BRAIN STORMING publikációs gyűjtőpontja

2007. május 26. 20:49 - Brain Storming

BS-Különvélemény - BRAIN STORMING vs. DR. NÉMETH ENDRE (17)

DR. NÉMETH ENDRE: „A száj és a nagyajkak vastagsága pozitív korrelációban van.” ------- BRAIN STORMING: A szexbeli funkciójuk is.



Kép forrása:
http://www1.istockphoto.com/file_thumbview_approve/401422/2/istockphoto_401422_young_attractive_g irl_licking_a_lollipop.jpg



Dr. Németh Endre ezt írja magáról: "biológia tanár, szexológus, szakkönyvíró, aforizmaszerzõ" … csak az utolsó titulussal éreztem problémát, és a könyvét olvasva véleményezés-kényszer szállt meg…

A Különvélemény-sorozatom ezen részének alapja:
Dr. Németh Endre: „Hétköznapi aforizmák, elmélkedések – Egy (szexuál)pedagógus feljegyzései” c könyve, a 2. bővített kiadás (MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1994)

***


17. RÉSZ.


DR. NÉMETH ENDRE: „Minél jobban növelik a közterheket, annál többen bújnak ki alóla.”
BRAIN STORMING: Az adó növelése fejleszti az adózók adóügyekben való jártasságát.

DR. NÉMETH ENDRE: „Egészséges ember nincs, csak rosszul kivizsgált.”
BRAIN STORMING: Egészséges ember nincs, csak… figyelmetlen orvos.

DR. NÉMETH ENDRE: „A kielégült nő már nem csiklandós.”
BRAIN STORMING: Mivel elveszítette az eszméletét.

DR. NÉMETH ENDRE: „A száj és a nagyajkak vastagsága pozitív korrelációban van.”
BRAIN STORMING: A szexbeli funkciójuk is.

DR. NÉMETH ENDRE: „Nemcsak az emberek, hanem a szúnyogok is egyre aljasabbá váltak. Pár évtizede csak árnyékban vadásztak ránk, ma már tűző napon, kánikulában is sarcolják a vérünket.”
BRAIN STORMING: Mivel egyre többet vagyunk a napon.

DR. NÉMETH ENDRE: „A hivalkodó gazdagokat gyakran érik atrocitások.”
BRAIN STORMING:… vagy golyók.

DR. NÉMETH ENDRE: „Ha szerencsejátékok valamelyikén komoly összeget nyersz, nemcsak pénzed, de rokonaid száma is megnő.”
BRAIN STORMING: Vagyis a szerencsejátékosok direkte arra vágynak, hogy a pénztől lezülljenek vagy gonoszokká váljanak?

DR. NÉMETH ENDRE: „Minél érthetetlenebb a hivatalos köznyelv, annál jobban gazdagodnak a jogászok.”
BRAIN STORMING: De elsősorban ők sem azt értik, hanem azt, hogy az ügyfeleknek mit kell belőle kiolvasni.

DR. NÉMETH ENDRE: „Diákkoromban (50-es években) irigyeltük tanáraink elegáns (legalábbis a miénknél jóval mutatósabb) íróeszközeik és ruházatuk miatt, ma a pedagógusok irigylik diákjaikat hasonló okok miatt.”
BRAIN STORMING: Pedig ma a diákok ma már utálnak írni. A tanárok pedig azt hiszik, hogy a táblára írás a tanítás.

DR. NÉMETH ENDRE: „A közlekedés-rendészet általában nem az eszeveszett száguldozókat kapja el gyorshajtásért, hanem a sebességhatárt minimálisan átlépőket.”
BRAIN STORMING: Mert azokat érik utol.

DR. NÉMETH ENDRE: „Jól úszó ember is megfulladhat pár centis vízben, csak szívgörcs kell hozzá.”
BRAIN STORMING: Ez így úgy hangzik, mint egy jó tanács.

DR. NÉMETH ENDRE: „Életkort sohase hajszín, hanem nyakráncok alapján saccolj!”
BRAIN STORMING: Vagy az alapján, hogy megkérdezed!

DR. NÉMETH ENDRE: „Csak jókedvűen, másoknak segítve élhetünk teljes életet.”
BRAIN STORMING: És ezt leginkább a főnökök hangoztatják.

DR. NÉMETH ENDRE: „Forgalmas és frekventált üdülőhelyeken a kereskedelem és a vendéglátás pofátlanul csillagászati árait az a tény táplálja, hogy üdüléskor az emberek többsége (még a szegényebb réteg is) nem garasoskodik, nagyvonalú lesz. Jelszó: egyszer nyaralunk, megengedhetjük magunknak.”
BRAIN STORMING: A boltosok pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy a 2-3 hónapos idényben, míg mások nyaralnak és ők dolgoznak, hogy olcsók legyenek.

DR. NÉMETH ENDRE: „A keleti emberek legfőbb kincse az igazi barátság.”
BRAIN STORMING: Ez Európában, mint kínai maffia ismeretes.

DR. NÉMETH ENDRE: „Az írók, költők, színészek, festők… mindig panaszkodnak alacsony fizetésük miatt, aztán előbb-utóbb mindegyikről kiderül (ha máskor nem, haláluk után), hogy igen elegáns lakásukon kívül kacsalábon forgó üdülőjük van valamely frekventált helyen.”
BRAIN STORMING: Végül is nem annyira a miatt panaszkodnak, hogy nem elég nagy nekik a házuk.

Folyt. Köv.

Szólj hozzá!
2007. május 26. 13:41 - Brain Storming

BS-Különvélemény - BRAIN STORMING vs. DR. NÉMETH ENDRE (16)

DR. NÉMETH ENDRE: „A túlzott lakás-pedantéria szegényes szexuális tevékenységet tükröz.” ------- BRAIN STORMING: Vagyis a disznóólakban disznók, a kórházi tisztaságú lakásokban steril emberek laknak?


Kép forrása: http://www.oztion.com.au/oa/pic/1//dan451628_1.jpg



Dr. Németh Endre ezt írja magáról: "biológia tanár, szexológus, szakkönyvíró, aforizmaszerzõ" … csak az utolsó titulussal éreztem problémát, és a könyvét olvasva véleményezés-kényszer szállt meg…

A Különvélemény-sorozatom ezen részének alapja:
Dr. Németh Endre: „Hétköznapi aforizmák, elmélkedések – Egy (szexuál)pedagógus feljegyzései” c könyve, a 2. bővített kiadás (MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1994)

***


16. RÉSZ.



DR. NÉMETH ENDRE: „A bűnbak keresése az önvédelem egyik módja.”
BRAIN STORMING: De sem a fekete övet, sem egy boxert, sem egy fegyvert, sem egy golyóálló mellényt nem helyettesíthet!

DR. NÉMETH ENDRE: „A saját magunk iránti hűség a legmagasabb rendű.”
BRAIN STORMING: Hiszen mi mindig velünk vagyunk.

DR. NÉMETH ENDRE: „Az állandó éhezés jobban elviselhető, mint az állandó jóllakottság.”
BRAIN STORMING: Létezik ilyen? // Lehet h jobban elviselhető, de hamarabb lehet belehalni is.

DR. NÉMETH ENDRE: „A ragadozók nem bosszúvágyból ölnek.”
BRAIN STORMING: Csak néha játékból.

DR. NÉMETH ENDRE: „Csak a háziasított vadállatok cselekedetei kiszámíthatók.”
BRAIN STORMING: Persze hülye az, aki egy macskát/papagájt kér meg, hogy vegye ki a szempillát a szeméből.

DR. NÉMETH ENDRE: „Az állatok sosem törnek fajtársaik elpusztítására.”
BRAIN STORMING: Csak az oroszlánok eszik meg a leigázandó horda friss alomjának kölykeit.

DR. NÉMETH ENDRE: „Legszebb öröm a közös öröm.”
BRAIN STORMING: Mikor hátadba karmol a köröm/ És a csípőmet a másikéba lököm. // … Kár!!

DR. NÉMETH ENDRE: „Vén tyúkból fő a legjobb húsleves. (erdélyi népmondás)”
BRAIN STORMING: Ha van olyan tyúk, aki mellette áll, amíg megfő.

DR. NÉMETH ENDRE: „A biológiai evolúció a legtökéletesebb komputernél is csodálatosabb precizitással, a legkisebb energia-befektetéssel alkotta meg szerveztünk működését.”
BRAIN STORMING: Amely azért olyan, amilyen, mert csak így lehet olyan, amilyen.

DR. NÉMETH ENDRE: „Az emberek nagyobb részénél a pártokba tömörülést inkább az anyagi előnyök, mint a meggyőződés motiválja.”
BRAIN STORMING: Pontosabban az a meggyőződés, hogy a politikai pártokba tömörülés anyagi előnyökkel jár.

DR. NÉMETH ENDRE: „Tudás nélkül gondolkodni nem lehet.”
BRAIN STORMING: De azt is tudni kell, mikor kell nem gondolkodni.

DR. NÉMETH ENDRE: „Akit bérgyilkos golyója juttat a másvilágra, az mindig titkot visz magával.”
BRAIN STORMING: Néha olyat, amit sem ő, sem a bérgyilkos nem tud.

DR. NÉMETH ENDRE: „A zene gyakran megkerüli, kiiktatja az értelmet.”
BRAIN STORMING: Viszont olyan sincs, hogy „értelmes zene”.

DR. NÉMETH ENDRE: „A művész számára az igazság a cél, a politikus számára csak eszköz.”
BRAIN STORMING: Vagyis a cél itt is szentesíti az eszközt?

DR. NÉMETH ENDRE: „A sózott mogyoró olyan, mint alkoholistának az ital, kábítószeresnek a drog; nehéz abbahagyni.”
BRAIN STORMING: … vagyis – a sózott mogyoró a nem függő ember kábítószere.

DR. NÉMETH ENDRE: „Az anyatejet semmi sem pótolja.”
BRAIN STORMING: Akkor manapság csupa zombi között élünk. // …, és a szopást sem!

DR. NÉMETH ENDRE: „Mindig a legelegánsabb székházakat, irodaházakat, üdülőket építő cégek, vállalatok (pl. biztosítók, áram és gázszolgáltatók, vízművek) panaszkodnak leginkább anyagi gondokra, és állandóan emelik szolgáltatásaik árát.”
BRAIN STORMING: De ez csak akkor tűnik fel, ha nem ott dolgozunk.

DR. NÉMETH ENDRE: „A túlzott lakás-pedantéria szegényes szexuális tevékenységet tükröz.”
BRAIN STORMING: Vagyis a disznóólakban disznók, a kórházi tisztaságú lakásokban steril emberek laknak.

DR. NÉMETH ENDRE: „A demokrácia nem egyenlő a rendetlenséggel, a rend viszont nem egyenlő az önkényuralommal. Már csak azért sem, mert mi bebizonyítottuk, hogy önkényuralomban is tudunk rendetlenséget csinálni, a demokráciában viszont néha rendet is.”
BRAIN STORMING: Az önkényuralom az abszolút kisebbségi demokrácia.


Folyt. köv.

Szólj hozzá!
2007. május 26. 13:39 - Brain Storming

BS-Különvélemény - BRAIN STORMING vs. DR. NÉMETH ENDRE (15)

DR. NÉMETH ENDRE: „A macska intelligensebb állat, mint a kutya, hiszen ürülékét mindig gondosan elássa.” ------- BRAIN STORMING: Viszont úszni is tud, mégis azt hiszi, hogy nem tud!


Kép forrása:
http://zanimo.busythumbs.com/users/a/ahemes/zanimo/images/Malibu_cat.jpg



Dr. Németh Endre ezt írja magáról: "biológia tanár, szexológus, szakkönyvíró, aforizmaszerzõ" … csak az utolsó titulussal éreztem problémát, és a könyvét olvasva véleményezés-kényszer szállt meg…

A Különvélemény-sorozatom ezen részének alapja:
Dr. Németh Endre: „Hétköznapi aforizmák, elmélkedések – Egy (szexuál)pedagógus feljegyzései” c könyve, a 2. bővített kiadás (MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1994)

***


15. RÉSZ.


DR. NÉMETH ENDRE: „A macska intelligensebb állat, mint a kutya, hiszen ürülékét mindig gondosan elássa.”
BRAIN STORMING: Viszont úszni is tud, mégis azt hiszi, hogy nem tud!

DR. NÉMETH ENDRE: „Régen parkok gyepszőnyegére tilos volt lépni, napjainkban nem érdemes, mert kutyasz*ros lesz a cipőd.”
BRAIN STORMING: … jobb esetben!

DR. NÉMETH ENDRE: „Minden hasznos állat előbb-utóbb kártékonnyá válik.”
BRAIN STORMING: Akár a politikusok.

DR. NÉMETH ENDRE: „A túl sok lelkizésnek begolyózás a vége.”
BRAIN STORMING: Amiből csak lelkizéssel lehet kigyógyulni.

DR. NÉMETH ENDRE: „Ahogy öregszel, evés közben egyre több minden esik/folyik ki a szádból.”
BRAIN STORMING: Akkor is, ha infúziót kapsz éppen.

DR. NÉMETH ENDRE: „Amikor gyermeked teljesítményével elégedetlen vagy, jusson eszedbe, hogy az értelmi adottságok, képességek is öröklődnek.”
BRAIN STORMING: Tehát te vagy nem te vagy az apja, vagy nem a férjedtől van a gyerek!

DR. NÉMETH ENDRE: „A munkahelyi legfőbb kritikusok mindig vezetésre vágynak.”
BRAIN STORMING: De csak a főnök kocsijának a vezetésére.

DR. NÉMETH ENDRE: „A nagy öntudat zavarja a munkavégzést.”
BRAIN STORMING: Különösen az önéletrajzíróét.

DR. NÉMETH ENDRE: „A fájdalomnak csökkenő rangsora: fogfájás, viszketés, menstruációs görcs, humortalan ember jópofáskodása …”
BRAIN STORMING: Akkor a csúcsok csúcsa a humortalan, menstruációs görcstől viszkető, fogfájós nő jópofáskodása.

DR. NÉMETH ENDRE: „Minél sikeresebb egy kutató vagy művész, annál sikeresebb volt fiatal korában.”
BRAIN STORMING: … valami teljesen másban.

DR. NÉMETH ENDRE: „Egy nőnek leginkább a nyakán látod meg az életkorát.”
BRAIN STORMING: Ha a feleséged, akkor a kötelet/kezedet.

DR. NÉMETH ENDRE: „A vallás hülyébbé tehet embereket, mint az alkohol.”
BRAIN STORMING: Mert ők meg tudják magyarázni maguknak.”

DR. NÉMETH ENDRE: „A század kilencvenes éveiben növekedett a törpék típusainak száma hazánkban. A hipofizer (arányos), a pajzsmirigyes (aránytalan és kretén) és a kerti törpék után megjelent a MÁV-törpe is. Ugyanis feltehetően igen rövid lábú törpék tervezhették az új vasúti kocsikat, amelyekben a két szemben ülő átlagos méretű ember lába egyáltalán nem fér el. Persze az is lehet, hogy a szociális kapcsolatok fejlesztését akarták segíteni, hiszen a szemben ülőknek valahogy kommunikálni kell; ki, mikor, hová és milyen helyzetbe rakja a lábát. Ha mégse törpe volt a tervező, akkor még lehet szexőrűlt is!”
BRAIN STORMING: Ha ez igaz, akkor exhibicionosta is. De legalább szólt volna! Vagy egyáltalán nem utazik vonaton.

DR. NÉMETH ENDRE: ’„Gyeses”, „gyedes” anyukák egy része azért lesz kurva, mert anyagilag kiszolgáltatottak, sokat vannak egyedül, és hasonlóan kielégítetlen nőtársaikkal hergelik egymást.’
BRAIN STORMING: És az apukák is azért kezdenek kurvázni.

DR. NÉMETH ENDRE: „Ne hidd azt, hogy nyugdíjas korban pótolni tudod az addig el nem végzett tevékenységeidet. Akkor is időhiánnyal fogsz szenvedni.”
BRAIN STORMING: Az öregség előrehaladtával nem a korunk nő, hanem az időhiányunk.

DR. NÉMETH ENDRE: „Attól még, hogy valaki szeret valamit csinálni, nem biztos, hogy jól is csinálja.”
BRAIN STORMING: … de nem biztos, hogy ezt el is kell várni tőle!

Folyt. köv.

Szólj hozzá!
2007. május 26. 13:29 - Brain Storming

BS-Különvélemény - BRAIN STORMING vs. DR. NÉMETH ENDRE (14)


Dr.N.E.: „A hiú nők részére jótanács! A mellek elsősorban nem erogén zónaként, hanem utódtápláló képződményekként funkcionálnak!” BS: Sokaknak viszont az önfenntartás(=megélhetés) fontos kellékei!



Dr. Németh Endre ezt írja magáról: "biológia tanár, szexológus, szakkönyvíró, aforizmaszerzõ" … csak az utolsó titulussal éreztem problémát, és a könyvét olvasva véleményezés-kényszer szállt meg…

A Különvélemény-sorozatom ezen részének alapja:
Dr. Németh Endre: „Hétköznapi aforizmák, elmélkedések – Egy (szexuál)pedagógus feljegyzései” c könyve, a 2. bővített kiadás (MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1994)

***


14. RÉSZ.



DR. NÉMETH ENDRE: „A hiú nők részére jótanács! A mellek elsősorban nem erogén zónaként, hanem utódtápláló képződményekként funkcionálnak!”
BRAIN STORMING: Sokaknak viszont az önfenntartás fontos kellékei!

DR. NÉMETH ENDRE: „Ha egy nő kedves hozzád, még nem törvényszerű, hogy ki kell kezdened vele, illetve, hogy szexuális terveid legyenek vele.”
BRAIN STORMING: Nem törvényszerű, de a lehetősége megugrik. / De akkor kivel mással?

DR. NÉMETH ENDRE: „Amelyik nőben a szigorú erény és a lángoló szerelem együtt van meg, az mindig sokat szenved életében. Az erénytelenek viszont könnyen jutnak élményekhez, de előbb-utóbb ők is boldogtalanok lesznek.”
BRAIN STORMING: … de akkor már régen nem élnek.

DR. NÉMETH ENDRE: „Az impotenciának legtöbbször lelki okai vannak.”
BRAIN STORMING: Különösen otthon.

DR. NÉMETH ENDRE: „A nők frizurájukkal és testsúlyukkal mindig elégedetlenek.”
BRAIN STORMING: De a férjükével is!

DR. NÉMETH ENDRE: „A férfiak többsége csak önszántából végzi szívesen a házimunkát. Ha rá akarják kényszeríteni, menekül előle (kivéve a papucsférjeket).”
BRAIN STORMING: … végtére is papucsban nehéz menekülni.

DR. NÉMETH ENDRE: „Ha egy párkapcsolat kezdetén a szexnek jut a főszerep, a későbbiek során könnyen támadnak szexuális problémák.”
BRAIN STORMING: … mivel akkor már nem a szexé a főszerep.

DR. NÉMETH ENDRE: „Fantáziánkban szívesen éljük ki szexuális szorongásainkat.”
BRAIN STORMING: Van aki szex közben éli ki a fantáziája szorongásait. Stb.

DR. NÉMETH ENDRE: „Nem az a jó házasság, amelyikben nincsenek konfliktusok, hanem az, amelyikben ezeket kulturáltan tudják kezelni, megoldani.”
BRAIN STORMING: Vagyis nem csak úgy ütik-vágják egymást, hanem szépen, rendesen egy dojoban, rendes öltözékben, szabályokkal.

DR. NÉMETH ENDRE: „A meglévő partnert mindig kevésbé tudjuk szeretni, mint képzeletben azt, akire éppen vágyunk.”
BRAIN STORMING: Mivel a meglévőt is a képzeletbeli elvárások miatt vettük magunk mellé.

DR. NÉMETH ENDRE: „A hűség az a képesség, hogy egy kapcsolatot hosszabb időn át megtartsunk és e kapcsolatban a társunk bizalmára méltóak legyünk.”
BRAIN STORMING: Főleg akkor, ha erősebb, okosabb és gazdagabb nálunk.

DR. NÉMETH ENDRE: „A kaland úgy kell a léleknek, mint testnek a táplálék.”
BRAIN STORMING: Ezek szerint a koplalás lélekromboló?

DR. NÉMETH ENDRE: „Az esküvő nem diadalmas, örömteli célbaérés, hanem kockázatos indulás.”
BRAIN STORMING: A nőnek felfelé, a férfinek lefelé.

DR. NÉMETH ENDRE: „Egyéniség nélküli nőt nehéz szeretni.”
BRAIN STORMING: De annál jobb lefektetni.

DR. NÉMETH ENDRE: „Idős férfiak feleségük halála után gyakran összeomlanak, míg fordított esetben a nők többsége vidáman él tovább.”
BRAIN STORMING: Különösen, ha ő a tettes. // És ha az idős férfiak is gyakran abba halnak bele.

DR. NÉMETH ENDRE: „Az emberek azt hiszik el, amit hinni akarnak.”
BRAIN STORMING: Legalábbis jó ezt hinni.

DR. NÉMETH ENDRE: „Minél éhesebb egy állat, annál könnyebben tanul, illetve tanítható.”
BRAIN STORMING: De akkor is csak a táplálékszerzésre!

folyt. köv.

Szólj hozzá!
2007. május 25. 23:56 - Brain Storming

BS-Különvélemény - BRAIN STORMING vs. DR. NÉMETH ENDRE (13)

DR. NÉMETH ENDRE: „Sose tarts szeretőt a munkahelyeden!” ------- BRAIN STORMING: … munkaidő alatt!


Dr. Németh Endre ezt írja magáról: "biológia tanár, szexológus, szakkönyvíró, aforizmaszerzõ" … csak az utolsó titulussal éreztem problémát, és a könyvét olvasva véleményezés-kényszer szállt meg…

A Különvélemény-sorozatom ezen részének alapja:
Dr. Németh Endre: „Hétköznapi aforizmák, elmélkedések – Egy (szexuál)pedagógus feljegyzései” c könyve, a 2. bővített kiadás (MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1994)

***


13. RÉSZ.


DR. NÉMETH ENDRE: „Az orgazmus örömében, mámorában egy csúnya nő is megszépülhet.”
BRAIN STORMING: De csak sötétben hajlandó odáig bárki is eljuttatni. // Szóval, az akivel sokat szexel a partnere, lehet, hogy nem is tetszik neki, csak szépnek akarja látni?

DR. NÉMETH ENDRE: „Aki jól mozog tánc közben, az legtöbbször az ágyban is ügyes.”
BRAIN STORMING: … de csak zenére megy neki.

DR. NÉMETH ENDRE: „Mivel a nők nemi izgalmi forrásai nem annyira koncentrálódnak a genitáliákra (mint a férfiaké), ezért a legintenzívebb gyönyörszerzéshez a lehető legtöbb erogénzónát kell egyszerre működésbe hozni. Nem véletlen tehát, hogy egyes nők szívesen veszik, ha egyszerre kettő vagy három partnerrel vannak együtt.”
BRAIN STORMING: Főleg ha nők.

DR. NÉMETH ENDRE: „Sose tarts szeretőt a munkahelyeden!”
BRAIN STORMING: … munkaidő alatt!

DR. NÉMETH ENDRE: „Jó házasságot kötni csak gondolkodva lehet, önfeledt szerelmi kapcsolatba kerülni pedig csak heves érzelmekkel lehet.”
BRAIN STORMING: Otthon úgy csak jól gondolkodunk, Ha néha más ágyában dugunk.

DR. NÉMETH ENDRE: „A jó házasság (élettársi kapcsolat) fontosabb előfeltételei? Hit, hűség, humor, hallgatás, megbocsátás …, de leginkább konfliktusfeloldó képesség …”
BRAIN STORMING: … és egy házastárs.

DR. NÉMETH ENDRE: „Az egyszerű fizikai dolgozók („melósok”) nemigen lelkiznek, ezért aztán sokkal kevesebb közöttük az impotens is.”
BRAIN STORMING: … mármint a férfiak között.

DR. NÉMETH ENDRE: „Aki csak az aktusokat habzsolja, nem tanul meg igazán szeretni.”
BRAIN STORMING: De ha habzsolhatja, akkor minek?

DR. NÉMETH ENDRE: „Amikor szeretkezés közben képzeletben mást ölelsz, vagy elmúlt a szerelem, vagy pszichoszomatikus zavaraid vannak.”
BRAIN STORMING: … vagy nagyon is jó a fantáziád!

DR. NÉMETH ENDRE: „A zaklatott maszturbálók vállnak „kétperces” férfiakká.”
BRAIN STORMING: A kérdés az: hányszor 2-perces? … Egyébként a szexuális harmóniát ugyanúgy tanulni kell, mint ahogy a névnapokat, a születésnapokat. Alaphiba, ha ez a hangolódás elmarad.

DR. NÉMETH ENDRE: „Félrelépések után sokkal jobban ragaszkodunk hitvesünkhöz.”
BRAIN STORMING: Részben a bűntudat miatt, részben mert így normális.

DR. NÉMETH ENDRE: „A szerelem két ember magánügye, de ha nem kívánt gyerek születik belőle, már KÖZÜGY is.”
BRAIN STORMING: Amire a „KÖZ” gyakori reakciója: „KÖZÖM?”.

DR. NÉMETH ENDRE: „Boldogtalan ember leszel, ha feleséged életében első akarsz lenni.”
BRAIN STORMING: És ez különösen a kielégülésre vonatkozik.

DR. NÉMETH ENDRE: „A legkicsapongóbb anya védi leginkább lánya erkölcseit.”
BRAIN STORMING: … mert ő már tudja …

DR. NÉMETH ENDRE: „Egy nő mindig jobban elviseli a nemi önmegtartóztatást, mint egy férfi.”
BRAIN STORMING: … otthon!


folyt. köv.

Szólj hozzá!
2007. május 25. 19:46 - Brain Storming

BS-Különvélemény - BRAIN STORMING vs. DR. NÉMETH ENDRE (12)

DR. NÉMETH ENDRE: „A keblek nagysága és erogén érzékenysége általában negatív korrelációban van.” ---- BRAIN STORMING: Ezért praktikus, hogy a nagy keblek a feneket juttatják az eszünkbe.


Képen: maga a címben foglalt dilemma!
Kép forrása: http://www.gumicsizma.hu/index.php?page=kepek&kategoria=8&kezdo_oldal=0&pages=9


Dr. Németh Endre ezt írja magáról: "biológia tanár, szexológus, szakkönyvíró, aforizmaszerzõ" … csak az utolsó titulussal éreztem problémát, és a könyvét olvasva véleményezés-kényszer szállt meg…

A Különvélemény-sorozatom ezen részének alapja:
Dr. Németh Endre: „Hétköznapi aforizmák, elmélkedések – Egy (szexuál)pedagógus feljegyzései” c könyve, a 2. bővített kiadás (MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1994)

***


12. RÉSZ.



DR. NÉMETH ENDRE: „A legtöbb nő gyengeségből vagy szánalomból enged a csábításnak. Ebből következik, hogy a merész és szerencsétlen sorsú (vagy legalábbis kellő szánalmat kiváltó) férfiak több sikerrel járnak, mint a szerény, korrekt és szeretetre méltó férfiak.”
BRAIN STORMING: A legjobb stratégia tehát: „én egy merész, szerencsétlen sorsú ember vagyok.”

DR. NÉMETH ENDRE: „Amikor egy nő szakításkor sír, az önmagát siratja, ha egy férfi sír, az a partnerét siratja.”
BRAIN STORMING: Többnyire a férfi által adott pofon után.

DR. NÉMETH ENDRE: „Ha tánc közben felizgultál, még nem biztos, hogy a partnered is eljutott odáig, illetve, hogy egyáltalán erotikus vonzalmat érez irántad.”
BRAIN STORMING: Ami lényegtelen, ha eléggé részeg.

DR. NÉMETH ENDRE: „A nők erogén zónáinak érzékenysége egy adott szituációban függ oldottságuktól, de még inkább az ingerlő személyhez fűződő érzelmi viszonyuktól.”
BRAIN STORMING: Mindkettőn segít az alkohol!

DR. NÉMETH ENDRE: „Barátaid azon mondását, hogy „minden nőt – akit csak lehet – meg kell kefélni” -, ne vedd komolyan, mert ez csak egy elméleti lehetőség.”
BRAIN STORMING: És, mint minden elmélet - ez is szép.

DR. NÉMETH ENDRE: „A keblek nagysága és erogén érzékenysége általában negatív korrelációban van.”
BRAIN STORMING: Ezért praktikus, hogy a nagy keblek a feneket juttatják az eszünkbe.

DR. NÉMETH ENDRE: „Amelyik nő nagyon könnyen ágyba vihető, nem biztos, hogy ügyes és egyáltalán élvezi is igazából a szexet.”
BRAIN STORMING: De könnyen ágyba vihető!

DR. NÉMETH ENDRE: „Az emberi szexualitás legfőbb funkciója az örömszerzés. A vallásos emberek ezt nem fogadják el, és első helyre az utódlétrehozást helyezik. Kérdezem én: hol van az az akármennyire is bigott vallásos ember, aki csak akkor szeretkezik, amikor gyereket szeretne, illetve csak annyiszor szeretkezett, ahány gyereke van?”
BRAIN STORMING: A lényeg a tiltás és annak látszólagos betartatásnak nyilvánossága.

DR. NÉMETH ENDRE: „Minden nőt ágyba lehet vinni, csak érdekeltté kell tenni hozzá. Kérdés csak az, hogy az érdekeltté tétellen kapcsolatos fáradozás megéri-e?”
BRAIN STORMING: = ”Kár, hogy rád nincs időm és energiám.”

DR. NÉMETH ENDRE: „Van olyan kapcsolat, amelyben mindkét félnek a testi gyönyörökért érzett hála jelenti a szerelmet.”
BRAIN STORMING: = ”Jó neked, hogy jó veled. És jó nekem, hogy jó velem.”

DR. NÉMETH ENDRE: „A szerelmes nők többsége nem a társába szerelmes, hanem az tölti el kellemes érzéssel, hogy a személyiségével valaki behatóan foglalkozik, meghallgatja, mellette van. Lényegében saját helyzetét (állapotát) szereti.”
BRAIN STORMING  = „Úgy szeretem, ha szeretnek!”

DR. NÉMETH ENDRE: „Nincs annál aljasabb női tett, mint főnökével lefeküdni úgy, hogy sem érzelmi kötődése nincs, sem testi gyönyöröket nem kap. Még aljasabb a tett, ha mindezt egy házassági vagy partnerkapcsolati háttér esetén teszi.”
BRAIN STORMING: Talán csak nem veszi észre a különbséget.

DR. NÉMETH ENDRE: „Ha nem ismered egy nő legfontosabb erogén zónáit, figyeld meg, hol puszilgatja kisgyermekét!”
BRAIN STORMING: Fiút vagy lányt?

DR. NÉMETH ENDRE: „Nincs bosszúállóbb, mint a visszautasított asszony.”
BRAIN STORMING: Különösen, ha házimunkáról van szó.

DR. NÉMETH ENDRE: „Van, akit egész életében a szexuális absztinencia jellemez.”
BRAIN STORMING: Ami általában nem öröklődik.

DR. NÉMETH ENDRE: „Az igazi férfiak az érett nőket szeretik.”
BRAIN STORMING: A kissé túlérett, romlott nőket.

folyt. köv.

Szólj hozzá!
2007. május 25. 14:57 - Brain Storming

BS-Különvélemény - BRAIN STORMING vs. DR. NÉMETH ENDRE (11)

DrN.E.: „A szerelem csodálatos állapotában gyakran válunk kiszolgáltatottá, sebezhetővé és megalázottá.” BRAIN STORMING: Ezért van az, hogy a legtöbb vadállat hím csak rövid ideig hágja a nőstényt.


Kép forrása: http://www.elephantvoices.org/albums/ElephantVoices1/Mating.jpg


Dr. Németh Endre ezt írja magáról: "biológia tanár, szexológus, szakkönyvíró, aforizmaszerzõ" … csak az utolsó titulussal éreztem problémát, és a könyvét olvasva véleményezés-kényszer szállt meg…

A Különvélemény-sorozatom ezen részének alapja:
Dr. Németh Endre: „Hétköznapi aforizmák, elmélkedések – Egy (szexuál)pedagógus feljegyzései” c könyve, a 2. bővített kiadás (MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1994)

***


11. RÉSZ.



DR. NÉMETH ENDRE: „A kulturált szexuális szerepet tanulni kell, de igazi szeretőnek születünk.”
BRAIN STORMING: Mivel, ha nem születnénk, nem lehetnénk igazi szeretők.


DR. NÉMETH ENDRE: „Aki könnyen ágyba bújik, nehezen jön ki onnan.”
BRAIN STORMING: Különösen, ha belebújik, és becsukják.


DR. NÉMETH ENDRE: „A szép nő aranyat ér, de aki emellett még szeretni is tud, szinte megfizethetetlen.”
BRAIN STORMING: Igen, megfizethetetlen.


DR. NÉMETH ENDRE: „A nőknek nem annyira a szex kell, hanem inkább a kedvesség, a gyöngédség és egy megértő beszélgető partner.”
BRAIN STORMING: Vagyis a munka.


DR. NÉMETH ENDRE: „Napjaink túlzott szexalapú szocializációjában nem kapcsolatot nehéz kialakítani, hanem erkölcsi tartásunkat megőrizni.”
BRAIN STORMING: Magányos ember lehet erkölcsös, az erkölcsös ember pedig magányos.


DR. NÉMETH ENDRE: „A félrelépés izgalma és romantikája a gyengébb partnert is szebbé, jobbá varázsolja.”
BRAIN STORMING: Az értelmileg „gyengébbet”?


DR. NÉMETH ENDRE: „A szerelem csodálatos állapotában gyakran válunk kiszolgáltatottá, sebezhetővé és megalázottá.”
BRAIN STORMING: Ezért van az, hogy a legtöbb vadállat hím csak rövid ideig hágja a nőstényt.


DR. NÉMETH ENDRE: „Akit fiatalon nem érdekli a szex, az 40 éves korára bolondulni fog érte.”
BRAIN STORMING: …Haj, mint bolond.


DR. NÉMETH ENDRE: „Csak a félig jóllakott ember lehet ínyenc. Az éhezőnek hiába adod a legfinomabb cukrászsüteményt, mert neki mindegy, hogy azt falja-e, vagy a kölest. S alighanem ugyanez érvényes az érzékiségre vonatkozóan is.”
BRAIN STORMING: Szexuális szükség x igényesség = Állandó.


DR. NÉMETH ENDRE: „A nők mindig okosabbnak tartják, és inkább felnéznek egy olyan férfira, aki nincs velük szerelmi kapcsolatban.”
BRAIN STORMING: Mert a nők magukból indulnak ki.


DR. NÉMETH ENDRE: „A legocsmányabb jellemű nőknek adatik meg a legtöbb és legnagyobb katarzissal járó szerelmi kapcsolat.”
BRAIN STORMING: Mert mert!


DR. NÉMETH ENDRE: „Ha valakit tökéletesen ismerünk, már nem lehet szeretni igazán.”
BRAIN STORMING: Rájövünk, hogy ő is ember.


DR. NÉMETH ENDRE: „A gondolatbeli megcsalás néha aljasabb tud lenni a valóságosnál is.”
BRAIN STORMING: Mert akkor kiderül, hogy a partner gondolkodik! // De azért mégis jobb, mint a gondolatbeli tisztes családapa és eltartó szerep.

Folyt. Köv.

Szólj hozzá!
2007. május 25. 09:52 - Brain Storming

BS-Különvélemény - BRAIN STORMING vs. DR. NÉMETH ENDRE (10)


DR. NÉMETH ENDRE: „A férfias férfi inkább hallgatag, mint szószátyár.” BRAIN STORMING:…, mégis PÖRÖG a nyelve, ha kell.



Kép forrása:
http://imagecache2.allposters.com/images/pic/IMPO/MR638~The-Rolling-Stones-Tongue-Posters.jpg



Dr. Németh Endre ezt írja magáról: "biológia tanár, szexológus, szakkönyvíró, aforizmaszerzõ" … csak az utolsó titulussal éreztem problémát, és a könyvét olvasva véleményezés-kényszer szállt meg…

A Különvélemény-sorozatom ezen részének alapja:
Dr. Németh Endre: „Hétköznapi aforizmák, elmélkedések – Egy (szexuál)pedagógus feljegyzései” c könyve, a 2. bővített kiadás (MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1994)

***


10. RÉSZ.



DR. NÉMETH ENDRE: „A vékony száj és pisze orr mindig kevés érzékiséget takar.”
BRAIN STORMING: Igen, a száj és az orr semmit sem takar.


DR. NÉMETH ENDRE: „A férfias férfi inkább hallgatag, mint szószátyár.”
BRAIN STORMING:…, mégis PÖRÖG a nyelve, ha kell.


DR. NÉMETH ENDRE: „A heves szerelemnek mindig heves gyűlölet a vége.”
BRAIN STORMING: Ez még evolúciós örökség =”ölni kell, hogy ehessek”.


DR. NÉMETH ENDRE: „A szerelemből fakadó nemi vágy beteljesülése előbb-utóbb megöli a szerelmet.”
BRAIN STORMING: De feléleszti a szexet!


DR. NÉMETH ENDRE: „Az emberek elmúlt szerelmeiket mindig szeretik letagadni.”
BRAIN STORMING: Az ember nem igazán szeret dicsekedni olyan céggel, ahonnan kirúgták.


DR. NÉMETH ENDRE: „A szerelem kezdetén a szeretet lényben mindig újabb és újabb szeretnivalót találunk. Amikor hibáikkal tesszük mindezt, ez a szerelem leépülése.”
BRAIN STORMING: Vagy a pénz elfogyása.


DR. NÉMETH ENDRE: „A szerelmes nő sosem kacér.”
BRAIN STORMING: Kivel nem?


DR. NÉMETH ENDRE: „A nők mindig sokkal fegyelmezettebben és esztétikusabban esznek, mint a férfiak. Az utóbbiak többsége kimondottan zabál.”
BRAIN STORMING: Ha ez fordítva lenne, nem lenne sem felláció, sem cunnilingus.


DR. NÉMETH ENDRE: „Minél régebben élsz együtt valakivel, a viszonylagos harmóniához annál több lemondás és megalkuvás szükséges.”
BRAIN STORMING: És néha a partnerről kell lemondani.


DR. NÉMETH ENDRE: „A nők többsége (a kevéssé emancipáltak) olyan férjet, élettársat, partnert szeretne, aki sok pénzt keres, de sokat is van otthon.”
BRAIN STORMING: Amíg ő távol van.


DR. NÉMETH ENDRE: „Az igazi emlék társadról a bensődben marad, nem pedig a tőle kapott csecsebecsékben.”
BRAIN STORMING: Az egész csak kaliber kérdése.


DR. NÉMETH ENDRE: „A nők imádják a férfiakat kiemelni, megváltani a rontásból, az elesettségből, az elvadult szenvedélyekből, a rossz házasságból, a meg nem értett munkakörből…”
BRAIN STORMING: … a vagyonból, a sikerből, a kiegyensúlyozottságból …


DR. NÉMETH ENDRE: „Szerencsések a tartós együttélésre képtelen emberek, akik felismerik ezen tulajdonságukat, s nem akarnak házasságot kötni.”
BRAIN STORMING: Csak másokét feldúlni.


Folyt. Köv.

Szólj hozzá!
2007. május 24. 20:39 - Brain Storming

BS-Különvélemény - BRAIN STORMING vs. DR. NÉMETH ENDRE (9)

DrN.E: „A nő olyan, mint a hegedű …” BS:Kivételesen egyetértek! Képen: ILLÉNYI KATICA, a hazai könnyűzene elbűvölően bájos és zseniális jelensége, virtuóz hegedűművész, énekes, táncos, előadóművész!


Kép forrása:
http://lacaceleb.hu/magyar/illenyi_katica/imagepages/illenyi_katica042.html


Dr. Németh Endre ezt írja magáról: "biológia tanár, szexológus, szakkönyvíró, aforizmaszerzõ" … csak az utolsó titulussal éreztem problémát, és a könyvét olvasva véleményezés-kényszer szállt meg…

A Különvélemény-sorozatom ezen részének alapja:
Dr. Németh Endre: „Hétköznapi aforizmák, elmélkedések – Egy (szexuál)pedagógus feljegyzései” c könyve, a 2. bővített kiadás (MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1994)

***


9. RÉSZ.



DR. NÉMETH ENDRE: „Ha kiskerttulajdonos barátod jön vendégségbe, mindig rengeteg jó tanácsot kapsz, és pillanatok alatt képes lenne átrendezni a kertedet.”
BRAIN STORMING: És akkor te is tudni fogod, hová küld.

DR. NÉMETH ENDRE: „Ha becsületesen irtod kertedben a burgonyabogarat, a szomszédból átjön. Ha nem vetsz krumplit, akkor is átjön a bogár, és megeszi a paradicsomodat.”
BRAIN STORMING: A megoldás: el kell adni a bogarat a horgászoknak!

DR. NÉMETH ENDRE: ”A szomszédod mindig akkor kér tőled valami szerszámot, amikor éppen készülődsz hazafelé.”
BRAIN STORMING: De ha idegesen vigyorogva, kesztyűben kéri, ne add oda a láncfűrészedet!

DR. NÉMETH ENDRE: „A körbekerített kiskertet a kóbor kutyák és a betörők mindig szívesen látogatják, mint a bekerítetlent.”
BRAIN STORMING: Ha nincs kerítés, betörni sem lehet!

DR. NÉMETH ENDRE: „A találkozás a búcsú kezdete.”
BRAIN STORMING: A búcsú egy új találkozás kezdete.

DR. NÉMETH ENDRE: „A nő olyan, mint a hegedű – bár vannak köztük minőségi különbségek -, de a hangjuk attól függ, milyen művészi érzékkel játszunk rajta.”
BRAIN STORMING: Különösen az idegeiken. // Házasság előtt az érzékeiken, a házasságban az idegeiken.

DR. NÉMETH ENDRE: „Kapcsolatot nem kezdeni nehéz, hanem megszakítani, megszüntetni.”
BRAIN STORMING: Akár amikor a villamosvezetéket megfogjuk.

DR. NÉMETH ENDRE: „Érdek nélkül, őszinte szerelem csak serdülőkorban létezik. Később a másneműekkel való kapcsolatokat már a meg nem kapott érzelmek, örömök motiválják. S így ez már erősen érdekszínezetű, hiányérzetünk pótlását jelenti.”
BRAIN STORMING: De legalább akkor már tudjuk (véljük) hogy miért.

DR. NÉMETH ENDRE: „Szerelmünkért naponta meg kell küzdenünk.”
BRAIN STORMING: Különösen, ha szerelmünk bokszoló.

DR. NÉMETH ENDRE: „A szerelmi hevület az együtt töltött idővel arányosan csökken.”
BRAIN STORMING: Csak az idegesség nő. // A szeretőtartás néha igazán feldobja a házasságokat.

DR. NÉMETH ENDRE: „Az a legigazibb szerelem, amikor az ember semmit sem követel viszonzásul, sőt akkor is megteszi, ha a másik nem tenné meg.”
BRAIN STORMING: = „Én szívesen megcsókolnálak, még ha te nem is.”

DR. NÉMETH ENDRE: „A szeretkezés művészet, így ehhez is kifinomult érzékek szükségesek.”
BRAIN STORMING: De ezek az érzékek csak szexszel fejleszthetők.

DR. NÉMETH ENDRE:”Férfiaknak és nőknek két helyen kell megérteniük egymást:
- az asztalnál, ahol megbeszélik minden gondjukat;
- és az ágyban, ahol gondjaikat feledtetni tudják.”
BRAIN STORMING: Ez a szeretőkre is igaz.

DR. NÉMETH ENDRE: „Ne higgy a nőknek, mert ők egészen mást akarnak, mint te tőlük.”
BRAIN STORMING: Viszont mindketten ugyanazt akarjátok az élettől.

DR. NÉMETH ENDRE: „Szép éjszakát sok nő tud szerezni, de szép reggelt már kevesen.”
BRAIN STORMING: Mert akkorra lelépnek.

DR. NÉMETH ENDRE: „Aki sokat alszik, még lehet intenzív a nemi élete.”
BRAIN STORMING: … a házastársának.

DR. NÉMETH ENDRE: „Intelligens kultúremberek sohasem haraggal válnak el a megromlott szerelmi kapcsolatban.”
BRAIN STORMING: Csak úgy elfelejtenek.



Folyt. Köv.

Szólj hozzá!
2007. május 24. 20:35 - Brain Storming

BS-Különvélemény - BRAIN STORMING vs. DR. NÉMETH ENDRE (8)


DR. NÉMETH ENDRE: „Abban az évben van a legtöbb kártevőd, amikor a legszebb a termésed.” BRAIN STORMING: Mert hát mit esznek a kártevők?



Kép forrása:
http://www.compatiblepoker.com/images/editor/Image/apple%20worm.gif




Dr. Németh Endre ezt írja magáról: "biológia tanár, szexológus, szakkönyvíró, aforizmaszerzõ" … csak az utolsó titulussal éreztem problémát, és a könyvét olvasva véleményezés-kényszer szállt meg…

A Különvélemény-sorozatom ezen részének alapja:
Dr. Németh Endre: „Hétköznapi aforizmák, elmélkedések – Egy (szexuál)pedagógus feljegyzései” c könyve, a 2. bővített kiadás (MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1994)

***


8. RÉSZ.


DR. NÉMETH ENDRE: „A pedagógus megjelenése és minden megnyilvánulása nevelő hatású.”
BRAIN STORMING: Ezért van az egyházi gimnáziumokban annyi szexbotrány?

DR. NÉMETH ENDRE: „A humortalan tanár rosszabb a keserű gyógyszernél is.”
BRAIN STORMING: Mindkettőt gyorsan, egy kanál vízzel kell elintézni.

DR. NÉMETH ENDRE: „Ha tudatosan nevelő tanár akarsz lenni, legyél mindig következetes.”
BRAIN STORMING: Micsoda felfedezés! Mintha azt mondanánk = „Ha vegetáriánus akarsz lenni, sose egyél húst.”

DR. NÉMETH ENDRE: „Ideges embernek büdös a lába.”
BRAIN STORMING: Aha. Ettől ideges!

DR. NÉMETH ENDRE: „A frissen mosott ruhánál és a fürdés utáni babaillatnál nincs finomabb illat a világon.”
BRAIN STORMING: De! Az öröm fokozására nehogy a babát is kimosd a ruhával!

DR. NÉMETH ENDRE: „Az állatok gyorsabban megérzik, mint az ember, hogy ki szereti őket.”
BRAIN STORMING: Akit megharapnak, azt nem fogják szeretni… (fordított érvelés).

DR. NÉMETH ENDRE: „Attól még, hogy valaki rendszeresen úszni jár vagy egyéb sportot űz, nem feltétlenül ápolja egészségét, ha közben idegfeszítő, egészségtelen életet él.”
BRAIN STORMING: = Egészségtelen életet él, tehát pld. Az idegfeszítő élettempója mellett még pluszba rendszeresen jár úszni vagy egyéb sportot is űz.

DR. NÉMETH ENDRE: „Van, aki azt hiszi, megőrzi egészségét csupán azzal, hogy lejár uszodába, s ott bájait mutogatja, vagy a nőket mustrálja.”
BRAIN STORMING: Való igaz, aki sokat mustrálja a nőket egy szál alsóban, az előbb-utóbb mozogni kezd.

DR. NÉMETH ENDRE: „Csodálatos érzés az ország határait több száz kilométerrel elhagyva, ízes, szép magyar beszédű embereket hallgatni.”
BRAIN STORMING: Kivéve a következőket hallva: „ A Magyar Köztársaság Rendőrsége nevében, Önt, XY, külföldre szökött magyar állampolgárt őrizetbe vesszük …”

DR. NÉMETH ENDRE: „Minél többet fizetünk a központi fűtésért, annál gyengébben fűtenek.”
BRAIN STORMING: Világos – minél nagyobb a számla, annál többet kell érte dolgozni, ergo kevesebbet vagyunk otthon, tehát minek fűteni, ha úgyis csak aludni járunk haza, mivel aludni a hűvösebb levegő a legjobb!

DR. NÉMETH ENDRE: „A „fehér ember” (europoid nagyrassz) mindenhová betette a lábát – no meg a hímvesszőjét.”
BRAIN STORMING: A lábát mégsem TEHETI BE MINDENHOVÁ!

DR. NÉMETH ENDRE: „A részeg férfinál csak egy csúnyább és undorítóbb van, a részeg nő.”
BRAIN STORMING: … De, csak ha te nem vagy részeg, mert akkor ugyanolyan szép!

DR. NÉMETH ENDRE: „A korhasztó, rothasztó mikroorganizmusok úgy bontják le az elpusztult élőlények anyagát kis molekulákra, mint az „utcagyerekek” a parkolókban, útszélén elhagyott, gazdátlan, idős autókat alkatrészeikre.”
BRAIN STORMING: Azzal a különbséggel, hogy az utcagyerekek az autók anyagait nem építik be magukba!

DR. NÉMETH ENDRE: „Ha azért veszel kertet (tanyát), mert sok szellemi munkád mellett szeretnél kikapcsolódni,* hamarosan rabja leszel, és segítője tényezője lesz infarktusodnak.”
BRAIN STORMING: * akkor ez azt jelenti, hogy neked már késő.

DR. NÉMETH ENDRE: „A kertészkedés esztétikai örömet tud szerezni.”
BRAIN STORMING: Másnak.

DR. NÉMETH ENDRE: „Abban az évben van a legtöbb kártevőd, amikor a legszebb a termésed.”
BRAIN STORMING: Mert hát mit esznek a kártevők?


Folyt. Köv.

Szólj hozzá!
2007. május 24. 15:34 - Brain Storming

BS-Különvélemény - BRAIN STORMING vs. DR. NÉMETH ENDRE (7)

DR. NÉMETH ENDRE: „A pedagógiai hatás alapkérdése a nevelő empátia (beleélő) képessége.” BRAIN STORMING: De nem úgy, hogy: „Ugye nektek is az a legjobb, ahogy én tanítok?”


 

 

 

 

 

 

Kép forrása: http://www.zoologi.su.se/education/etologi/images/Figthing.jpg


Dr . Németh Endre ezt írja magáról: "biológia tanár, szexológus, szakkönyvíró, aforizmaszerzõ" … csak az utolsó titulussal éreztem problémát, és a könyvét olvasva véleményezés-kénysze r szállt meg…

A Különvélemény-soroza tom ezen részének alapja:
Dr. Németh Endre: „Hétköznapi aforizmák, elmélkedések – Egy (szexuál)pedagógus feljegyzései” c könyve, a 2. bővített kiadás (MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1994)


***


7. RÉSZ



DR. NÉMETH ENDRE: „Aki számít a halálra, ne legyen tanár!”
BRAIN STORMING: Csak magániskolában!

DR. NÉMETH ENDRE: „Amelyik iskolában jó a gyerekanyag, az jó néhány szakmailag gyenge, „romboló” pedagógust is elbír. Az intelligens gyerekekre nem tudnak károsítólag hatni, legfeljebb idegesítik őket. S ezek a negatív mintából is sikeresen tanulnak.”
BRAIN STORMING: = Okos gyerek a hülye tanártól is tanul, és ez fordítva is igaz: az okos tanár a hülye gyereket is tudja tanítani.

DR. NÉMETH ENDRE: „Tanár jó tanárrá csakis a jó gyerekanyag tehet. Gyenge képességű, akaratszegény, nem a tanulásra figyelő gyerekeket mindegy milyen tanár tanítja. Ezek úgyis sikerélmény nélkül hagyják a mégoly ügyes, jól felkészült tanárokat is.”
BRAIN STORMING: A jó tanár viszont nem akar felesleges, a gyerek erejét és szükségleteit meghaladó dologra megtanítani.

DR. NÉMETH ENDRE: „Egy iskola jó színvonalának legelemibb feltétele a jó gyerekanyag kiválasztása.”
BRAIN STORMING: Vagyis a diszkrimináció.

DR. NÉMETH ENDRE: „A sikerhajhászó pedagógus mindig keveset ad tanítványainak.”
BRAIN STORMING: Vagyis annyit, amennyit azok amúgy is kérnének.

DR. NÉMETH ENDRE: „A pedagógiai hatás alapkérdése a nevelő empátia (beleélő) képessége.”
BRAIN STORMING: De nem úgy, hogy: „Ugye nektek is az a legjobb, ahogy én tanítok?”

DR. NÉMETH ENDRE: „Van, aki csak az évi többszöri szünetért lesz pedagógus.”
BRAIN STORMING: Ha viszont nem lenne szünet, még a lelkes tanárok se lennének tanárok!

DR. NÉMETH ENDRE: „Egy pedagógus nevelő hatását tanítványai csak hosszabb idő múltán tudják értékelni.”
BRAIN STORMING: Időben minél távolabb vannak, annál pozitívabban tehát mindegy, hogy milyen tanár volt, később úgyis kedvelni fogják.

DR. NÉMETH ENDRE: „Az a pedagógus, aki tanítványait azokkal együtt érezve neveli, mindig fiatal marad.”
BRAIN STORMING: Vagyis, testi fenyítéskor ő is elsírja magát, vagy esetleg korábban szenilizálódik.

DR. NÉMETH ENDRE: „Gimnáziumi tanárként egy hónap, szexuálpedagógusként egy óra alatt több pedagógiai sikerélményem volt, mint egyetemi oktatóként egy évtized alatt.”
BRAIN STORMING: Azért ezt talán fontos megjegyezni, hogy a szexuálpedagógia  szexelő pedagógus.

DR. NÉMETH ENDRE: „A jó tanári munkában fontos a tanár személyisége és annak pozitív kisugárzása a tanulók személyiségére.”
BRAIN STORMING: Különösen, ha az illető fizikus, és az -bomlás a szakterülete.

DR. NÉMETH ENDRE: „A diákok csak akkor érzik jól magukat az iskolában, ha ott a tanárok is jól érzik magukat a diákjaik körében. Ha szívesen foglalkoznak velük, és képesek arra, hogy azonos vagy közel azonos hullámhosszra állítódjanak tanítványaikkal.”
BRAIN STORMING: Különösen, ha ott rádiótechnikával foglalkoznak.

DR. NÉMETH ENDRE: „Szerény embert a pedagógus pályán csak a tanítványai értékelik.”
BRAIN STORMING: Mert őt nem kell olyan sokkal megvesztegetni.

DR. NÉMETH ENDRE: „A pedagóguspálya rengeteg szépsége mellett mindig igen szimpatikus volt az a tény, hogy ezen a pályán az embernek igen kevés a főnöke.”
BRAIN STORMING: … És ha ő maga nem is főnök, sokaknak dirigálhat.

DR. NÉMETH ENDRE: „Az értelmes ember kevés szóval is sokat tud elmondani. Ha tanár az illető, még szó nélkül is, hiszen bizonyos mimika, gesztikuláció egy életre szóló jó tanácsot jelenthet.”
BRAIN STORMING: Vagyis egy tanári bambulás sokkal nevelőbb, mint egy nem tanáré?

DR. NÉMETH ENDRE: „A pedagógusok többsége jelentősebb gyakorlat után magát hiszi a legokosabbnak, és mindenben hibát keres.”
BRAIN STORMING: Hisz’ ez a dolga!


Folyt. köv.

Szólj hozzá!
2007. május 24. 15:32 - Brain Storming

BS-Különvélemény - BRAIN STORMING vs. DR. NÉMETH ENDRE (6)

DR. NÉMETH ENDRE: „Nagy öröm, ha mosolyogva tudsz dolgozni, mert így nem fásulsz el munkádban.” BRAIN STORMING: Ez a temetkezési vállalkózókra nem vonatkozik.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép forrása:
www.amazon.com/.../dp/B000G7ZM4Q


Dr. Németh Endre ezt írja magáról: "biológia tanár, szexológus, szakkönyvíró, aforizmaszerzõ" … csak az utolsó titulussal éreztem problémát, és a könyvét olvasva véleményezés-kényszer szállt meg…

A Különvélemény-sorozatom ezen részének alapja:
Dr. Németh Endre: „Hétköznapi aforizmák, elmélkedések – Egy (szexuál)pedagógus feljegyzései” c könyve, a 2. bővített kiadás (MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1994)


***


6. RÉSZ


DR. NÉMETH ENDRE: „Van, aki annyira lusta, hogy még játszani is rest!”
BRAIN STORMING: Pedig vannak kifejezetten lusta játékok, pl. a „ki alszik el hamarabb?”.

DR. NÉMETH ENDRE: „Kellemes humora csak intelligens embernek lehet.”
BRAIN STORMING: A magát intelligensnek tartók között.

DR. NÉMETH ENDRE: „Ahogy a rablóból lesz a legjobb pandúr, úgy a kóbor kutyából a legjobb házőrző.”
BRAIN STORMING: Ahogy a rablóból lesz a legjobb pandúr, úgy a kóbor kutyából a legjobb SZALONNA.

DR. NÉMETH ENDRE: „Aki nem szereti, amit csinál, azt gyakran kisebbségi érzés és depresszió gyötri.”
BRAIN STORMING: Mivel azért csinálja azt, amit, mert kisebbségi érzés és depresszió gyötri.

DR. NÉMETH ENDRE: „A kutatással foglalkozó szakemberek körében a szellemi exhibicionizmus fordított arányban nő a kutatási területük társadalmi érdeklődésével és hétköznapi fontosságával.”
BRAIN STORMING: Ha másoknak fontos vagy, akkor ők mondják neked. Ha nem vagy fontos, akkor te mondod nekik, hogy te az vagy.

DR. NÉMETH ENDRE: „Bármennyire is szereted foglalkozásodat, ne tedd fel egész életed sikerére, mert boldogtalan leszel.”
BRAIN STORMING: Kivéve, ha az az önmegvalósítás.

DR. NÉMETH ENDRE: „Aki akkor is cikket ír, amikor nincs új mondanivalója, az egyéb aljasságokra is képes.”
BRAIN STORMING: Például arra, hogy akkor is ír, amikor van neki.

DR. NÉMETH ENDRE: „Ha nőként gyors tudományos karriert akarsz elérni, nem annyira észből kell sok, sokkal inkább erkölcsi lazaságból, megalkuvásból.”
BRAIN STORMING: … megalKURVULásból …?

DR. NÉMETH ENDRE: „Szabadságszerető pedagógus nem vonzódik a vezetői státushoz, bármennyi is a vezetői pótlék.”
BRAIN STORMING: De ha a bármennyinél egy kevéssel több, akkor igen.

DR. NÉMETH ENDRE: „Rossz szerszámokkal kétszer olyan nehéz a munka.”
BRAIN STORMING: … és kétszer annyi ideig is tart, de kétszer annyi az órabér is!

DR. NÉMETH ENDRE: „A szocialista gazdaság egyetlen pozitívuma, hogy létrehozta a „KGST-piacokat”.”
BRAIN STORMING: A kapitalistáé pedig az, hogy eltörölte.

DR. NÉMETH ENDRE: „A tömegszervezeti és pártmunkában (ma is) szorgoskodó embereket három csoportba lehet osztani:
- szakmai karrierjüket segítőkre;
- gyenge szakmai teljesítményüket pótlandókra;
- valódi meggyőződésűekre.
Sajnos ez utóbbiak vannak a legkevesebben!”
BRAIN STORMING: De mindegyik annak képzeli magát.

DR. NÉMETH ENDRE: „Nagy öröm, ha mosolyogva tudsz dolgozni, mert így nem fásulsz el munkádban.”
BRAIN STORMING: Ez a temetkezési vállalkózókra nem vonatkozik.

DR. NÉMETH ENDRE: „A becsületes ember mindig időben nyugdíjba megy, és kötelességének érzi megszervezni nyugdíjas életét.”
BRAIN STORMING: A becsületes ember mindig időben nyugdíjba megy, …. Mert már nem bírja tovább.

DR. NÉMETH ENDRE: „Aki azért választ egy szakmát, mert reményei szerint ott sok pénzt lehet keresni, mindig elégedetlen és keseredett ember lesz.”
BRAIN STORMING: Mivel javarészt szülői serkentésre teszik!

DR. NÉMETH ENDRE: „Az utánzás a legfontosabb tanulási funkciók egyike.”
BRAIN STORMING: Pl. az aforizmaírásban az 1. lépés az, hogy az aforizmaírókat utánozva leírunk pár soros gondolatokat, és aforizmának kezdjük nevezni őket, aztán ha kiadják, akkor már nyugodtan hihetjük azt is.

DR. NÉMETH ENDRE: „Egy tanár csak az iskolában lehet jó pedagógus, otthon soha!”
BRAIN STORMING: A jó tanár viszont igen.

Folyt. köv.

Szólj hozzá!
2007. május 24. 15:31 - Brain Storming

BS-Különvélemény - BRAIN STORMING vs. DR. NÉMETH ENDRE (5)

NÉMETH ENDRE: ”Aki az abszolút „fájdalommentes” családi nevelést választja, az neveletlenséget hoz létre. - BRAIN STORMING: Vagyis az élettől várható pofonok közül az elsőket jobb, ha a szülők adják.


 

 

 

 

 

 

Kép forrása:
http://www.stormgasm.com/lightning/3-28-00%20lightning/intertwinecr.jpg


Dr. Németh Endre ezt írja magáról: "biológia tanár, szexológus, szakkönyvíró, aforizmaszerzõ" … csak az utolsó titulussal éreztem problémát, és a könyvét olvasva véleményezés-kényszer szállt meg…

A Különvélemény-sorozatom ezen részének alapja:
Dr. Németh Endre: „Hétköznapi aforizmák, elmélkedések – Egy (szexuál)pedagógus feljegyzései” c könyve, a 2. bővített kiadás (MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1994)


***


5. RÉSZ



DR. NÉMETH ENDRE: „Kevés ésszel és akaraterővel is sokra viheted, ha rengeteg időt és pénzt fecsérelsz mindenféle társasági szórakozásokra. Ebben a sok cinkossággal keresztbe szőtt „csapatban” azután előbb-utóbb megtalálod pártfogóidat, akik nálad is szerényebb adottságúak, de szeretnek könnyen élni. Ezek az embereke maguk előtt tolnak, favorizálnak, „császárt” csinálnak belőled. Azután már csak az lesz a baj, hogy életed végéig sallangként csüngnek rajtad, várják vezetői jótéteményeidet. Megszabadulni, ha akarsz, se tudsz tőlük, és legtöbbször bukásod jelentős okai ők is.”
BRAIN STORMING: Persze senki se ilyen alapon jár szórakozóhelyekre és szórakozni.

DR. NÉMETH ENDRE: „Ne akarj a korodnál jóval fiatalabbnak látszani, főleg munkahelyi sportrendezvényeken, mert ennek gyakran súlyos sérülés lesz az ára!”
BRAIN STORMING: Legfeljebb akkor, ha kinézetednél jóval fiatalabb vagy!

DR. NÉMETH ENDRE: „A „ha” csupán menekülés.”
BRAIN STORMING: …, viszont e nélkül nincs tudományos kutatómunka és nincsenek találmányok sem.

DR. NÉMETH ENDRE: „A sok munka és a nyugalom a hosszú élet titka.”
BRAIN STORMING: Viszont a sok munka ritkán eredményez nyugalmat.

DR. NÉMETH ENDRE: „Igazi, élmény gazdag gyermekkor nélkül nincs igazi felnőtt.”
BRAIN STORMING: … vagyis az „agyonélményezett” gyerek az igazi felnőtt?

DR. NÉMETH ENDRE: „A szülőt gyereke tulajdonságai közül leginkább azok idegesítik, melyekkel ő is rendelkezett gyermekkorában.”
BRAIN STORMING: De csak a középosztálybeli családokban, ahol a gyerekek jobbat akarnak.

DR. NÉMETH ENDRE: „Tiszteld az öreg embereket, mert sok bölcsességet tanulhatsz tőlük!”
BRAIN STORMING: Különösen, ha gerontológus vagy! vagy: Bár ez sajnos egyre kevésbé igaz. Vagy: Bevezethetnek az Alzheimer-kór, és a szenilitás rejtelmeibe.

DR. NÉMETH ENDRE: ”Aki az abszolút „fájdalommentes” családi nevelést választja, az neveletlenséget hoz létre.
BRAIN STORMING: Vagyis az élettől várható pofonok közül az elsőket jobb, ha a szülők adják.

DR. NÉMETH ENDRE: „Környezetszennyezést nemcsak a gazdasági intézmények és az igénytelen emberek okoznak, hanem azok a vezető beosztású emberek is, akik beosztottjaik életét megkeserítik, tönkreteszik közérzetét és egészségét. Ráadásul ez sokkal veszélyesebb, mert a kézzelfogható szennyezést eltüntethetjük, de a „lelki” – örökös nyomot hagy.”
BRAIN STORMING: Ezek szerint egy radioaktív vagy rákos kár jobb, mint egy felelőtlen főnöki kritika?

DR. NÉMETH ENDRE: „A játék szabadságfüggő, elemi cselekedete állatnak és embernek egyaránt. Aki létbiztonságban van, nyugodtan, önfeledten tud játszani.”
BRAIN STORMING: Ez lenne a magyarázata az agresszív profi csapatjátékoknak?

DR. NÉMETH ENDRE „Aki túlzottan ügyel egészségére, mindig hamar megbetegszik.”
BRAIN STORMING: Ez a mentális dolgokra is vonatkozik. Aki csak normális akar lenni …

DR. NÉMETH ENDRE: „A legtöbb ember elégedetlen szépségével és nevével.”
BRAIN STORMING: A szépség és más rokon fogalmakat, és általában a saját nevünket is megszokásból nem szeretjük.

DR. NÉMETH ENDRE: „A legmagasabb szintű intellektuális öröm, ha szellemi munkánk nyomot hagy az utókorban.”
BRAIN STORMING: Hát, az atombomba támadások meg nyomott utódokat hagytak, ha éppen nem az emberek nyomát hagyták az utókórnak.

Folyt. Köv.

Szólj hozzá!
2007. május 23. 23:23 - Brain Storming

A TEIZMUS KRITIKÁJA ÉS KIKERÜLHETETLEN SZÜKSÉGSZERŰSÉGE - BEVEZETÉS



A Freud-i megközelítés; A teizmus módszerei; Gondolati abszolútumok és szuperlatívuszok; Nem szinkronizált szekvenciális evolúció; Teizmusok ütközése és ateizmushoz való viszonyuk; Vallási erkölcs


A TEIZMUS KRITIKÁJA ÉS KIKERÜLHETETLEN SZÜKSÉGSZERŰSÉGE - BEVEZETÉS


I. Bevezető írások


1. A vallások Freud-i megközelítéséről
2. A teisztikus gondolkodásmód módszereiről
3. Abszolútumokban és szuperlatívuszokban való gondolkodás, és az agyban nem szinkronizáltan lefolyó szekvenciális evolúció
4. A teisztikus gondolkodásmódok ütközéséről és az ateizmushoz való viszonyukról
5. A vallásosság erkölcséről



1. A VALLÁSOK FREUD-I MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL

Egyre inkább erősödik bennem az a meggyőződés, hogy a vallásosság alapmotivációjában a Freud-i értelmezés ad eligazítást. A valóságtorzító módszerek alkalmazása nem egyedüli jellemvonásuk, sokkal jellemzőbben alapmotivációi. Ez alapján az állapítható meg, hogy mivel a vallásos hívő - aki egy istenképben hisz - meglepően sok jellegzetességében hasonlít a gyermek szüleikhez való viszonyulásához, így ennek a jelenségnek a gyökerét a gyermekkorból visszamaradó, érzelmileg áthatott, személyhez való ragaszkodás-szükségletben kell keresni. A gyermek ugyanúgy észérvek, és ilyenek találása, alkotása, keresése nélkül ragaszkodik szüleihez, és a hívő hitének racionalizálására való felszólítás (akár más vallások követői részéről, akár ateisták részéről) emiatt okoz benne a gyermekéhez hasonló dühöt, ha annak szülei valódiságát, stb. megkérdőjelezik.
A konkrét mechanizmus kialakulása még nem kellően tisztázott, bár elképzelhető, hogy a gyermekkori nevelési hatások mellett elsősorban a serdülőkori élmények a meghatározók, és ha kisgyermekkorban megfelelő tápot kap a vallásos (isten)kép, akkor serdülőkorban egy már meglévő pszichikai formációhoz folyamodhat a világ értelmezésének problémáiban. Valószínűleg mind a túlkényeztető, minden felelősséget átvállaló szülői gondoskodás, mind a másik véglet, a túl szigorú, szinte mindenben korlátozó szülők, de még a érzelemmentes közömbös gondoskodás is a teizmus felé hajthatja a fiatalokat (Jelen esetben a teizmus a hitalapú, meggyőződés nélküli engedelmeskedésre vonatkozik, ebben az értelmezésben a vallásos, istenképpel kiegészített hit csak egy megjelenési formája a teizmusnak!). A túlkényeztetés esetén a felelősség áthárítása a lényeges momentum, amit a gyermek korábban megszokott. A túl szigorú nevelés is megszokottá válhat, mert ez is némi felelősségáthárítást jelent, mert ha egy felsőbb hatalom kormányozza a világot, akkor ha annak engedelmeskedünk, mint korábban s szüleinken, akkor ha jutalmat nem is, de legalább büntetést legalább nem kapunk. Továbbá a gyermek elszenvedte sérelmeket sokszor azzal kompenzálja, hogy egy idealizált szülőképet alkot, aminek az Atya gondoskodása tökéletes analógia! Felnőtt korra ez manifesztálódhat egy istenképben. A közömbösséget, az érzelmi sivárságot, a puszta fizikai szükségletkielégítést nyújtó gondoskodást is kompenzálhatja egy Szerető Istenkép, egy Isten, aki feltétel nélkül szereti a hívőt, és a hívők is minden hívőt, (lásd ’testvér’, ’nővér’ megszólítások!) vagyis a szenvtelen szülői közösségből egy pusztán az alapján szerető közösségbe kerülhet az ember, hogy pusztán hitet tesz a közösség istenképe mellett.
Erre egy konkrét példa – egy mélyen és a kereszténység terén konzisztens ismeretekkel rendelkező vallásos személy mondta: „A keresztyén hit nem normák és szabályok rendszere, és nem is világnézet vagy tan. A keresztyén hit az ember és Jézus Krisztus között létrejött bizalmi kapcsolat… Ez a kereszténység egyik központi gondolata.” Ebből a „bizalmi kapcsolat” az, ami az egész kereszténység szülő-gyermek mintára alakuló szerveződését mutatja. Ezen a téren a kereszténység talán nagyon is elkülönül több világvallástól, ahol történelmileg is bizonyítottan létező személyek voltak a valláslapítók (mint Buddha, Konfucius, Mohamed, stb.), és ahol nem hangsúlyozzák, vagy fel sem merül az alapítóval, mint személlyel létesítendő bizalmi, személyesnek mondott kapcsolat; és nem hangsúlyozzák a vallásalapítók, mint az eszmeiség kiindulópontjainak folyamatos létezését, életét, a hívő életének idején való jelenlevőségét. Jézussal kapcsolatban a személyének elfogadását hangsúlyozzák, mert a vele való személyes kapcsolatot, annak megvallását tekinti a hit megvallásának is. Mindez pedig inkább a felnőtt, továbbá a felnőttség kapujában lévő, a teljes nemi érésnek az időszakában lévő tizenéves hívőkre jellemző (legkorábban legalábbis ebben az életkori periódusban, vagyis éppen abban az időszakban, amikor a hormonális változások következtében a korábbiaknál intenzívebben élnek át bizonyos éppen aktuális élményeket és hangulatokat, és amikor e hangulatok értelmezése találkozik az abszolutista gondolkodásmód egyszerűségével, akkor kialakulhat egyfajta szellemi fixáció ezen a szinten). Egy olyan életkori határon túl, amikor a gyermek már kezd a szüleitől elszakadni – ennek traumáját sok tizenéves nehezen viseli, és sürgősen szülő-pótlékot kell keresnie, és erre tökéletesen alkalmasnak látszódhat egy összetartó vallási közösség. Talán emiatt népszerűek bizonyos fiatalok körében a vallási közösségekben való aktivitás.
A lényeg tehát – a kereszténység eleve egy szülő-gyermek analógia mentén szervezi a hívők gondolatait, és a vallásossághoz való viszonyukat is ez határozza meg.

***

2. A TEISZTIKUS GONDOLKODÁSMÓD MÓDSZEREIRŐL

A valóságtorzító módszerek alkalmazása akkor válik hangsúlyozottá, amikor nincs elegendő információ a valóság megfelelő értelmezésére, értékelésére, vagyis nem tényszerű adatokból, valóságos jelenségekből indulunk ki, hanem azoknak tudatosan kitöltött képeiből, vagyis fantázia-alapú hitből. A hit pedig jellemző a hívőkre! Ez talán elsőre meglepőnek hangozhat, de korántsem az: a hívők számára - mivel világnézetük alapjául egy hit-rendszert tesznek -, a hit és a tudás fogalmi köre összemosódhat, és bizonyos, sokszor egyéni szükségleteket kielégítő szituációkban, döntési helyzetekben a hitet teszik meg a valóság mércéjéül, vagyis nem a valóságból indulnak ki, hanem az azzal kapcsolatos hitükből; nem abból, hogy mi van, hanem abból, hogy hitük vagy szükségleteik szerint minek kellene lennie… és aszerint cselekszenek. A másik oldala ennek az a hajlam, ami mindenféle olyan elképzelés elfogadása felé hajtja őket, ami éppen az ésszerűség határain kívül esik, amit jól szemléltet a jól ismert - "Credo quia absurdum. - Hiszem, mert hihetetlen, mert képtelenség." (Szent Ágoston.) /Egy hívő általi magyarázata: Nem értelmetlen, csak emberi ésszel felfoghatatlan és megvalósíthatatlan./ Mindez utat nyit az elméjükben minden olyan elmélet, felfogás, stb. elfogadására, azok hirdetésére, amit nem értenek ugyan, de hitelveiket megerősítheti, vagy legalábbis nem cáfolja, és azon terület hívői is hit alapon viszonyulnak hozzá. Teszik ezt azért is, mert képtelenség, tehát elhiszik, így nemigen van számukra különbség a hit tárgyaihoz való viszonyulásuk között… egészen addig, amíg alaphitüknek ellent nem mondanak!
Másrészt, aki tagadja a látható világ érvényességét (sokszor éppen amiatt, mert az a hitüknek nem felel meg - mert a teisztikus gondolkodásmódban benne leledzik, hogy ha a tapasztalt valóság nem tetszik, mert pl. nem a mágikus gondolkodás elve alapján alakul), akkor elméjében torzítani kell a valóságképet, vagyis egyszerű képként, szimbólumhalmazként kezdi kezelni, ahol a szimbólumok manipulálását megfelelőnek tartja, ugyanúgy érvényesen tartja a valóságban a szimbólumok alapjaiul szolgáló tárgyak, jelenségek manipulálására (lásd ima, stb.). Mindez idővel torzítja az észlelési struktúrát, vagyis bizonyos értelmezési lehetőségek egyszerűen meg sem jelennek a torzult kognitív működés következtében.
Ambivalens viszony alakul ki így a tudás, a logika, és a hit területein, és minden gondolkodásbeli, kognitív tevékenységgel kapcsolatos területen. Ilyen pl. a heurisztikák fokozott alkalmazása a gondolkodásban és érvelésben. A heurisztika, mivel általában egy tartalomtól független érvelési forma, tkp egy egyszerűsített érvjellemző, ami azonban hipotézisként használható csak, nem konklúzióként! A heurisztikák alkalmazásában éppen ezek formai gazdagsága miatt (tkp a népi bölcsességek, megfigyelések, közmondások, stb. is ide sorolhatók) időnként egymásnak ellentmondóak is lehetnek (Pl. A tudás hatalom. – A tudatlanság áldásos.; Ruha teszi az embert. – Ne ítélj meg egy könyvet a borítójáról.; Ahogy lesz, úgy lesz. – Mindenki a saját szerencséjének a kovácsa.; Minél többen vagyunk, annál jobb a hangulat. – Két ember társaság, három már tömeg!; Hiszem, ha látom. – A látszat csal!, stb.). Mivel a vallásos hívők esetében a hit alapján állnak az érvek, így többnyire ezek a felszínes heurisztikák szerepelnek az „észérvként” megadott magyarázatok között. Ezeknek sajnos az a tulajdonsága, hogy mivel szinte bármilyen megfigyelés, jelenség magyarázathoz kapcsolhatók (lásd. tapasztalatok általánosítása a „kis számok törvénye” alapján!) így egymásnak ellentmondó tényeket is vissza lehet vezetni egyazon dolog bizonyítására! Ebbe a kategóriába tartoznak a Bibliai igeversek alkalmazásai a magyarázatokban, vagy Nostradamus jóslatainak értelmezései is. Ha a saját állítás igazolására alkalmas egy heurisztika, akkor ezt kihangsúlyozzuk, ha azonban egy ami állításunkkal ellentétes állításra is alkalmazható, akkor nem fogadjuk el. Egy konkrétabb példa - A „kis számok törvénye” pl. az alábbi módon is megjelenhet: „Ha egyetlen olyan eset is történt, ami bizonyítja az igazam, akkor azt tekinthetem általános érvényű szabálynak; ha csak egyetlen olyan eset történt, ami nem igazolja az elképzelésemet, akkor azt nem kell érvényesnek tekintenem, az lehet véletlen kivétel is.”

A vallásosság érvrendszerének forrásai sok tekintetben megegyeznek az áltudományos gondolkodás forrásaival - a Felvilágosodás tkp ezzel is le akart számolni, végérvényesen (sajnos nem eredményesen, de ez utópisztikus törekvés is volt). A vallásosságnak hasonlóképpen személyiségbeli, kognitív megközelítésbeli, filozófiai, üzleti és társadalmi forrásai vannak, mint az áltudományoknak – ilyenek pl. az analógiás gondolkodás és az intuitivitás túlhajtása, az Occam-elv mellőzése; az igazság keresésének a saját igazság igazolására való felváltása, és így a korrekcióra és önkorrekcióra való képtelenség; küszöbértékekből messzemenő következtetések levonása, a statisztikai módszerek helytelen alkalmazása, nemlétező oksági kapcsolatok felállítása, stb.…

Alapmódszer még a fogalmi halmazok igény szerinti tágítása és szűkítése is. Pl. sokan hivatkoznak a keresztények nagy számára, de ha ellentmondást mutatnak ki számukra a különböző felekezetek között, akkor azonnal a saját felekezetük jellegzetességeit kezdik kihangsúlyozni keresztényiként. Amikor a különböző világvallások különbségeivel fordulnak hozzájuk, akkor egy általános istenképet vázolnak fel, és a különböző vallásokat csak ezen istenség különböző kulturális hátterű híveiként definiálják. Amikor a keresztényi tetteket említik fel, ők a hit fontosságát hangsúlyozzák; ha azonban a hit meglétének azonosíthatatlanságát vezetik le számukra, akkor az erkölcsi viszonyulás tettekben való megnyilvánulását helyezik előtérbe. Ide tartozik a fogalmi körök implicit tartalmának mellőzése, vagyis a verbális eszközök időnként erősen kitekert használata: az „Isten”, „Teremtő”, „az Úr”, és egyéb istenség megnevezéseket tkp az adott felekezet, vagy annak papsága szinonimájaként lehet értelmezni; a „hinni” ige a legtöbb esetben az „engedelmeskedni” jelentést implikálja, és gyakran a „szeretni” ige is ezt az értelmezést hívja elő; a „sátán”, „sátáni” a szervezettel szembenállókra vonatkozik, akárcsak a „hitetlen”, vagy a „világi” is.

***

3. ABSZOLÚTUMOKBAN ÉS SZUPERLATÍVUSZOKBAN VALÓ GONDOLKODÁS… ÉS AZ AGYBAN NEM SZINKRONIZÁLTAN LEFOLYÓ SZEKVENCIÁLIS EVOLÚCIÓ

A teisztikus gondolkodásmódhoz vezető alapjelenségeknek a következőket tartom nagyon röviden: Az emberi agy alapjában véve abszolútumokban és szuperlatívuszokban képes gondolkodni.
Az abszolútumon itt a létezők tulajdonságainak, jelenségek intenzitásainak végtelen mértékét értem. Amennyiben a homeosztázis alapmechanizmusát, a negatív visszacsatolást, mint az egyensúlyban működő szervezet, mint rendszer egyensúlyát biztosító vezérlőelvet nézem, akkor ott tkp két, végtelenbe tartó (adott transzformációs lehetőségeket teljesen kimeríteni igyekvő) kényszerpálya találkozik, és a kettő egymásnak feszülésének kvázi-egyensúlya adja az értéktartó nyugalmat. A gondolkodásban ez úgy manifesztálódik, hogy ha képzeleti működésről, kognitív feldolgozásról, értékítélet meghozataláról (stb.) van szó, akkor ezen értékítéletek végtelenbe tartó kiindulópontból startolva redukálódnak, legyen a kiindulópont akár a legkisebb, 0-érték, vagy a legnagyobb, végtelen, mindent betöltő érték. Itt abszolút értékben vehetjük ezt a végtelen értéket, az előjel nem érdekes, lehet akár pozitív, akár negatív megítélésről szó.
Szuperlatívuszon jelen esetben egy adott helyzetben való, ún. helyi abszolútumot értek, vagyis adott észlelési szituáció elemeinek lehető legnagyobb mértékére gondolok.

Röviden összefoglalva: az ember „végtelen”-ben, és „leg”-ekben képes csak gondolkodni, és tudati fejlettsége határozza csak meg, hogy mely mértékben korlátozza, szabályozza ezen mechanizmus mértékét.

Az istenképpel operáló teizmus ebben az értelemben olyan kivetített emberképpel dolgozik (antropoteizmus – amit Feuerbach messzemenő részletességgel és alapossággal kidolgozott), melyben az antropomorf istenre ruházza az emberi tulajdonságok végtelenített, abszolutizált változatát. Sok helyen fordul elő konkrétan ebben a formában, pl. „végtelen jóság”, „végtelen igazságosság”, „végtelen szeretet”, stb. Mindez persze negatív formában is megjelenik, mint pl. „végítélet”, „végtelen szenvedés a pokolban”, stb. Számos helyen erre utal az egyszeri esetből, eseményből következő végtelen következmény, mint pl. a bibliai bűnbeesés örökké tartó kárhozatot hozott az emberre, ami miatt mindenki bűnös; a teremtéstörténet alapján az egyszeri teremtési aktus azóta változatlan (a darwini evolúciós elmélet megjelenése ezt az abszolutizált képet tette semmissé, vagyis az istenkép egyik fő művét, az élet teremtését); de erre utalnak a „halálos bűn”-ök is, de az „örök élet” is, stb. Tévedés lenne azt hinni, hogy ez csak a vallásos hitre jellemző! Ahogy említettem, ez alapvető emberi tulajdonság, és pl. a felnőtté válás egyik alapvető követelménye éppen az, hogy az abszolútumokban való gondolkodást az ember önmagában felismerni, és ha kell, szabályozni legyen képes.
A teisztikus gondolkodásmód tehát azért is tűnhet sokak számára teljesen természetesnek, mivel egyik alapvető gondolkodási mechanizmusunkon alapszik, vagyis nem kelt feszültséget a megértése, bár az elfogadása már annál inkább. Ezen alapszik az a belső feszültség, amit a vallásos emberekben szinte kivétel nélkül meg lehet találni, és ami visszavezethető a vallási elvek könnyű megértésének, de a gyakorlati életben való nehéz, vagy lehetetlen megvalósításának feszültéségre. Vagyis az abszolutizálás első lépésben merőben egyszerű, de a gyakorlati megvalósítás során azonnal lehetetlenné válik. Sokan mégis kitartanak mellette, és sokan éppen azért, mert nem képesek megszabadulni az egyszerűségétől – itt megintcsak a kognitív fösvénységgel találjuk szemben magunkat, vagyis az egész mélyen vallásos gondolkodásmód tkp az egyszerű alapelvet akarja ráhúzni egy annál elképzelhetetlenül bonyolultabb világra, mert nem hajlandó, vagy nem képes több, nem mindenható vagy mindenre vonatkozó törvényszerűség között kognitív erőfeszítések közepette létezni, vagyis az intelligenciája hiányos volta mellett még (lehet ennek következtében) a két- vagy többértelműség iránti toleranciája is csekély szinte áll. Ez utóbbi gondolat azért fontos, mert ezt a többértelműség iránti toleranciát a pszichológiai egészség és érettség, magyarán felnőttség jelének szokás tekinteni! És ezzel megintcsak újabb adalékkal szolgátunk az Tetermtő-hívő=Szülő-gyermek viszonyanalógiához.

A szuperlatívuszokban való gondolkodás az abszolutizálásnak olyan (talán speciális) esete, amikor meghatározott létező, vagy mentális objektumok közül a valamilyen tulajdonságában abszolútat részesítjük előnyben. Vesd össze – „A világ legszebb lánya lesz a feleségem!”, és „Ebben a társaságban a legszebb lányt fogom meghódítani!”. Az alapvetésből látszik, hogy a szuperlativizálás gyakoribb eset a való életben, mivel hétköznapi életünk és döntéseink meghatározott objektumok megítélésén, és a közöttük való választáson, döntésen alapszik. Az abszolutizálás sokszor inkább a nem tárgyi jellegű gondolatok terén nyilvánul meg legtisztábban.

Minden jel arra utal, hogy a teisztikus gondolkodás elkerülhetetlen, mivel valószínűleg a gondolkodásnak is be kell járnia egyfajta fejlődési utat, amiben az említett abszolútumokban való gondolkodásmód előbb szuperlatívuszokban való gondolkodássá szerveződik, majd tovább finomodva egyfajta szuperlativisztikus optimumot ér el, amit Herbert A. Simon nyomán „megelégedettségre törekvés”-nek neveznék. Az abszolútumokban való gondolkodásmód tehát kikerülhetetlen lépése lehet a gondolkodás fejlődésének, és olybá tűnik hogy a tényekkel még nem feltöltött ismeretlen valóságterületekkel való ismerkedés folyamán mintegy az látszik ésszerűnek, hogy az agy a gondolkodásbeli alapmechanizmusokból indul ki, és a szükségleteknek, lehetőségeknek és képességeknek megfelelően alakulnak benne tovább az adott területen a fejlettebb mechanizmusok. Vagyis ebből kiindulva érthetővé válik, hogy a bizonyos területeken kimagasló teljesítményt nyújtó egyének miért viselkednek és gondolkodnak olykor teljesen primitívnek ható módon. Ez a feltevés alapvetően az adott területtel kapcsolatos tény-, és összefüggés-ismeretek hiányát jelenti elsősorban, és ez alapján egy nem egyidejű kognitív evolúcióra utal az agyban, és nem igényli olyan nehezem megfogható struktúrák feltételezését, mint Dawkins mém-komplexei. Ebből a szempontból a az agyban nem szinkronizáltan lefolyó szekvenciális evolúció egyszerűbb mechanizmus, és egyszerűbb mechanizmusokat is feltételez, mint a mém-komplexek bonyolult és elkülönült képződményei.

***

4. A TEISZTIKUS GONDOLKODÁSMÓDOK ÜTKÖZÉSÉRŐL ÉS AZ ATEIZMUSHOZ VALÓ VISZONYUKRÓL

Az 1. pontban említett gyermek-szülő analógia a következők szempontjából is érvényesnek látszik. Ideológia ellensége a másik ideológia, vagy az ideologizált közömbösség. – Az ideológiák és követőik jellegzetessége, hogy ha érzelmi szükségleteket elégítenek ki, akkor a vele ellentétes ideológiákat és annak követőit, szószólóit, egyfajta ellenségnek fogja tekinteni, hiszen önazonosságának alapját látja benne (igyekszik annak látni!), így az azzal ellentétes ideológia saját önazonosságával ellentétes, önazonosságának tagadása, így szinte mintegy létének, léte értelmének is tagadása lesz, nézete szerint.
A kereszténységgel kapcsolatban érdekes fejlemény, hogy egykoron, a felvilágosodáskor itt Európában, az írott és sokszínű kultúrák bölcsőjében az „ész” a vallás merevvé vált hatalmától akartak megszabadulni. Ez részben sikerült, legalábbis a hitetlenség már nem volt halálos bűn. Az ideologizáló hajlam (teizmusok!!!) azonban az emberi természet része, így egymást követték a tömegtársadalmakat megszervezni akaró elméletek, amiknek a többsége azonban kudarcot vallott (talán éppen ez a tömegtársadalmak egyik közelebbről nem tanulmányozott jellegzetessége, vagyis az, hogy egységes ideológia alapján nem lehet működtetni őket!). (Ez némiképp utal egyfajta szükségszerű TEISZTIKUS DIVERZITÁSRA, vagyis arra, hogy a sokféle teizmus biztosíthatja, hogy kritikus, esetleg katalkizmatikus helyzetben a világnézeti alapú megoldásmódok különbözősége folytán valamennyi ember azért életben maradhat, ami biztosítja a faj fennmaradását – ha merészen továbbmegyünk a következtetésekben, akkor ezt újabb bizonyítékát szolgáltathatja az evolúciónak.)
A legutóbbi ilyen szigorú ellentét a szocialista-kommunista ideológia és a vallás konkurens szembenállása volt „errefelé”, és mivel a szoc.-komm. ideológia elbukott, így sokakban ez azt az illúziót veti fel, hogy a kereszténység, a vallásosság helyesebb, követendőbb út és megoldás lehet, mint az egymást váltó eszmerendszerek; mintegy kiállta az idő próbáját, tehát valóban „intelligensen követhető és követendő” rendszer. Addig a felismerésig kevesen jutnak el, hogy tkp a korábban hatalmat fenntartó ideológiai támaszként, a „földi hatalmak” segítségét élvező vallások is csak az alapvető ideologizálási, teisztikus hajlamainkat elégíti ki, különösen az arra erősebben hajlamosakban, és/vagy azokban, akikben erre erősebb mentális szükséglet alakul ki.
A vallások hívei többségének tehát egyrészt negatív attitűdjei vannak a többi, az övékétől eltérő, különböző vallások hívei felé (lásd. pl. a vallásháborúkat), másrészt negatív attitűdjeik vannak a lelkesebb és kevésbé lelkes hívőtársak felé is (ami nem lehetetlen, hogy éppen „szerető gondoskodásban”, fokozott törődésben nyilvánul meg!); harmadrészt a saját vagy mindenféle vallással kapcsolatos közömbösség felé is negatív attitűdökkel viseltetnek, mivel 1. aki semelyik vallásnak nem követője, az miért ne lehetne a „miénk”? (ez az egyik fő mozgatórugója a lelkesen vallásosak hittérítő hajlamának) (A teisztikus gondolkodásmód mindenkiről azt tételezi fel, hogy mindenki teisztikusan gondolkodik, mert ha nem úgy gondolkodik, akkor nem is gondolkodik /ez egyik vezérelve az egoteizmusnak!/); 2. aki közömbös, annak a számára a hívő „nem is létezik” (a vallás az önazonosság része!), mintegy „átnéz rajta” – ami nagyon kellemetlen, mert (különösen a közömbösség kompenzálásaként vallásossá válók számára!) érzelmekkel átitatódva akar megjelenni a környezet észlelési struktúráiban, és tudatában. (Lásd. a szülői közömbösséget „rosszasággal” kompenzálni próbáló gyerek esete, aki direkt kiprovokálja a büntetést, verést, elmarasztalást, szidást, mert még az is kellemesebb, mint a teljes semlegesség, a teljes semmibe vevés a szülők részéről!)

Ebből következik az ateizmushoz való érdekes viszony is. A vallásosak remekül elvitatkoznak a többi ideológia hívőjével (különösen, ha életkörülményeiken a vita kimenetele nem változtat, és puszta mentális szükséglet kielégítéséről van szó), és mivel ezek a viták többnyire HIT-alapon maradnak, így vég nélkül folytathatók. (Sokak számára a HITÜK megvédése jelenti az igazi hitéletet, vagyis hitének bizonyítása a külvilág számára.)
Az ateisták felé azonban problematikusabb a helyzet – az ateizmus nem HIT-alapon áll, és így (a teizmusokkal való szembenállásán alapuló meghatározásából következően) mindenféle ideológiát kritizál; pontosabban nem ideológia, hiszen a meggyőződések igazolásában ellentmondás-ellenességre, átfogó konzisztenciára törekszik – ami a vallási rendszerek szintjén, azok belső fogalmi körén belől a hívők számára meg is valósítható, de azon a rendszeren kívül általában nem. Egyesek talán „negatív vallás”-ként definiálják, mivel nem hirdet meg semmiféle tant, nem emel semmit piedesztára, hanem az ideologizált gondolati rendszerek következtetéseiről mutatja ki sok esetben, hogy nem a felmagasztalt eszmékből erednek, hanem azoktól különböző, nem teisztikus alapokon állnak; vagyis a felmagasztalt eszmékből nem levonható következtetéseket akarnak érvénytelenül visszavezetni az adott teisztikus formára. Röviden: az ateizmus nem ideológia, hanem kritikai törekvés; inkább a valósághoz való alkalmazkodást jelenti, mint valóságképek teremtését.
A vallási közösségek további problémája, hogy az ateisták nem tömörülnek közösségbe (bár a tudóstársadalmat gyakran azonosítják velük, valójában a szakterületükön kívül /időnként azon belül is!!!, lásd. csalások a tudományban/ gyakran hajlanak valamiféle vallási, vagy egyéb teizmusra, aminek szintén megvan a maga természetes oka!), és sokak szerint nem is alkalmasak erre, talán éppen azért, mert az ateizmus nem közösségalkotó erő, attól különböző, így 1. Mivel nem az önazonosságuk múlik rajta, így többnyire az ateisták nem tekintik életbevágóan fontosnak kérdésnek a világnézeti viták kimenetelét, sokszor egyszerűen kilépnek belőle. – Ez persze nem jelenti azt, hogy a teizmus érzelemmentes lenne, hiszen a vallásos, ideológiavédő szenvedélyes, általában egyoldalú (torz) és nem érvényes érvelés cáfolata olykor hasonlóan szenvedélyes indulatból táplálkozhat, ha a valósághoz való alkalmazkodás múlik rajta. Sokszor ez egy olyan heurisztikához vezet, miszerint: „A higgadtabb érvelőnek van igaza”, így az indulatosságot a tévedéssel azonosítják, ha ez éppen az ő oldalukon nem áll fenn. A hangulatnak azonban nincs hatása, összefüggése az érvelés érvényességére, bár élő, személyes vitánál (evolúciós oko miatt!) meggyőzően hathat! – 2. A szenvedélyességet, a világnézeti rendszerek érvényességével kapcsolatos vitákra való hajlamot az ideologikusan (teisztikusan) gondolkodók ideológiaként értelmezik, holott gyakorta inkább csak hobbiról, élvezetes kedvtelésről van szó – bár az is előfordulhat, hogy valaki korábban éppen arra motiválódott, hogy ilyen felvilágosító jellegű tevékenységben találja meg önmagát, vagyis tkp egyfajta „vitaközösségben” érzi jól magát. Ez esetben sokszor előfordulhat az is, hogy valaki szinte kényszeresen igyekszik ellentmondani a teisztikus érveléseknek, szinte keresi az ilyen alkalmakat, stb. Ebben az esetben ez is teizmussá, vagyis ateisztikus teizmussá alakulhat, ami a tudat beszűkülése, és az élet ezen területre való beszűkítése miatt idővel a túlzott teizmus minden negatívumát mutatni kezdi. Az ateisták azonban nem annyira szenvedélyesek (ez talán az egyik legfontosabb jellemvonásuk!), és ha a vallási viták túllépnek egy határon, akkor kilépnek belőle.

Az előbbi gondolatot azonban tovább lehet vezetni, egy igen érdekes tünetre, miszerint a vallási teizmusok híveire nem csak az jellemző, hogy csak a saját ideológiáját akarja megvédeni, ha azt valaki megkérdőjelezi, hanem az is, hogy míg a saját rendszerén belül teisztikusan gondolkodik, a rendszeren kívül ateisztikusan, vagyis a többi, az övétől különböző ideológiát igen tárgyilagosan kritizálja. (Lásd pl. a keresztény propagandaírók munkáit a New Age kritikáiban, vagy a szekták működését feltáró munkákat, stb.) Mindez egészen addig becslendő, amíg ki nem derül, hogy mindennek motivációja tkp a saját teizmusra való visszavezetést készíti elő. Ezen a ponton élesen eltér egymástól az ateizmus és a teizmus – az ateizmus a tudomány nem ideologizált építményét tudja maga mögött, és tény, hogy esetenként elvesz, nem is keveset a hívőktől, de becsületére legyen mondva, hogy nem akar egy másikat rátukmálni az emberekre.

A teizmussal tehát tkp ne is lenne baj, ha nem akarnánk azokat, és az abból eredő következtetéseket másokra ráerőltetni. De hogy ez mennyire nehezen megoldható, pontosan mennyire nehezen kerülhető el (ha egyáltalán!), azt az is mutatja, hogy ha valaki véleményt formál meg és azt valamilyen közönség elé tárja, azt sokszor azonnal kritizálni kezdik, ideológia terjesztésnek, propagandának tekintik.

Mindez arra enged következtetni, hogy az ember kisközösségi szinten még elviseli az egységes ideológia alapján való társadalomszervezést, sőt, ahhoz mintegy szükségszerűen igényli is, de összetömörített kisközösségekből álló tömegközösségekben (már kisvárosi szinten is!), tömegtársadalmakban ez állandó súrlódást, és megoldhatatlan és kikerülhetetlen problémákat eredményez, vagyis az ideológia alapú egységes társadalomszervezés akár perpetum mobilének is tekinthető.

***

5. A VALLÁSOSSÁG ERKÖLCSÉRŐL

Az erkölcsi kérdésekben elsősorban a FELELŐSSÉG (tulajdonításának és vállalásának) kérdése a fontos. Az evolúció biológiai alapján nemigen hoz létre, pontosabban a szelekció nem hagy életben (!) olyan képességet, tulajdonságot, ami a túlélést nem segíti, így alkalmazható erre az a gondolat, miszerint: „Mindenkinek joga van mindarra, amire képes”. Nem részletezve mindazt, amire a természetes hajlamunk ösztönöz minket (ez a szociobiológia területe), az erkölcs célja csakis az adott környezeti feltételek közötti minél hosszabb távú, minél kiegyensúlyozottabb népességgel bíró túlélés lehet, azzal a speciálisan Homo Sapiens-i tulajdonsággal, hogy nálunk a tapasztalatok nem elsősorban genetikai úton öröklődnek, hanem a szimbólumok útján való adatrögzítés (pl. írás), és az egyedet felnevelő társadalmi és környezeti hatások útján. Az erkölcs eredetére így nem térek ki, hanem megmaradok az Istenképpel bíró erkölcsösség néhány tulajdonságánál, pontosabban az istenképet segítségül hívó felelősségi viszonyoknál.
E helyen elsősorban az „igazságos világ hipotézisét”, a „disztributív igazságosságot”, és az „immanens igazságosságot” említeném.
A felelősségi viszonyok általános, inkább összefoglaló, kulturális jellegű megközelítése (vagyis megfigyelt és leírt emberi hajlamokon alapuló, valóban létező és működő mechanizmusának leírása) a szociálpszichológiában régóta ismert „igazságos világ hipotézise” néven szerepel, ami a követkőképpen szól: „Azt a hajlamot, hogy mások kudarcait és balszerencséjét nagymértékben az illető saját hibájának tulajdonítsuk, egy önkiszolgáló, énvédő torzítással is magyarázhatjuk.(Lerner,’65) Az ilyen felelősségértelmezések azt a vágyunkat tükrözi, hogy fenntartsuk az igazságos világba vetett hitünket, ahol az emberek azt kapják, amit megérdemelnek. Azzal, hogy az áldozatot (, vagy egy napvilágra került bűn felelősségre vont elkövetőjét, - a cikkíró kiegészítése) kárhoztatjuk, nemcsak a „könyvelést próbáljuk meg egyensúlyban tartani”, és nem is csupán egy „igazságos világba” vetett hitünket erősítjük meg. Az embereket a sorsukért felelősnek tartva azt a hitet is segítünk fenntartani, hogy az események ellenőrizhetőek. Ha az embereket felelősnek tarthatjuk a kudarcaikért, ezzel egyszersmind azt is feltételezzük, hogy valamilyen mértékben ellenőrzésük alatt tartották balszerencséjüket. Ebből az is következik, hogy mi magunk el tudjuk kerülni majd a hasonló problémákat, ha másként viselkedünk.” (Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája, 1989) Ez a mechanizmus egyrészt felmenti azokat, akik szemlélői egy kudarcnak (különösen, ha súlyos kudarcról, egy egész életet átformálóról van szó), mintegy katartikusan igazolva mindenféle cselekedetüket, hiszen nem ők a kudarc áldozatai; és bármilyen életelv alapján élték is az életüket, maga a kudarccal való szembesülés megrázó élménye megerősíti őket ezen elvek követésében. Gondoljunk csak arra, milyen népszerűek, különösen a kereszténységben a kudarcok megjelenítései, és gyakorta hangzik el, hogy bizony mindez a vallásos elvek valamilyen megsértésből erednek – néha a hívőtársuk tudta nélkül.
A disztributív igazságosság olyan helyzet (többnyire elképzelése), amelyben mindenki igazságos jutalmat kap. (A Bakunyin-i történelmi mondat: „Mindenki képességei szerint, mindenki szükségletei szerint.” tkp. erről szól.) Bár ez a valódi életben igen ritkán fordul elő, létezik egy feltételezés, mely szerint az embereknek az igazságos világ hipotézisének értelmében kell cselekedniük. (Statt, ’94)
Az immanens igazságosság az az elképzelés, hogy a rossz cselekedetekért járó büntetés abszolút és elkerülhetetlen, hogy még a titokban maradt rossz cselekedetet is valamilyen megtorlás követi, balesetek, vagy balszerencse formájában, amelyet egy magasabb hatalom, például Isten hoz a vétkesre. Piaget szerint ez a gondolkodás jellemzi a nyolc (sok pszichológus szerint inkább nyolcvan) éven aluli egocentrikus gyerekeket, és sokszor felnőtteket, akik az énközpontúság miatt olyannyira csak önmaguk iránt érdeklődnek, hogy érdeklődési köréből minden más személyt kizár, képtelen, vagy alig hajlandó elfogadni mások perceptuális kereteit, vagyis mások szemével látni a világot. (Statt, ’94)

A fenti jelenségek tehát valójában az emberi felelősség-tulajdonítás természetes, ösztönös sajátosságai, de (ezek után nem meglepő módon) nagyon hasonlókat találunk a vallásos, istenképre hagyatkozó felelősség megállapításokba is. A Freud-i vallás-megközelítésből kiindulva ez konzisztensen kapcsolódik a gyermek-szülő analógiájú hívő-isten kapcsolathoz, vagyis az isteni eredetűnek tartott erkölcsi alapvetés tkp. egyfajta olyan erkölcsi kényelmességet jelent, amiből ezek szerint – nem kell felnőni! Ezek alapján a vallási erkölcs lényegében a gyermeki állapot fixállódását, annak felnőttkorban való folytatódását jelenti. Ebből kifolyólag nem érdektelen az istenkép-alapú vallásos hívők erkölcsösségét abból a szempontból megvizsgálni, hogy mennyire eredeztethető egy gyermeki erkölcsi felfogásból.
A gyermekek felnőnek, és ennek folyamán a többség megszokja ezt a „szerepet”, nevezetesen azt, hogy a szüleik vállalnak értük felelősséget, és ennek a mértékét egyre nagyobbnak jósolhatjuk azzal, hogy egyre inkább megkülönböztetjük a gyermeki és a felnőtt létet, egyre inkább különbözik a gyerekek és a szüleik életmódja, és egyre inkább önálló kultúrát alakítunk ki a gyermekiség számára.
Az analógia elemei a következők: a gyermeki létben természetesen gyerek-szülő viszony van, ahol a gyermek részére a felelősség, a célok, a jutalmak és büntetések köre a szülőkre hárul. A felnőtt korban, a hívő-istenkép viszonyban ez ember-teremtő formában jelenik meg, ahol bizonyos célokat a Teremtőnek tulajdonítanak (erkölcsi parancsok, kívánalmak, szertartások, stb.), és az ezekkel kapcsolatos felelősséggel is felé számolnak el; ha az erkölcsi kívánalmakat teljesítik, nem a teremtő jutalmazza meg őket, vagy ha igen, akkor is embereken keresztül, ugyanakkor a teremtői utasításokat ha nem teljesítik, és ezt más embereknek nem jut tudomására, akkor a közvetlen teremtőtől eredő felelősségre vonást is megússza. Ezen szimbolika alapján azt mondhatjuk, hogy a gyermek felnőve a gyermeki léthez hasonlóan nem szeret felelősséget vállalni, és ezzel párhuzamosan pl. annak a felelősségét és erőfeszítését vállalni, hogy bizonyos témákon, ún. nagy témákon elgondolkodjon, pl. világ eredete, stb. Mindezekhez tetemes intelligencia kell, tudás, amit nehéz, vagy legalábbis erőfeszítést igénylő feladat megszerezni. A mindenkiben általában jelen levő kognitív fösvénység miatt ehhez a többségünk… lusta! Ez többek között éppen a felelősség áthárulása, áthárítása miatt alakul ki, mivel a nevelődés éppen a felelősséggel járó mentális erőfeszítésből eredeztethető. Ha ilyen erőfeszítés nincs, nevelődés sincs. Az ebből eredő lustaságot, vagy mentális erőtlenséget aztán úgy megszokják, hogy többnyire a könnyebb, egyszerűbb, sablonosabb (heurisztikus, vagyis bizonyos esetekben beváló, vagy korábban már bevált, vagy jól hangzó) megoldásmódokat fogják előnyben részesíteni, azonban mire „belejönnek” a gondolkodásba, addigra már csak egy már fixálódott ideológiahalmaz megvédésére, igazolására futja!
A teisztikus erkölcsösséghez való lelkes ragaszkodás egyszerűen tehát a gyermeki lét önálló, magábanvaló, mintegy zártnak, és nem átmeneti állapotnak tekintéséből is eredhet, amiből sokaknak nem akaródzik lemondani, többek között éppen a felelősség áthárításáról. Amikor aztán életkoruk alapján „felnőtté” válnak, mintegy pótlékot keresnek, ha máshogy nem sikerül, legalább szimbolikusan – vagyis ismét oda érkeztünk, hogy az istenképpel operáló teizmus tkp a gyermeki lét állapotának (felelőtlenségének, felelősség vállalás nélküliségének?) egyfajta pótléka.

Az ilyen pótlékok egyik lényeges, és szintén a felelősséggel kapcsolatba hozható jellegzetessége a következőképen foglalható össze: Isten egyedüli ajándéka az, hogy nem büntet!
Számos hitvita, teológiai vita, és erkölcsi-világnézeti vita alapját képezi az a probléma, amit a „rossz” és a „bűn” eredete, oka, következménye jelent, vagyis „a rossz problémája”, amit (az igazságos világ, és az immanens igazságosság alapján) egyrészt az áldozatai maguk „harcolnak ki” maguknak, másrészt pedig a rossz elszenvedése valamiféle „bűn”-ből ered, ami tkp alig különbözik az első megközelítéstől. Vagyis a kívülálló, a kudarcot, hátrányt, tragédiát, elszenvedőket szemlélő hívő kényelmesen ruházhat ezáltal minden felelősséget ezekre a szenvedő alanyokra, úgy okoskodván, hogy „Ha ez történik velük, nyílván ők akarták /ez a szabad-akarat feltételezéséből ered/, és valószínűleg mindez jó is nekik, így miért avatkoznék közbe, miért csorbítanám a szabad akaratukból következő eseményeket?!” Ha a céltudat felsőbb hatalomtól irányított eszménye is „megfertőzi” a hívőt, akkor az ösztönös segítségnyújtási szándékának kísérletét is visszatarthatja, mintegy az isteni akaratba beavatkozni nem szándékozó, így a kényelmes passzivitásba visszahúzódható, vagyis az isteni akarat rá háruló részét teljesítő hívő.
Tegyük fel azonban, hogy a hívő valamilyen „bűn”-t követ el, ami az ő fogalmai szerint bűnnek minősül. Lehet ez akár egy enyhébb parancsolat megszegés is! Ha mások érdekeit ugyan sérti, de nem kerül ezen sértettek tudomására, akkor az emberi felelősségre vonás elmaradhat, minthogy gyakran el is marad – nem jelenti ez azt, hogy többnyire erkölcstelen, és a hívők pedig parancsolatmegszegő, bűnös életet élnének, hanem csak azt, hogy a bűnnek tartott tettek sokszor nem olyan fajsúlyúak, hogy a sértettek elégtételt akarnának venni rajta. Ennek tudatában sokan és sokszor mennek túl bizonyos korábban megállapodott erkölcsinek tekintett határokon, stb. Vagyis az emberi büntetés sokszor elmarad – és ugyanúgy az isteni büntetés is elmarad (az immanens igazságosság feltevése szerint nem, de annak szerepére később visszatérünk), amit a következő heurisztikával lehet tökéletesen magyarázni: „Ha nincs büntetés, akkor megbocsátás van!”. Tehát ez által máris kaptunk egy „szeretőn gondoskodó” istenképet, ami tkp a lelkiismeret furdalást magának a tehetetlen (büntetésre képtelen) istennek a megbocsátása révén már részben enyhítettük is – a felelősségre vonást tehát így sikerül itt kikerülni. A bekezdés elején szereplő állítást tehát (Isten egyedüli ajándéka az, hogy nem büntet!) már ezzel részben igazoltuk is.
Az ellentétes pólussal már kissé más a helyzet – nevezetesen a jócselekedetekkel. Általános (sokaknak keserű) tapasztalat, hogy az emberi világban emberi részről nemigen szokták a direkte (önmagukért való) jócselekedeteket megjutalmazni, legalábbis ez sokszor elmarad! Ez a normál kép, ezen többnyire nem lepődik meg senki. Az azonban már problémát jelenthet a hívőknek, hogy a vallási alapon megcselekedett jótettek is látszólag viszonzás nélkül maradnak, holott a felekezet, a közösség folyamatosan buzdít erre! (Az összetartó kisközösségeknek ez megszokott jellemzője, lásd család szintjén, rokoni kapcsolatok szintjén, szűk baráti kör szintjén, stb.) Ha semmiféle „látványos”, sem pedig „érezhető”, „érzékelhető” jutalom, viszonzás nem érkezik, akkor az istenképhez ragaszkodók (akárcsak a szüleikhez ragaszkodó gyermekek sem) nem fordulnak el ettől a képtől, hanem sokszor abban lelnek magyarázatot, hogy ezek a jó cselekedetek, amiket ők esetleg direkte az istenkép (szülőpótlék) számára tettek, nem számítanak értéknek, pontosabban nem a tetteik számítanak értéknek, hanem a puszta hit ebben az istenképben. Vagyis: „ha isteni jutalom nincs a vallásos jellegű jó cselekedetekért sem (sok vallási propagátor külön felhívja a figyelmet arra, hogy nem is szabad viszonzást várni a jótettekért a teremtőtől, mivel az is feltétel és igények nélkül szereti a hívőt!), akkor pusztán a belé vetett HIT elegendő neki?” Vagyis ez ellene hat a vallási lelkesedésből az emberi világ felé éppen humanizmusból való jótettek törekvésének. A kezdetben tehát szeretőn-gondoskodó istenkép egy, pusztán a hittel beérő teremtővé kezd válni, ami lassan elveszíti a társadalomban való hasznos és segítőkész szerep vállalása iránti motivációt. A istenképpel operáló vallásos lelkesedésen nyugvó erkölcs tehát idővel eltávolítja az embert magáétól a humanizmustól, és visszavezetheti egy kisközösségben való szoros kötelékek kialakításához és fenntartásához – de immáron egy általánosan negatív emberkép mellett, és a felelősséget továbbra sem vállaló, istenképre támaszkodó lelkülettel.
Az igazságos világ hipotézise a disztributív és az immanens igazságosság egyesített felfogásán alapszik – ha azonban ennek vonatkoztatási alapját az emberi társadalmon kívülre helyezzük, akkor az ember önmagát, önmagának cselekedeteit önmagán kívülről ítéli meg (egy Istenség által), és mivel tettei folytán olyan konkrét értékelést nem kap, ami azonosíthatóan egy istenségtől származik, így az erkölcsi értékelése valójában önmaga kezében van ugyan, de önmagától elidegenítve. Ez elvezet ahhoz a jelenséghez, amit egoteizmusként határozhatunk meg, vagyis az ember önmagát önmaga, és az általa észlelt világ észlelés általi teremtőjévé válik, és az általa tapasztalt világot önmaga kivetüléseként értelmezi; továbbá a saját maga által elképzelt valóságképet tekinti a mások által, a számukra ható valóság alapjaként. Mindez összeegyeztethető Feurebach antropoteizmusával, aki szerint „a teológia titka az antropológia. Az istenről való beszéd valójában az emberről való beszéd. Isten az, amit az ember önmagának kíván (halhatatlanság, mindenhatóság, stb.)”. Egyfajta humanitárius primitivitás is kiolvasható abból, hogy a Teremtő-képzet lelkes követése elsősorban a férfitársadalomra jellemző, mivel a vallási kérdésekben a legutóbbi időkig a férfiak voltak ezen a téren „hatalmon”, de minden hatalmuk ellenére sem voltak képesek arra a természetes, kézzelfogható teremt aktusra, amit a nők produkáltak, vagyis a gyermeknemzésre. A nők biológiai adottságaiknál és természetüknél fogva inkább a szocioteizmusra (a közösségi érdekek istenítése, a másik ember, mint teremtő hatalom követése) hajlanak, és nincs szükségük arra, hogy a tapasztalati világ teremtését önmaguknak tulajdonítsák (, mint az egoteizmusban).
Mindezek után súlyos következtetéseket is levonhatunk, méghozzá azt, hogy a vallási erkölcs problémái valószínűsíthetően abból is fakadhatnak, hogy az emberi társadalom a nagyformák létrehozása, a tömegtársadalmak létrehozása által az emberi szerepeket, pl. a nemeket túldimenzionálta, a modern életfeltételek között pedig a természetes emberi hajlamok kikerültek a látókörből, holott egyfajta nyilvánvaló látenciába süllyedve mégis állandóan hatnak – mindez pl a férfiak szerepét, ösztöntörekvéseiket is szinte természetellenesen kasztrálta, ami azonban folyamatosan felszínre akar kerülni. Freud is felemlítette ezt a problémát, és határozottan társadalmi jelenségnek tekintette a tudat olyanfajta rétegződését, amik egy személyen belül ugyan, de egymástól gyakran teljesen függetlenül működtek és törtek felszínre; Lionel Trilling (amerikai irodalomkritikus) így fogalmazott erről: „a lélek nem egységes egész, hanem különálló részekre bontható, melyek kívülről s mintegy gúnyos mosollyal figyelik egymást.”
Az erkölcsi felelősség tulajdonítása így érthető, hogy egyszerű káoszba fullad, ha az ember elidegeníti önmagát egy számára kívánatos istenképbe, majd az önmagának nem tetsző, az emberi világból reá eső felelősséget tkp ennek a képnek tulajdonítja. A teisztikus gondolkodásmód tehát nemcsak problematikussá teszi erkölcsi kérdések megítélését, hanem gyakorta lehetetlenné is teszi, hiszen csak a cselekvőket, és a tettek elszenvedőit látjuk, de a felelősséget azokon kívül kellene keresni. Röviden: a teisztikus gondolkodásmód a felelősség nem vállalása céljából tökéletesen alkalmazható módszer.

Szólj hozzá!
2007. május 23. 22:14 - Brain Storming

BS-Különvélemény - BRAIN STORMING vs. DR. NÉMETH ENDRE (4)

(2007.02.10)


DR. NÉMETH ENDRE: „A lustaság a legerősebb szenvedély tud lenni, hiszen tulajdonosát egy életen át hűen elkíséri.” - BRAIN STORMING: De ne higgyük, hogy a fáradtság és a kedvetlenség egyenlő vele.



Kép forrása:
http://www.budaipolgar.hu/text/images/newswf21016101031/tornado.jpg


Dr . Németh Endre ezt írja magáról: "biológia tanár, szexológus, szakkönyvíró, aforizmaszerzõ" … csak az utolsó titulussal éreztem problémát, és a könyvét olvasva véleményezés-kénysze r szállt meg…

A Különvélemény-soroza tom ezen részének alapja:
Dr. Németh Endre: „Hétköznapi aforizmák, elmélkedések – Egy (szexuál)pedagógus feljegyzései” c könyve, a 2. bővített kiadás (MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1994)


***


4. RÉSZ


DR. NÉMETH ENDRE: „A boldogság a boldogtalanság szünetelése.”
BRAIN STORMING: KÉP: szomorú arcú ember, nyakában felirat lóg cédulán: „boldogtalanság”. Valaki megfordítja, a másik oldalán az áll: „boldogtalanság szünetelése” … és az arc vigyorog.

DR. NÉMETH ENDRE: „Őszinte ember ritka, mint a fehér holló.”
BRAIN STORMING: Inkább az, aki tudja mikor és hogyan lehet őszinte.

DR. NÉMETH ENDRE: „Az önző emberek a barátságból is hasznot akarnak húzni.”
BRAIN STORMING: Az igazán jó barátok is hasznot akarnak hajtani egymásnak.

DR. NÉMETH ENDRE: „A lustaság a legerősebb szenvedély tud lenni, hiszen tulajdonosát egy életen át hűen elkíséri.”
BRAIN STORMING: De ne higgyük, hogy a fáradtság és a kedvetlenség egyenlő vele.

DR. NÉMETH ENDRE: „A legtöbb ember annyira a környezetének él, hogy fontosabb számára a boldogságának a látszata, mint annak valódi megléte.”
BRAIN STORMING: Mivel a környezetet cseppet sem érdekli a nem látható boldogság.

DR. NÉMETH ENDRE: „Akkor kezdünk el igazán félni a haláltól, amikor környezetünkből – természetes, öregségi halállal – távozik közeli családtagunk.”
BRAIN STORMING: Pedig örülnünk kellene, hogy mi is így végezzük, ami rettenetesen ritka!

DR. NÉMETH ENDRE: „Minél közelebb kerülünk a halálhoz, annál jobban ragaszkodunk az élethez.”
BRAIN STORMING: Az élet fenntartása ≠ az élethez való ragaszkodás.

DR. NÉMETH ENDRE: „A kifelé sokat sírók ritkán szenvednek igazán bensőjükben.”
BRAIN STORMING: Gyakorlat teszi a mestert.

DR. NÉMETH ENDRE: „A hallgatag, félszeg emberek még önmagukban sem bíznak.”
BRAIN STORMING: Ami nincs összefüggésben az intelligenciájukkal, készségeikkel és velük sokkal bizalomgerjesztőbben kell viselkedni!

DR. NÉMETH ENDRE: „Minél jobb módúak tanítványod szülei, annál „nehezebben” fizetik ki a tandíjat.”
BRAIN STORMING: Mivel többnyire ők sem a tanulmányaik gyakorlásával szerezték a vagyonukat!

DR. NÉMETH ENDRE: „A gazdag emberek mindig célirányosan barátkoznak.”
BRAIN STORMING: A jó képességek mellett ez a gazdagság egyik feltétele!

DR. NÉMETH ENDRE: „Ha valaki folyamatosan jó, a kutya se figyel fel rá. Viszont, aki szinte kibírhatatlan, de néha egy kis kedvességgel meglepi környezetét, azt mindenki kebelére öleli.”
BRAIN STORMING: Ezzel bátorítva, hogy hátha megváltozik.

DR. NÉMETH ENDRE: „Az önbizalom belső meggyőződés és lelkierő manifesztációja. Akiben magas fokon kialakul vagy kialakítják, az csodákra lesz képes.”
BRAIN STORMING: Akár Huszein, vagy Sztálin! Mivel sem a meggyőződés sem a lelkierő nem erkölcsi kategória.

DR. NÉMETH ENDRE: „Nem mindenki alkalmas vezetőnek, aki arra vágyik.”
BRAIN STORMING: Viszont sok olyan vezető van, aki nem vágyott rá.

DR. NÉMETH ENDRE: „Pesszimista vélemény szerint: a humán értelmiség részére két út van; az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan.”
BRAIN STORMING: …, ami pláne járhatatlan, ha már alkoholisták vagyunk.

DR. NÉMETH ENDRE: „Nevetségessé válásunk néhány lehetősége: ha
- lustaként a szorgosság látszatát keltjük;
- hosszú időn keresztül, másokat utánozva próbálunk szellemesnek tűnni;
- boldogtalanként kifelé a boldogság látszatát keltjük;
- testnevelő tanárként a tanár-diák meccseken ügyetlenebbek vagyunk az átlagos képességű diákoknál is …”
BRAIN STORMING: …vagy az, hogy az aforizmát összekeverjük a szimpla megfigyelés és tömör vélemény leírásával.

Folyt. köv.

Szólj hozzá!
BRAIN STORMING publikációs gyűjtőpontja
süti beállítások módosítása