1999
5. Még újabb 888 humoros aforizma – a szellemes elme értelmező szótára – Szerk: Vass Zoltán, Anno Kiadó, 1999
6. Brain Storming: Hepilepszia – Excalibur Kiadó, Szeged, 1998
7. Ráth-Végh István: Az emberi butaság, Gondolat Kiadó, 1962., 388.o. Epizódok az agyhígítás történetéből.
8. A Chemistry in Britain - 1999. június
9. Cyprus Weekly, 1999
10. Ráth-Végh István: Az emberi butaság, Gondolat Kiadó, 1962,388.o. Epizódok az agyhígítás történetéből
11. A The Alchemist,1998. október 14.
12. www.hazipatika.com/topics/ alcohol/articles?aid=19991005121611
13. www.origo.hu/tudomany/tarsadalom/20020213piasztori.html
14. www.mult-kor.hu/cikk.php?article=10400 - 52k
15. www.vitalitas.hu/?ctype=5&did=3062&cid=1324