CIB-ickedés & fekete fehérneműk; gátlástalan izzadás, és eltelt, megtelt kedvenceink eledelei

Néhány hasznos, témába vágó szemelvény, Lindtner Julia, eredetileg puskának készült anyagából, amit még 1990-ben „gyártott” management tárgyból, és 2002-ben adta közre az interneten, címe: „Marketing - Piac, fogyasztói magatartás”. A tetszési indexe, csak 4,5 volt, de szerintem tanulunk belőle.(*)
http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=1297

(1)
Kereslet= fizetőképes fogyasztói igény, mozgató-rugója a szükséglet. A marketing nem a szükségletet befolyásolja a kereslet befolyásolásakor, hanem az igényeket.
(2)
Termék= minden dolog, ami értékesíthető, szükségletek és igények kielégítésére alkalmas, emberi tevékenység révén jön létre illetve válik használhatóvá.
(3)
Előnyök= alapelőny (a termék alapvető funkciói), versenyelőny (a cég által kínált különleges lehetőség), speciális előny (ettől lesz egyedülálló a termék)
(4)
Marketing= egyrészt gondolkodásmód, másrészt tevékenységek összehangolt rendszere
(5)
Marketing filozófia= a vállalkozás egészét átható, piacra irányuló és piacnak megfelelő üzletpolitika, szemlélet, melynek középpontjában a vásárlóval való azonosulás áll.
(6)
Fogyasztók= személyes szükségletre vásárló egyének és háztartások
(7)
Vásárlói magatartástípusok: racionális, szokásokhoz ragaszkodó, impulzusos, szociálisan függő
(8)
Fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők:
(8.1) - társadalmi-gazdasági környezet (infláció, jövedelmi kategóriák, árak és árviszonyok, életkörülmények, demográfiai jellemzők, tömegkommunikáció, divatirányzatok)
(8.2) - kulturális jellemzők (közösség: értékek, célok, magatartások elsajátítása. Szubkultúra: nemzetiségi, vallási, faji, földrajzi elhatárolódás. Társadalmi osztályhoz tartozás: eltérő márkapreferenciák, médiapreferenciák, nyelvhasználat, asszociációs készség)
(8.3) - társadalmi jellemzők (státuszok és szerepek. Referenciacsoportok: befolyásoló hatás, aspirációs csoportok: amelyekhez szeretne tartozni, orientációs család, saját család, státusz)
(8.4) - személyes jellemzők (életkor, foglalkozás, vagyoni helyzet, életmód, személyiség, énkép)
(8.5) - pszichológiai jellemzők (motiváció, észlelés: szelektív figyelem, szelektív torzítás, szelektív emlékezés. Tanulás: ösztönzés, impulzus, válasz, megerősítés. Attitűd: gondolkodásmód, vélemény, tetszés-nemtetszés)
(9)
Vásárlási magatartástípusok: egyszerű (megszokás alapján dönt), bonyolult (ritka beszerzések, körültekintő döntés), disszonanciát kereső (óriási érdeklődés, de a márkák között alig észlel különbséget, ezért gyorsan és tévesen dönt), változatosságot kereső (csekély érdeklődés, de jelentős különbségek a márkák között)
(10)
Vásárlási szituációk: új termék szituáció, legjobb szállító, legjobb feltételek
****

És most néhány újabb… ó, ió, ció, áció, máció, amáció… REKLAMÁCIÓ!


„CIB-BANKOS TOLMÁCSOLÓSRÓL” – VAGYIS A „BAN-KAKA-RAT”:

Az egykori CIB bankos reklám, amikor 3-an leülnek megbeszélni egy betétet, akkor a férfi valószínűleg egy külföldinek fordít, aki valószínűleg nem érti az ügyintézőt.

Egyik fórumtársam szerint: „A CIB-es reklámban, az manus a nagymaminak "tolmácsol", mert szegény már egy kicsit süket.”
Ebben az esetben felmerülhet a kérdés - ha tolmácsol a nagymaminak, akkor miért suttog?

Volt, aki azt mondta: „A CIB-es reklámnak az a lényege, hogy ha nem viszel magaddal egy tolmácsot, akkor nagyon könnyen átverhetnek a bankok, mert a felét sem érted, amit mondanak. Csak a CIB-nél miért lenne más?”

Nos, ebben lehet valami!

***
Fekete fehérnemű, avagy "NEM FEKSZEM LE VELE!"

Persze vannak olyan reklámok, amikbe nem tudtam értelmet vinni - ilyen volt pl. a ruhavásárolós "NEM FEKSZEM LE VELE!" szlogenes fehér(valójában fekete)neműs reklám. Kivel nem akar a hölgy lefeküdni? Ez számomra nem derült ki – lehet, hogy a nők többsége értette.

***
”IZZADÁS GÁTLÁSTALANSÁG”

Tájékozatlan reklámnak minősíthető pl. a SPORTOLÓKON TESZTELT IZZADÁS-GÁTLÓ DEZODOR (és hasonlók) reklámcsoport is, hiszem mindenki tudja, hogy pl. a szupermarathonisták, de bárki, aki intenzív izommunkát végez az hamarjában hőgutát kapna, ha nem verejtékezne, vagy legalábbis csökken a teljesítménye, ha a fölös hőt (ami intenzív izommunkánál a hasznos teljesítmény háromszorosa is lehet!!) el nem vezeti valami!
Valamiért gyanús, hogy azt nem ecsetelik, hogy az a szerencsétlen verejték azért hová lesz?

Mert ugye belülre izzadni?

Jó, legyen így, de akkor a vesék kapnak frászt!

***
”MEGETETETT KEDVENCEM NEKEM KEDVEMRE TESZ, MERT SZERETEM!”

A HÁZIÁLLAT-ELEDEL REKLÁMOK sem teljesen stimmelnek nekem. Tudják a gazdik pl., hogy miből készülnek ezek a „hamik”? Többnyire élelmiszeripari maradványokból, amit hülyére kell fertőtleníteni további feldolgozás előtt. Ennél azért a házkosztos ételmaradék is minőségibbnek számít.

Egyik ismerősöm mondta: „Tudtommal a kutyaeleség azonos minőségű alapanyagból készül, mint az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek.”
Egy másik erre azt reagálta: „Kutyaeleség: vagyis ugyanolyan sz*rból ...?”
Megint más ilyen információkkal szolgált: „Kisállat tápok: vásárhelyen az ATEV (Állati takarmány Előállító Vállalat) által előállított porított fehérjét átviszik Bokrosra, ahol kutya-macska ropit, szárazeledelt készítenek belőle. (ez az amerikai cég megegyezik Mars-szelet gyártóval)”
Az ATEV-ről tudni kell, hogy ezt is, és a többi hasonló profilú cégeket a nagyvárosokhoz képest az uralkodó széliránnyal ellenkező irányban kell telepíteni, mert a belőlük áradó átható bűz még 5-10 kilométerre is elérzik. Vagyis a dolog egyértelműen bűzlik – legalábbis annyira „természetes” és „élő” nem lehet, bár kétségtelen, hogy a hús benne „valódi”!

***

Folyt(og)atása követ(előz)kezik!

Brain Storming, 2004, Okt.