Malraux, André (1901-1976), francia regényíró, politikus:
„A képzelethez azt , amit akarunk, hanem amire képesek vagyunk.”
BRAIN STORMING:
Ez nem a kreativitás jelszava.

***

Jelen írás idézeteinek forrása:

Bölcsességek könyve – 1800 után született szerzők, AFORIZMÁK, SZÁLLÓIGÉK. Összeállította, szerkesztette és a jegyzeteket írta: Kristó Nagy István. Gondolat Kiadó, Bp., 1983.

***

A Különvélemény-sorozatom mottója: "Minden éremnek két oldala van, s mindkettő vethet árnyékot, vagy ragyoghat fényesen." (Brain Storming)

***

Horváth, Ödön von (1901-1938), magyar származású osztrák dráma- és regényíró:

„Semmi sem kelti bennünk annyira a végtelenség érzetét, mint a butaság.”

BRAIN STORMING:

… de csak akkor, amikor el akarunk valamit magyarázni neki.

***

Malraux, André (1901-1976), francia regényíró, politikus:

„… a cselekvés, egyedül a cselekvés igazolja az életet…”

BRAIN STORMING:

Ami nem feltétlenül magasztos dolog, hisz’ Hitler, Sztálin, és egyéb véreskezű diktátorok is sokat tettek és dolgoztak.

***

Wolfe:„… mi, emberek, életünk valamennyi pillanatának végösszege vagyunk…”
BS:És többnyire egy gyökjel alá húzódunk meg a viszontagságok elől; vagy pontosabban: Σ=(sikerek+boldogság)/(kudarc+szenvedés).

***

Jelen írás idézeteinek forrása:

Bölcsességek könyve – 1800 után született szerzők, AFORIZMÁK, SZÁLLÓIGÉK. Összeállította, szerkesztette és a jegyzeteket írta: Kristó Nagy István. Gondolat Kiadó, Bp., 1983.

***

A Különvélemény-sorozatom mottója: "Minden éremnek két oldala van, s mindkettő vethet árnyékot, vagy ragyoghat fényesen." (Brain Storming)

***

Wolfe, thomas (1900-1938), amerikai regényíró:

„… minden komoly regény önéletrajz…”

BRAIN STORMING:

Az enyém is az, mégse komoly.

***

Wolfe, thomas (1900-1938), amerikai regényíró:

„… mi, emberek, életünk valamennyi pillanatának végösszege vagyunk…”

BRAIN STORMING:

És többnyire egy gyökjel alá húzódunk meg a viszontagságok elől; vagy pontosabban:

Σ = (sikerek+boldogság) / (kudarc+szenvedés).

***

Wolker, Jiři (1900-1924), cseh költő:

„Embernek

Az ember

Az ajtót

Kitárja.”

BRAIN STORMING:

Csak azt nem

mondja,

hogy „egy

mély gödör

utána!”

***

Forbáth Imre (1898-1936), csehszlovák-magyar író:

„Van olvasó, aki mint porszívó szív magába minden szemetet.”

BRAIN STORMING:

Sokan azért néznek meg mindent a TV-ben, mert lusták felállni.

***

Jelen írás idézeteinek forrása:

Bölcsességek könyve – 1800 után született szerzők, AFORIZMÁK, SZÁLLÓIGÉK. Összeállította, szerkesztette és a jegyzeteket írta: Kristó Nagy István. Gondolat Kiadó, Bp., 1983.

***

A Különvélemény-sorozatom mottója: "Minden éremnek két oldala van, s mindkettő vethet árnyékot, vagy ragyoghat fényesen." (Brain Storming)

***

Veres Péter (1897-1970), politikus, író:

„… a szép mindig érdekes, de az érdekes nem mindig szép…”

BRAIN STORMING:

„Azt hittem róla, hogy érdekes, mert szép, és kiderült, hogy csak szexi és hülye.”

***

Veres Péter (1897-1970), politikus, író:

„Nagyon régi törvény, hogy a széles nagyközönség, ha már mai regényeket olvas is, de verseket csak tegnapiakat olvas.”

BRAIN STORMING:

A verssel azt lehet elmondani, amit nem lehet elmondani.

***

Veres Péter (1897-1970), politikus, író:

„A Múzsa nem alkalmas utcalánynak…”

BRAIN STORMING:

Sok utcalányt pedig az emelt múzsává, hogy vele az alkotó éppen azt tehette, amihez kedve volt.

***

Jelen írás idézeteinek forrása:

Bölcsességek könyve – 1800 után született szerzők, AFORIZMÁK, SZÁLLÓIGÉK. Összeállította, szerkesztette és a jegyzeteket írta: Kristó Nagy István. Gondolat Kiadó, Bp., 1983.

***

A Különvélemény-sorozatom mottója: "Minden éremnek két oldala van, s mindkettő vethet árnyékot, vagy ragyoghat fényesen." (Brain Storming)

***

Blaga, Lucia (1895-1961), román költő, drámaíró, filozófus

„Talán kötelességünk sötétebbnek látni a jelent, mint amilyen valójában: azért, hogy e látásmódból fakadjon a határozottabb küzdelem a jobbért.

BRAIN STORMING:

Meggyőződésem, hogy elégséges elvárni az embertől azt, hogy majd akkor küzdjön a jobbért, amikor már kiélvezte a jót.

***

Blaga, Lucia (1895-1961), román költő, drámaíró, filozófus

„Csak a közepes művek kifogástalanok – a nagy művek sohasem.”

BRAIN STORMING:

A nagy mű további jellemzője, hogy sokan sokféle igazságot olvasnak ki belőle, viszont a mások által kiolvasottakat nem tekintik annak.

***

BS: Van valami embertelen perverzió abban, ha valaki azt mondja a másiknak: „Elfogadlak úgy, ahogy vagy!”

***

Jelen írás idézeteinek forrása:

Bölcsességek könyve – 1800 után született szerzők, AFORIZMÁK, SZÁLÓIGÉK. Összeállította, szerkesztette és a jegyzeteket írta: Kristó Nagy István. Gondolat Kiadó, Bp., 1983.

***

A Különvélemény-sorozatom mottója: "Minden éremnek két oldala van, s mindkettő vethet árnyékot, vagy ragyoghat fényesen." (Brain Storming)

***

Blaga, Lucia (1895-1961), román költő, drámaíró, filozófus

„Vannak igazságok, amelyeket lehetetlen helyesen fölfognunk, ha előbb nem jártunk bizonyos tévutakon!”

BRAIN STORMING:

Egy rossz kérdésre adott téves válasz elvezethet egy olyan kérdéshez, amit meg lehet és érdemes is megválaszolni.

***

Blaga, Lucia (1895-1961), román költő, drámaíró, filozófus

„Legtöbb ember számára a rejtélyes nem azért válik természetessé, mert sikerült megértenie, hanem azért, mert hozzászokik.”

BRAIN STORMING:

Nem tudom, szerintem Isten miért nincs, de már megszoktam a gondolatot, hogy nincs.

***

BRAIN STORMING:
„Agyilag még nem jöttél ki a barlangból, ugye?”

***

Jelen írás idézeteinek forrása:

Bölcsességek könyve – 1800 után született szerzők, AFORIZMÁK, SZÁLÓIGÉK. Összeállította, szerkesztette és a jegyzeteket írta: Kristó Nagy István. Gondolat Kiadó, Bp., 1983.

***

A Különvélemény-sorozatom mottója: "Minden éremnek két oldala van, s mindkettő vethet árnyékot, vagy ragyoghat fényesen." (Brain Storming)

***

Blaga, Lucia (1895-1961), román költő, drámaíró, filozófus

„Miután rájöttünk, hogy az életnek semmi értelme, nincs más hátra, mint hogy értelmet adjunk neki!”

BRAIN STORMING:

Persze, ezt mindenki magára vonatkoztatva kell, hogy megtegye, vagyis nem úgy, hogy „Nincs értelme az életednek, megmutatom mit csinálj!”

***

Blaga, Lucia (1895-1961), román költő, drámaíró, filozófus

„Környezetünkben a legtöbb ember vakbuzgó követője olyan névtelen bölcselőknek, akik a harmadkor barlangjaiban éltek.”

BRAIN STORMING:

„Agyilag még nem jöttél ki a barlangból, ugye?”

***

Blaga, Lucia (1895-1961), román költő, drámaíró, filozófus

„Legmélyebb oka azoknak a lelkiállapotoknak van, amelyeknek látszólag semmi okuk sincs.”

BRAIN STORMING:

„Boldog vagyok!... Te Jó Isten, semmi okom rá!!!!”

***

„Van úgy, hogy unom, hogy ember vagyok.”

BRAIN STORMING:
Homo Sapiens vagyok; a kutyámnak isten.

***

Jelen írás idézeteinek forrása:

Bölcsességek könyve – 1800 után született szerzők, AFORIZMÁK, SZÁLLÓIGÉK. Összeállította, szerkesztette és a jegyzeteket írta: Kristó Nagy István. Gondolat Kiadó, Bp., 1983.

***

A Különvélemény-sorozatom mottója: "Minden éremnek két oldala van, s mindkettő vethet árnyékot, vagy ragyoghat fényesen." (Brain Storming)

***

József Attila (1905-1937), költő:

„Költő vagyok – mit érdekelne / engem a költészet maga?”

Vesd össze:                      

Dalcsev, Atanasz (1904-1978), bolgár költő és prózaíró:

„Azt hiszem, semmi sem tesz tönkre olyan könnyen egy írót, mint az, ha kizárólag irodalommal foglalkozik.”

BRAIN STORMING:

Egy időben szerettem tanulni a dolgokról, de ma már jobb szeretem csinálni őket.

***

SARTRE:„Három óra: mindig túl kései vagy túl korai időpont ahhoz, amit az ember éppen csinálni akar.”- BS: Akármikor - mindig túl kései vagy túl korai időpont ahhoz, amit az ember éppen csinálni akar.

***

Jelen írás idézeteinek forrása:

Bölcsességek könyve – 1800 után született szerzők, AFORIZMÁK, SZÁLÓIGÉK. Összeállította, szerkesztette és a jegyzeteket írta: Kristó Nagy István. Gondolat Kiadó, Bp., 1983.

***

A Különvélemény-sorozatom mottója: "Minden éremnek két oldala van, s mindkettő vethet árnyékot, vagy ragyoghat fényesen." (Brain Storming)

***

SARTRE, JEAN PAUL (1905-1980), francia filozófus, regény- és drámaíró:

„Három óra: mindig túl kései vagy túl korai időpont ahhoz, amit az ember éppen csinálni akar.”

BRAIN STORMING:

Akármikor - mindig túl kései vagy túl korai időpont ahhoz, amit az ember éppen csinálni akar.

***

SARTRE, JEAN PAUL (1905-1980), francia filozófus, regény- és drámaíró:

„A doktor a tapasztalat profija: az orvosok, a papok, a bírók meg a katonatisztek úgy ismerik az embert, mintha ők teremtették volna.”

BRAIN STORMING:

Igen: sok ember csak az orvosi vélemény miatt beteg, a papok miatt hívő, a bírók teszik bűnössé és a katonák halottá.

***

SNOW: „Mindegyikünk egyedül hal meg.”

BRAIN STORMING: De jó társaságot hozhat össze a temetésünk.

Kép forrása: http://www.funnydot.com/fpictures/funeral.jpg

(=”Fel a fejjel! Pár év múlva nevetünk ezen az egészen!”)

***

Jelen írás idézeteinek forrása:

Bölcsességek könyve – 1800 után született szerzők, AFORIZMÁK, SZÁLÓIGÉK. Összeállította, szerkesztette és a jegyzeteket írta: Kristó Nagy István. Gondolat Kiadó, Bp., 1983.

***

A Különvélemény-sorozatom mottója: "Minden éremnek két oldala van, s mindkettő vethet árnyékot, vagy ragyoghat fényesen." (Brain Storming)

***

VETŐ JÓZSEF (1910-1977), újságíró:

„Utáljuk a beképzelt embereket, főleg, ha van okuk a beképzeltségre.”

BRAIN STORMING:

Ha másokat beképzeltnek tartasz, akkor benned van a hiba.

***

LEC, STANISLAW JERZY (1909-1966), lengyel költő és aforizmaszerző:

„A halhatatlanság első feltétele a halál.”

BRAIN STORMING:

…és egészen addig élvezzük, amíg az ismerőseink el nem kezdenek hullani körülöttünk.

***

Feleki László: „Boldogtalanság nélkül az emberek nagyon kelletlenül halnának meg.”, avagy - Újabb bevezetés a Mesterrel való barátságos poszthumusz szellemi birkózásba… 11 menetben!

Kép forrása: http://www.bbc.co.uk/health/images/tv/death_main.jpg

(=”A jó halál megtervezése”)

http://www.bbc.co.uk/health/tv_and_radio/how_to_have_a_good_death/

A BBC honlapján kifejezetten a meghalás megtervezésének problémakörével foglalkozó anyagok olvashatók, halhatók.

Az alapidézet forrása:

Feleki László: Mindenféle – Híres emberek, Aforizmák és életrajzok. Első, sokszor átdolgozott és bővített kiadás. Magvető Kiadó, Budapest, 1966. 45.o., 2. bekezdés.

Feleki László Mesterről még bővebben:

’BS-Aforizmatika’ Rovat

Kötelező irodalom „aforizmatikából”(1)! - Avagy: Im memoriam - FELEKI LÁSZLÓ

Brain Storming - 2007.05.21 00:12

http://bsstudio.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=20125

’Különvélemény/Vegyes’ Rovat

BS-Különvélemény – Az Önkritikáról jut eszembe….

http://bsstudio.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=37633

Brain Storming - 2008.01.28 23:25

Feleki László: „Mi az önkritika? - Másokat figyelmeztetni hibáinkra.”, avagy - Bevezetés a Mesterrel való barátságos poszthumusz szellemi birkózásba… 10 menetben!

A Wikipédiában ez olvasható a „halál” címszó alatt:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hal%C3%A1l

„Meghatározások

Többféle meghatározása van, a különböző tudományterületek szerint:

* A biológia számára a halál az élőlény elpusztulása, mely után passzívan vesz részt az ökoszisztémában.

* A magyar jog szerint a halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. – 1997. évi CLIV. tv. XI. fej. 202.§ g)

* Az orvostudomány megkülönbözteti a klinikai halál, agyhalál és biológiai halál fogalmát:

- A klinikai halál állapotában az életjelenségek (keringés, légzés, agyműködés) átmenetileg szünetelnek.

- Az agyhalál állapotában a személy agya olyan mértékben károsodik, hogy többé nem képes a szervezet tudatos irányítására, a vegetatív idegrendszer teljes vagy parciális sérülésekor. Eszméletvesztés, kóma esetében lehetséges a károsodás nélküli felépülés.

- A biológiai halál állapotában a szervezet életképessége visszavonhatatlanul megszűnik.

*A teológia és a vallások nagy része szerint a halál a földi élet vége, mely után a lélek isteni akaratnak megfelelően másvilágra kerül, megsemmisül, vagy más alakban újjászületik.

A nyugati civilizáció erősen materialista beállítódása sok új információval gazdagította a halál biológiai jellemzőinek megértését, azonban keveset foglalkozott a lelki, spirituális aspektussal. (…) vallásonként, koronként és emberenként is jelentős különbségek vannak, (…).”

A következőkben Feleki László egyik halálról szóló aforizmájával kapcsolatos különvéleményeimet osztom meg olvasóimmal, részben azt is demonstrálva, hogy én magam (többek között) mit gondolok, hogyan gondolkodom a halálról; részben pedig azt is bemutatnám, hogy a halál sokkal több és nagyobb hatású, továbbá többféleképpen szemlélhető „valami”, mint amit a különböző meghatározásai sejtetnek…

Lodojdamba, CSADRAVALIN (1917-1969), mongol regényíró:

 „… az államügyekről még az egérnek is gondolkoznia kell.”

BRAIN STORMING:

…főleg a templom egerének!

***

A Különvélemény-sorozatom mottója: "Minden éremnek két oldala van, s mindkettő vethet árnyékot, vagy ragyoghat fényesen." (Brain Storming)

***

Jelen írás idézeteinek forrása:

Bölcsességek könyve – 1800 után született szerzők, AFORIZMÁK, SZÁLÓIGÉK. Összeállította, szerkesztette és a jegyzeteket írta: Kristó Nagy István. Gondolat Kiadó, Bp., 1983.

***

Lodojdamba, CSADRAVALIN (1917-1969), mongol regényíró:

„Sokféle boldogság van az életben. De a legnagyobb talán az, amikor hosszú távollét után ismét találkozunk szeretteinkkel.”

BRAIN STORMING:

Kivéve, ha mi, és ha főleg ő nyert 5-öst a lottón!

***

Lodojdamba, CSADRAVALIN (1917-1969), mongol regényíró:

„… akinek büszke a nyelve, annak meztelen a feneke…”

BRAIN STORMING:

… hogy egymást minél könnyebben elérhessék…

***

Feleki László: „Mi az önkritika? - Másokat figyelmeztetni hibáinkra.”, avagy -

Bevezetés a Mesterrel való barátságos poszthumusz szellemi birkózásba… 10 menetben!

Az alapidézet forrása:

Feleki László: Mindenféle – Híres emberek, Aforizmák és életrajzok. Első, sokszor átdolgozott és bővített kiadás. Magvető Kiadó, Budapest, 1966. 41.o., 2. bekezdés.

Feleki László Mesterről még bővebben:

Kötelező irodalom „aforizmatikából”(1)! - Avagy: Im memoriam - FELEKI LÁSZLÓ

Brain Storming - 2007.05.21 00:12

http://bsstudio.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=20125

Mint korábban említettem, szándékomban áll Feleki László aforizma műfajban kifejtett munkásságát is a BS-féle Különvélemény sorozatok alapanyagává tenni. Örömmel jelenthetem, hogy a munka folyik, szinte gőzerővel!

Hogy milyen eredménnyel, arra jelen írás lenne a demonstráció, melyben Feleki önkritikáról tett kritikai megjegyzését vettem célba, és írtam le, ami arról eszembe jutott. Az eredmény alant olvasható. Ha eddig azt hittük, hogy az önkritikáról mindent tudtunk – legfeljebb nem gyakoroltuk – akkor ezt mától el is felejthetjük! Hogy miért? Íme:

Feleki László:
 

„Mi az önkritika? - Másokat figyelmeztetni hibáinkra.”

Brain Storming:

No.1.:

Sokan nemigen hajlanak az önkritikára – pedig sokak szerint az önkritikus beállítódás az érett személyiség jelzője/jellemzője. Aki nem akar önkritikus lenni (legalábbis mások előtt nem, vagy nem bevallottan), az azzal az illúzióval élteti magát, hogy ha nem vallja be hibáit, tévedéseit, akkor azok nem is léteznek, nem is történtek meg… Mindez csupán szómágia, de inkább nyílt önhazugság, mert a nem-kimondással akarunk negligálni valamit, amiről tudva tudjuk, hogy kimondatlanul is létezik és jellemző ránk.

Aki azonban önkritikusan viszonyul önmagához, szintén illúzióban ringatja magát – ő abban hisz, hogy az önkritika egyben a hibákért és tévedésekért való nyílt „bűnbocsánat” kérés, ami azok súlyát csökkenti, netán meg is szünteti őket. Vagyis az önkritikus abban hisz, hogy az őszinteség egyben erkölcsi tartást, minőséget, erényt is jelent.

Tény azonban, hogy az önkritika mégis magasabb szint, mint annak kerülése; bár magától az önkritikától még nem válik erényessé az ember.

BS: …a túlnyomó többség valóban csak csendben figyelni szereti, hogy mások „hogy csinálják”, de inkább megmarad a puszta szemlélődő élvezetnél, mintsem maga alkotná meg élvezete tárgyát – a játékot!

***

Jelen anyag forrása:

Ancsel Éva összes bekezdése, Kossuth Kiadó, Bp., 1999.

***

II./6. bekezdések az emberről, 1987-1991

(Hibiszkus Könyvkiadó, 1991)

***

Ancsel Éva:

„Csak a magányok találkozásából születhet testvériség.”

BRAIN STORMING:

… és sok magányos is születik az ilyen testvériségekből (mármint biológiai értelemben!).

***

Ancsel Éva:

„A semmi ágán is megél a szív, ha elhallatszik hozzá a szomszédos ágon ülő dobbanása.”

BRAIN STORMING:

A magány nem más, mint gyermeki létünk felbukkanása, mely szülői törődést követel – akitől ezt megkapja, azt szülőjének, teremtőjének választja – mert a magányos számára néha jobb a társas rabszolgaság is, mint a saját élet fölötti teljes uralom.

***

BRAIN STORMING:

A halál nem az élet célja, csak a vége – mint ahogy a gyertyát sem azért gyújtjuk meg, hogy az végigégjen, hanem azért, hogy fényt adjon!

***

Jelen anyag forrása:

Ancsel Éva összes bekezdése, Kossuth Kiadó, Bp., 1999.

***

II./5. bekezdések az emberről, 1987-1991

(Hibiszkus Könyvkiadó, 1991)

***

Ancsel Éva:

„Ha már senkitől se kérdezhetjük: – ’Emlékszel?’ – akármilyen semmiségre utalva, akkor minden emlékünk megbetegszik. Ami senkivel sem megosztható, az meg sem történt.”

BRAIN STORMING:

No.1.:

Persze ez még nem jelenti azt, hogy amiről azt hisszük, hogy megtörtént és ezt másokkal megosztjuk… akkor meg is történt!

No.2.:

A társtalan élmény színtelen, íztelen, akár az egyedül majszolt sütemény, vagy az egyedül kortyolt bor. Aki ezt egyedül élvezi, az már nem is teljesen Homo Sapiens!

***

Ancsel Éva:

„Egy isten sem tudja meg nem történtté tenni, amit egyszer kimondott. Soha nem fogunk napirendre térni afölött, hogy Ábrahámnak azt parancsolta: ölje meg a fiát.”

***

Jelen anyag forrása:

Ancsel Éva összes bekezdése, Kossuth Kiadó, Bp., 1999.

***

II./4. bekezdések az emberről, 1987-1991

(Hibiszkus Könyvkiadó, 1991)

***

Ancsel Éva:

„A történetek teszik lakhatóvá és életszabásúvá az időt.”

BRAIN STORMING:

No.1.:

Az idő is csak olyan, mint egy üveges szekrény – csak akkor van értelme, ha telepakoljuk mindenféle holmival, és mivel üvegajtaja van, így nem elég csak telepakolni; hanem mutatós dolgokat kell belerakni!

No.2.:

Aki soha nem gondolt még arra, hogy naplót kellene írnia – annak fel kellene tenni a kérdést magának: „Létezem?” … Aki azonban azt hiszi, hogy csak mert naplót ír, így egyben a jövő számára  fontos dolgot művel – az beleesik abba a szokásos illúzióba, mely szerint a létezés nem csak lehetőség, hanem célszerű és tervszerű is… vagyis: értelme van.

***