Kép forrása:
http://www.theforbiddenknowledge.com/hardtruth/demon_large.jpg
Jelen sorozat alapja:
Ancsel Éva utolsó bekezdései - 1993; Pesti Műsor Lap- és Könyvkiadó Kft, 1993.
***
Ancsel Éva,1993/XXIV.:
Milyen lény a „humanista”? Lassan már az, aki nem nagyon akarja megölni embertársait. Hanem hát hogyan, az istenért?!
BRAIN STORMING:
A humanista olyan emberi lény, aki önmagát legfeljebb emberszámba veszi, míg embertársát pedig legalább emberszámba veszi.
***
Ancsel Éva,1993/XXV.:
Hiába van igazad, ha kardot rántasz, hogy így bizonyítsd ezt be a másik félnek, akkor már nem sokat számít az igazságod. Akkor az fog állítólag dönteni, hogy ki tud jobban pengét váltani. De kérdezem én, mi köze ennek az igazsághoz?
BRAIN STORMING:
No.1.:
- Igazam van?
- Szerintem nincs.
- Jobb kardforgató vagyok, mint te?
- Igen.
- Akkor hát, igazam van?
- Szerintem akkor sincs igazad, de jó érv a mellett, hogy többet ne mondjam, hogy szerintem nincs; legalábbis addig, amíg jobb kardforgató nem leszek nálad.
No.2.:
A biológiában, az evolúcióban az ÉSZ csak kiegészítője a fizikai erőnek – ott a jog addig terjed, míg a képesség!
***
Ancsel Éva,1993/XXVII.:
Nem ismeretes az oltóanyag, amely immúnissá tesz az igazsággal szemben, de hinnem kell, hogy létezik, különben nem értem azokat, akik – ha meg is hallják – rá se rántanak.
BRAIN STORMING:
Az igazság,
Az elefánt,
Amit ha
Körbeállunk,
Ugyanannak,
De mégis
Másnak látunk.
Nem kell sok
Más igazságában
Kételkedni,
Elég ahhoz
Csak annyi,
Hogy ők
Nem vagyunk…
…mi!
***
Ancsel Éva,1993/XXVIII.:
Csak akkor szabad azt mondani az embereknek, hogy ne féljenek, amikor már szakad rájuk a hegy.
BRAIN STORMING:
A remény nem más, mint az az elképzelés, hogy a dolgok és események nem akarnak úgy alakulni, ahogy mi akarjuk, de mégis úgy alakulnak majd pusztán attól, hogy azt akarjuk – a remény tehát lényegében tétlen és tehetetlen akarat. Sem ez nem praktikus (ámbátor elkerülhetetlen), sem az ösztönös első-reakciós kapkodás (ami szintén kikerülhetetlen!)!
***
Ancsel Éva,1993/XXIX.:
A remények nem hunynak ki csöndben, mint állítólag a kiöregedett csillagok. Mielőtt kihunynának, még kitörnek, mint a vulkánok szoktak, és pusztítanak. Ez az utolsó szavuk?
BRAIN STORMING:
Lehet, hogy „a remény hal meg utoljára”, de addig is sokakat képes megölni!
***
Ancsel Éva,1993/XXX.:
Halottaink hűtlenek. Nem mintha elhagyhatnának minket, de nem emlékeznek ránk.
BRAIN STORMING:
A halottaink azzal emlékeznek ránk, azzal gondolnak (gondoltak előre!) ránk, amit ránk hagytak!
***
Ancsel Éva,1993/XXXI.:
Az, amit sorsnak nevezünk, erős, ámbár földalatti kapcsolatban áll az igazsággal.
BRAIN STORMING:
No.1.:
Ami megtörtént, az úgy történt, ahogyan történt – nem tudott másként történni… de nem AZÉRT történt úgy, ahogy, mert úgy KELLETT történnie, hanem azért, mert a dolgok tehetetlenül követik természetük törvényeit.
No.2.:
Az igazság fogalma legalább annyira gyenge emberi produktum a valóság utánzására, mint az istenképzet feltételezése a világ valódi működésében!
***
Ancsel Éva,1993/XXXII.:
A hajléktalanok világpolgárok, és ez megfordítva is igaz. A világ tudtommal senkinek sem ad letelepedési engedélyt, nem lévén hozzá hivatala.
BRAIN STORMING:
A világ nem az emberérét van, és az ember nem a világért van, … A világ azért még nem feltétlenül kényelmes lakhely, csak mert az ember beleszületik.
***
Ancsel Éva,1993/XXXIII.:
Aki nem hőköl hátra semmitől: az nem is gondolkozik.
BRAIN STORMING:
… de csak attól, hogy valaki mindentől hátrahőköl, még nem gondolkodik.
***
Ancsel Éva,1993/XXXIV.:
A remény az ember daimona.
BRAIN STORMING:
A vallás reményt ad … A vallás az ember (egyik) démona?
***
Folyt. köv.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.