… He is toady today. /hÍiztOuditdÉj/– Ő ma hízelgő. A TOAD egyébként varangyos békát jelent, ami remek lehetőség mások kellemetlenségének jelölésére, amire használják is. …
***
Továbbra is érdekességek, csak úgy, szavakról…
***
Boncoljuk fel Pétert!
… No, de csak verbálisan! PETER OUT /pÍtőAut/ – lassan kimerül/elfogy, elenyészik. PETE – /pÍt/ Peti, Péterke. PET /pet/ – kedvenc, legkedvesebb; becéző, bece-; dédelgetett háziállat; kedvenc, kegyelt; dédelget, becéz, cirógat, nyal-fal /ebből ered a PETTING /petin/ kifejezés is!/ … ennek ellenére a PET olyanokat is jelent, mint: rosszkedv, duzzogás; PETTY /peti/ – piti; PATTY /pEti/ – húspástétomos apró vajas sütemény (persze ezt megtanulni azért már túlzás!!). PE /pÍÍ/ – Physical Education /fizklEgyukÉsn/ rövidítése, ami a rövidítésmániás angoloknál kb. a „tesi” megfelelője.
A P /pí/ önmagában lehet a (car) park /pÁk/ = parkoló; Pater (=Father); pawn /pÓn/; pedestrian (crossing) /pidEsztriön krAszin/ = gyalogos átkelőhely; post, president rövidítése is.
***
today ¹ toady /tudÉj, tOudi/
… A következő mondat mindent elmond: He is toady today. /hÍiztOuditdÉj/– Ő ma hízelgő. A TOAD egyébként varangyos békát jelent, ami remek lehetőség mások kellemetlenségének jelölésére, amire használják is.
***
know
Hogyan tud az ember a KNOW /nOu/ ige segítségével most több új szót is saját részre megtanulni nem túl hosszú idő alatt? – Vagyis a no, now, new, own szavakat. Miért lehet ez fontos? Könnyen belátható: a haladottabb szókincs fontos tulajdonsága, hogy egy egy-két, max. 3 szótagos szóra sok más, hangzásában hasonló szóra tudnak asszociálni. Például: KRÉM, RÉM, PRÉM, stb. A más ismert szavakhoz való hasonló hangzás néha fontosabb egy szó megjegyzésében, mint a jelentés konkrétsága. No, de hogyan lehet a KNOW-ból kinyerni a fen nevezett szavakat? Igaz, hogy a know-ban benne foglaltatik a NO is, viszont mindkét szó kiejtése azonos: /nOu/. Nem így a NOW, aminek a kiejtését sajnos rendre elvétik, mivel így szól /nAu/. De hogy kerül ide a NEW? Egyszerű: A know múlt ideje KNEW, aminek kiejtése /njÚ,nyÚ/ vagyis a NEW-éval azonos. Az OWN /Oun/ talán egy kissé erőltetett hab a szókincs megszerzésének tortáján, mivel a know III. alakja KNOWN /nOun/, aminek eleme az own.
***
lake
Ha azt mondjuk, hogy a tó geológiailag egy vízzel teli lék a földfelszínen, akkor már nem is kell sokat erőlködnünk azon, hogy megtanuljuk a LAKE szót, aminek kiejtése: /lÉk/
***
fame /fÉm/
Ha valaki nagyon híres, mivel olyat tud, amit senki más, és előreláthatólag nem is fogják abban megelőzni, akkor azt is mondhatnánk, hogy a hírneve sziklaszilárd – de hasonlíthatnánk a fém tartósságához is, már csak azért is, mert így könnyebben megjegyezhető a FAME – hírnév (fém) szó is.
***
pacemaker ≠ peacemaker
… A két összetett szó között nem csak egy szó a különbség. Készült egy nagysikerű film, amely azt a címet viselte: Peacemaker, melynek kiejtése valami ilyesmi: /pÍszmÉkö/; a televízióban mégis /pészmékör/-nek ejtették. Való igaz, volt benne jó néhány olyan jelenet, mely megdobogtatta az ember szívét – és végül is erre való egy szívritmus-szabályzó (pacemaker = /pÉszmÉkö/). De talán a cím alapján is jellemzőbb volt a filmre, hogy a főszereplők egyfajta „békekötő” szerepet játszottak, mint ahogyan a címben is ez foglaltatott.
***
honest /oniszt/– Becs’ szóra, ez nem felsőfok!!
A becsületesség nem tréfadolog, de! … Abban talán van valami, hogy az erkölcs szerint a becsületesség az egyik legfontosabb jellemvonás (karöltve az őszinteséggel)… sokak számára viszont ez csak valami elérhetetlen, vagy nehezen megközelíthető felsőfok: vagyis a honEST alakja ezt híven tükrözi. Mert: a becsületestől mi lehet becsületesebb, vagy a legbecsületesebb? Nos, az hogy honestest*, vagy the most honest, tényleg „hülyén” hangzik.
*a honestest az angol hivatalos nyelvtan szerint hibás, mivel a nem –y-ra végződő 2 szótagos melléknevek közép és felsőfoka körülírásos fokozással történik:
Lásd még:
http://www.rediff.com/getahead/2007/jun/27eng.htm
Google statisztika:
Honest – 134.000.000 találat
Most honest – 5.400.000
Honestest – 20.000 találat
***
sibling /sziblin/
… az angol nyelv mostohagyereke, pontosabban mostohatestvére, mivel testvért jelent, mégsem jelenik meg egyetlen tankönyvben sem! (Pontosabban a másfél évtizedes nyelvoktatói pályafutásom során egyetlen tankönyven láttam, egyetlen alaklommal!) Mit is ír rá a Collins 34.000 definíciót tartalmazó szótára? Hát ezt: „brother or sister”. A „brother” és „sister” szavaknál nem említik meg. És mit ír róla egy Hornby-féle Oxford szótár? Ezt: „brother or sister (the usual words)”. A brother és sister szavaknál ez a szótár sem említi meg. Az Országh-féle angol-magyar nagyszótár is csak ennyit ír róla: 1. testvér, 2. <ugyanazon egyenes ági leszármazottak csoportjába tartozó egyén>. Szóval a kérdés, pontosabban a kérés: aki tudja, hogy miért nem népszerű a sibling szó a testvérre, akkor az kérem, magyarázza el nekem!
***
movie
… az egyik kedvencem, mint szórakozási forma, és mint olyan szó, aminek a magyarban szinte senki nem tudja az eredetét, hogy mennyire régre nyúlik vissza, és mennyire magán viseli a kor műszaki szakszókincsének esetlen fejlődését! Mozi – gondolná bárki, hogy ez a szó szoros kapcsolatban van még az Edison-féle elnevezéssel? Pedig így van! Amikor minden idők legnagyobb feltalálója, a Menlow-parki varázsló mozgásra bírta az állóképek sorozatát, akkor szinte tudományos gondossággal „cinematograph”-nak. Ezt Mozgókép Színházként vettük át, intézményesített formában. Tökéletes definitív megnevezés: olyan eredetileg színházépület, ahol mozgóképvetítést is szoktak tartani. Amikor aztán a színház funkció lassan lekopott ezekről az épületekről, akkor már inkább Filmszínháznak szokták volt említeni – mivel inkább filmre vett színészi előadásokat lehetett látni, amik persze színpadiasan meg voltak tervezve, rendezve. De ez nem tudta megelőzni azt, hogy már a legelején el ne kereszteljék a Mozgókép Színházat előbb mozgó-nak, majd mozi-nak. És ez mára 20-as, 30-as években bekövetkezett, legalábbis a korabeli életet bemutató regényekben, filmekben lehet a mozgó-kifejezést hallani. Ha úgy vesszük, a britek cinema-ja még az Edison-féle tekintélyt idézi, míg az amerikai movie, inkább hasonlít a magyar mozi-ra. Mivel move – movie, mozog – mozi.
***
Folyt. köv.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.