„A világtörténelem egyetlen olyan országa vagyunk, amelyet saját korábbi maga vesz körül.”
Brain Storming:
… Sokan úgy tekintenek erre, mint amikor egy kövér ember lefogy, de nem cseréli le a ruhatárát – tkp. jobban érzi magát, de kényelmetlenek neki a bő ruhái… így igazából legszívesebben visszahízna, csak ne kelljen új ruhákat vennie.
***
ESZENYI ENIKŐ:
„Elfogyasztás előtt a macska is mindig pofozgatja az egeret, hogy finomabb legyen.”
Brain Storming:
A macska evés előtt és éhesen játszik az ennivalóval!
***
ESZTERGÁLYOS CECÍLIA:
„Egy férfi legyen férfi, álljon a talpán, és én álljak a fejére.”
Brain Storming:
A fejére? És ha igen, melyik fejére???
***
ESZTERGÁLYOS CECÍLIA:
„A közönség az én gyógyszerem.”
Brain Storming:
… Egy pocsék alakításért is egy csomó zöldséget és tojást adnak – csupa egészséges dolgot!
***
ESZTERGÁLYOS CECÍLIA:
„Az emberek lélekben gazdagok, de valamiért félnek kimutatni.”
Brain Storming:
Igen – hátha a többi ember gazdagabb!
***
ESZTERGÁLYOS CECÍLIA:
„Most olyan világban élünk, hogy ha én magamnak nem kaparok, akkor más nem kapar nekem.”
Brain Storming:
… Ezt persze nem születésszabályzásilag kell érteni!...
***
FARKAS PÉTER:
„Azzal, hogy ismertebb lettem, kicsit könnyebben ki tudtam mászni néhány olyan balhéból, amibe nem kerültem volna bele, ha nem lettem volna ismert.”
Brain Storming:
Sajnos nem ismerek közelről senki olyat, aki ki tudna húzni egy olyan csávából, amibe miatta kerülnék bele!
***
FÁBIÁN LÁSZLÓ:
„Az öttusának az az egy baja, hogy nincs benne labda.”
Brain Storming:
… A labdajátékokban azonban van elég tusa!
***
FÁBRY SÁNDOR:
„Intenzíven inni, cigizni és nőzni egyszerre nem lehet. Én négy éve letettem egy a cigit és igyekeztem a sörrel is csínján bánni.”
Brain Storming:
Intenzíven dohányozni azonban leitatott nővel érdemes!
***
Fellegi Ádám:
„Régen minden iparbárónak járt egy futballcsapat, most minden pártnak kell egy zenekar a presztízséhez.”
„Ha a kenyér árát felemelik, emeljék fel a kenyérre valót is.”
Brain Storming:
Attól még nem lesz drágább/értékesebb valami, hogy felemelik az árát.
***
Csákányi Eszter:
„Imádok enni, nem sokat egyszerre, inkább egész nap.”
Brain Storming:
Mi a lehetetlenség? – Az, hogy valaki úgy vigye végig a napját, hogy semmit se szokásból csináljon.
***
Cseke László:
„Fantasztikus leveleket kapok. ’Kedves Cseke úr, intézze el, hogy zavarják már egy kicsit az adást. Recsegés nélkül nincs nosztalgia.”
Brain Storming:
Cseke nem tudott beszélni, énekelni, zenélni… de zenét csinálni: azt igen!
***
Dalos György:
„Irodalom az, ha az ember kitalál valamit, ami igaz.”
Brain Storming:
Ami megtörténik – az a valóság. Azt elmondani, hogy miért történik – az az irodalom.
***
Darvas Iván:
„Ha az ember a zsigereiben hordja, hogy ő nem olyan, mint a többiek, akkor beismeri, hogy a többiek sem olyanok, mint ő.”
Brain Storming:
=”Nem hasonlítok SENKIHEZ, vagyis mindenkihez hasonlítok.”
***
Darvas Iván:
„Nem mintha az elmúlt rendszerben több tényről tájékoztattak volna, viszont nem is keltették fel az érdeklődésemet.”
Brain Storming:
A dolgokat nem az teszi létezővé, hogy kíváncsiak vagyunk rájuk.
***
DOLLY:
„Eleinte zavart, hogy nem tudtam a közértbe bemenni anélkül, hogy megismertek volna.”
Brain Storming:
Népszerű embernek nehéz tolvajnak lennie – de nem is kell, elég, ha kér.
***
DUNAI TAMÁS:
„Részeget csak józanul lehet játszani.”
Brain Storming:
Ezt azonban csak részegen lehet megtanulni, vagy gyakorolni.
***
EÖRSI ISTVÁN:
„Politikai életünk lezüllését jelzi, hogy folyamatosan romlik ebben a szférában a hazugság minősége.”
Brain Storming:
A „jó minőségű hazugsághoz” művelt és okos emberek kellenek; az ostoba csak akkor tud jól hazudni, ha a hazugságát igaznak/valóságnak hiszi – vagyis téved.
***
Eperjes Károly:
„Miért nem lettem focista? – Isten nem adott elég tehetséget és szorgalmat. Kénytelen voltam elfogadni a véleményét.”
Brain Storming:
Úgy néz ki a színészséghez sem adott elég tehetséget… egy vérbeli színész el tudná játszani a tehetséges focistát!
Benkő Dániel: „Ha hirtelen kell válaszolnom, akkor bölcset mondok.” - BS: A többség csütörtököt! - - - - Továbbá: Benedek Tibor, Bereményi Géza, Bergendy István, Bertha Bulcsu, Bessenyei Ferenc
***
Idézetek forrása:
Szállongó igék - Művészek aforizmái, Összeállította: Zöldi László, Kossuth Kiadó, Bp. 1997.
***
Bevezetést lásd:
BS-Aforizmatika
BS-Különvélemény – A magyar művészvilágról… - 1. (Bevezetés)
Bencze Ilona: „Aki nem hal meg idejekorán, az megöregszik.” - BS: Hát, ez nem vigasz egy öregembernek! - Továbbá: Baranyai Ilona, Barati Éva, Barta Mária, Bács Ferenc, Bán Zoltán, és mások…
***
Idézetek forrása:
Szállongó igék - Művészek aforizmái, Összeállította: Zöldi László, Kossuth Kiadó, Bp. 1997.
***
Bevezetést lásd:
BS-Aforizmatika
BS-Különvélemény – A magyar művészvilágról… - 1. (Bevezetés)
„Ahol nagy a szerelem, ott a szakítás is komplett.”
Brain Storming:
Persze – csak hír legyen belőle!
***
Babos Gyula:
„Egy pohár nekem félig telt és nem félig üres.”
Brain Storming:
Ez egy vizeletvizsgálatnál keveset számít.
***
Bacsó Péter:
„Pénz nélkül nem tudok lépni. A főszereplő Kállai Ferenc minden tavasszal lefogy tíz kilót, de amikor kiderül, hogy mégsem lesz forgatás, gyorsan visszahízza.” (A Tanú c. film folytatásáról)
Brain Storming:
Itt a bizonyíték, hogy a színészek munka nélkül is jól élnek!
***
Bacsó Péter:
„A magyar film diszkrét bája az volt, hogy állami pénzekből csinálhattunk ellenzéki alkotásokat.” (A Kádár-rendszerről)
Brain Storming:
A rendszer annyira hülye volt, hogy azt is bevette.
***
Bacsó Péter:
„Most fordult elő először, hogy valakit keresek telefonon, és még vissza sem hív.”
Brain Storming:
Lehet, hogy visszahív, csak akkor te már nem abban a fülkében vagy!
***
Bajor Imre:
„A színházból a büfét és a pénztűrt szeretem a legjobban.”
Vesd össze: „
Bajor Imre:
„Én nem haknizom, én fel szoktam lépni.”
Brain Storming:
… két büfézés közé egy rövid kis műsor?
***
Bajor Imre:
„A közönség beszéde a taps.”
Brain Storming:
A közönségre is érvényes, hogy „Ne a szája járjon, hanem a keze”!
***
Balázs Péter:
„Szeretni kell a közönséget, nem pedig szolgálni.”
Brain Storming:
Hát, a kutyákat éppen azért megtanítani ’szolgálni’, mert szereti a gazdáját.
***
Balkay Géza:
„A szerelem lejjebb van. Vagy a szív, vagy az ágyék környékén.”
Brain Storming:
A szerelmi csalódás azonban biztos a gyomorban!
***
Balla Demeter:
„Fiatal ember alkalmatlan rá, hogy aktot fényképezzen. Mert gondolatait elborítja a gerjedelem.”
Brain Storming:
… És még ha csak a gondolatait… és még csak a gerjedelem!
A gyűjtemény Előszavában ezt írják a könyv tartalmáról: „… ismerős művészek (színésznők és színészek, festők és szobrászok, írók és költők, sportolók és más „csepűrágók”) szellemes megállapításai…”, amelyeket azért minősítenek itt szállóigének, mivel a szállóige, „az 1927-ben kiadott Irodalmi Lexikon szerint „talpraesetten megformált, rendesen rövid és tömör mondás, amely annyira népszerűvé válik, hogy eredetét sokszor nem is sejtő emberek lépten-nyomon idézik.” Ezen utóbbikijelentés annyiban sántít, hogy a gyűjteményben nem egy művész…
1.
… másoktól idéz. Pl. Hernádi Gyulától idézik a következőt: „Nagyon vigyázok magamra, mert belőlem csak egy van. Mások többen vannak, őket könnyebb pótolni.” Ezt számos idézetes könyvben is említették, de nem tőle idézve. De ott van az, amit Szabó István neve alatt szerepeltet a könyv: „Idegen nyelven az ember nem mindig azt mondja, amit akar, hanem azt, amit tud.” Ezt a mondatot hagyományosan Németh Lászlónak tulajdonítják. Továbbá, Jung Zseni neve alatt ez szerepel: „Mielőtt megszólalnál, gondold végig, hogy amit mondanál, szebb-e, mint a csend, amit meg akarsz törni.” Cserhalmi Györgytől egy igen sokat emlegetett mondást idéznek: „Nem azt kell keresni, kinek van igaza, hanem azt, hogy mi az igazság.” … Sajnos az aforizmairodalom annyira gazdag, hogy ha az ember igen sokat is ismer belőle, a forrásokat és a fellelhetőséget nem minden esetben lehet fejben tartani. Így a fenti idézett idézettel kapcsolatban én is egyelőre csak arra támaszkodhatom, hogy a könyvben ezeket az idézeteket máshonnan, és másoktól ismertem, és nem az itt jelzett szerzőktől.
Természetesen a gyűjtemény összeállítója, ha nincs rálátása az aforizma- és hasonló rövidműfajok hatalmas irodalmára, nem tudhatta, hogy az adott riportban vagy cikkben éppen másoktól idézett-e az adott személyiség.
2.
… kijelentése üres közhely-variáns, vagy olyan kijelentés, ami olyannyira személyhez és aktualitásokhoz kötődik, hogy emiatt nem válhat sem szállóigévé, és még erős jóindulattal sem nevezhető aforizmának.
Pl.
Adamis Annától ezt idézik: „Apám orvos volt, anyám tündér.”
Benkő Dánieltől: „Ma már érdemes felszállni egy repülőgépre, mert utazás közben az én zenémet lehet hallani, másik szponzorom, a Malév jóvoltából.”
Koncz Gábortól: „Ez életem első olyan szerepe, ahol nem én viszem el a nőt.” Továbbá „Szerintem a nevünk is azért magyar, mert állandóan magyarázkodnunk kell.”
3.
… körbeforgó tényt közöl, ami a bevezetésében tartalmazza a folytatását, vagyis egyszerű redundancia-halmozás, pl.:
Lehotczky Zsuzsától ezt idézik: „A mellőzést nehezebb elviselni annak, aki megszokta, hogy körülötte forog a világ.”
A kötet címével kapcsolatos aggályaim közül azonban a legerősebb az, hogy amellett, hogy az összegyűjtött jópofaságok többsége valóban humoros, sok közülük igen tanulságos és szép gondolat… nem szállóigéket gyűjtött össze, hanem olyan humoros vagy meglepő mondásokat és kijelentéseket, amikből talán szeretné, hogy szállóige váljék. A szállóige fogalmához ugyanis egy már meglévő, forrást mellőző, és a tartalomra vagy formára koncentráló népszerűség a jellemző… a kötet anyaga azonban nem ilyen; ami ilyen benne, azt az adott művészek is másoktól idézik.
Továbbá – az aforizma alapvetően írott és tudatos (-an művelt) műfaji kategória, és nem összekeverendő, sem tévesztendő népszerű emberek szóban elhangzott, esetenként az újságírók által még kiszínezett megjegyzéseivel.
Ebből a szempontból a bevezető azon fogalmazása, miszerint: „… a művészek szállóigéivel kezdjük a könyvsorozatot.”… nem pontos, sőt, félrevezető.
És a szerkesztő-összeállító azon kijelentése sem állja meg a helyét, hogy „… éppen a művészfélék azok, akik a leghitelesebben láttatják a kilencvenes éveket.” Sok kijelentésben ugyanis semmi más nem olvasható, csupán azok a felszínre tört indulatok és elfojtások, amelyeket hosszú időn át nem lehetett volna sajtóban megjelentetni.
Természetesen jelen bevezetés célja nem az volt, hogy ócsárolja a kötet tartalmát… éppen ellenkezőleg! Bevezetőül szolgál a következő Különvélemény sorozatomhoz, amely a kötetben összegyűjtött, a magyar, javarészt kortárs művésztársadalom megjegyzéseit, kijelentéseit, elszólásait és szólásait veszi aforizmatikai górcső alá – és ha kell, egészíti ki, hogy jelentése, rejtett tartalma napfényre léphessen, vagy ha kell, akkor a fonákságai is nyilvánvalóvá válhassanak.
… a hagyomány és a gyorsan fejlődő, technikai alapú társadalom áll szemben egymással …
Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy „a globalizáció gyorsuló ütemében a térbeli különbségek csökkennek”.
Ezen elgondolkodva a globalizáció nekem is szöget ütött a fejembe – pontosabban az, hogy a globalizáció ellenzőinek és a helyeslőinek az érvei mennyire fedik azt, amit hirdetnek. Nem mélyedtem még el a témában alaposabban, csak a híreket hallgatom, és abból eddig azt szűrtem le, hogy az ellenzők talán a nemzeti sajátosságaikat féltik, a nemzetiség egyéniségvesztését; míg a helyeslők (vagyis azok, akik általában az egész földet egy hatalmas piacnak tekintik, és a népességre, többnyire, mint vásárlóra számítanak, és sajnos ők az erősebbek, ha jól vettem ki) pedig a közösséget hangsúlyozzák.
Szerintem egyik nézet érvei se nagyon felelnek meg a valóságnak, egyik sem azt tükrözi, amit valójában akar, vagy amitől valójában fél. Az egyik túlságosan hanyagul kezeli az alapvető alkati, és egyéb különbségeket, míg a másik meg túlságosan is eltúlozza őket.
Ha úgy vesszük, leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a hagyomány és a gyorsan fejlődő, technikai alapú társadalom áll szemben egymással – vegytisztán azonban egyik sem igen életképes. Ez megint példa lehetne arra, hogy ha dogmatikus ideológiát csinálnak valamiből, és bezárják a gondolkodás köreit, akkor elszabadulhatnak az indulatok, mert senki nem akar a maga igazából engedni.
A technika összezsugorította a Földet abból a szempontból, hogy nagyon is megmutatta a határait – persze csak látszólagosan, hiszen a tömegkommunikáció csak az itt-és-most-nak, és annak is csak az illúzióját képes megteremteni, és míg egyeseknek ez bőven elég ahhoz, hogy azt higgye, hogy már ismeri a világot; addig az életszerű, valódi itt-és-most élmény soha nem fogja elveszíteni a varázsát. Persze a profitorientált médiáknak ez az érdeke, hogy az ő közvetítésükkel érje el az ember a világot – ha úgy vesszük illúziót gyártanak arról, hogy néz ki a világ, hogy a profitból aztán ők tapasztalják meg, hogy milyen a világ.
Ha az ember túlságosan sok tapasztalatot és élményt kap a többi kultúrából, akkor erőteljesebben keresni kezdi a magáét, és lehet, hogy a kultúrák sokféleségének tapasztalatát a maga kultúrájának veszélyeztetéseként kezdi értelmezni, holott erről szó sincs! (Sokan emlegetik pl. Anglia kulturális imperializmusát, amit az összeesküvés-elméletek gyártói szerint azt a nyelvtanító anyagokkal kívánja elérni és megszilárdítani. Mindez az angolok részéről is azon félreértésen alapul, hogy azt hiszik: a kulturális ismereteken alapul az alapos nyelvtudás, holott egy nemzeti kultúra megismeréséhez nincs szükség az adott kultúra anyanyelvének megismerésére – nem az adott kultúrához tartozó nyelv tudásán alapul az adott kultúra megismerése, és nem az adott kultúra megismerésén múlik az adott nyelvtudás elsajátítása.)
Az emberek globalizációhoz való viszonyában az okozhat kavarodást, hogy mások a szempontok, és a másik törekvéseiben ellenséges szándékot látnak – így akár azt is kijelenthetjük, hogy egyik oldalnak sincs sok mindenben igaza. Vagyis mindkettejüknek igaza van valamiben, de ezeknek az igazságoknak a kizárólagossá tétele elferdíti az alapvető elképzeléseik helyességét.
Sokan tudják, hogy aug. 11-12-én meteorzápor figyelhető meg, de kevesen tudnak erről többet. Az alábbi írásból közelebbről megismerkedhetünk a jelenség hátterével és eredetével! (BS-fordítás)
Comet Swift-Tuttle (formally designated as 109P/Swift-Tuttle) was independently discovered by Lewis Swift on July 16, 1862 and by Horace Parnell Tuttle on July 19, 1862.
A Swift-Tuttle üstököst (amit hivatalosan 109P/Swift-Tuttle-nek neveznek) egymástól függetlenül fedezte fel Lewis Swift 1862. július 16-án, és Horace Parnell Tuttle 1862. július 19-én.
The comet made a return appearance in 1992, when it was rediscovered by Japanese astronomer Tsuruhiko Kiuchi.
Az üstökös 1992-ben tért vissza, amikor a japán csillagász, Tsuruhiko Kiuchi újra felfedezte.
It is the parent body of the Perseidmeteor shower, perhaps the best known shower and also among the most reliable in performance.
Ebből az üstökösből származnak azok a részecskék, amik a Perseidák meteorzáporát előidézik, ami talán a legismertebb ilyen jelenség, és a megjelenését tekintve a legmegbízhatóbban előre jelezhető.
The comet is on an orbit which will almost certainly eventually hit either the Earth or the Moon, though not within this millennium.
Az üstökös olyan pályán halad, amely majdnem biztosan keresztezni fogja a Föld és a Hold pályáját, igaz, nem ebben az évezredben. (És egyes előrejelzések szerint ütközni fog valamelyikkel.)
Upon its 1992 rediscovery, the comet's date of perihelion passage was off from the then-current prediction by 17 days.
Az 1992-es visszatérésekor, az üstökös perihéliumon való áthaladásának az időpontja 17 nappal eltért az akkor előre jelezettől.
It was then noticed that, if its next perihelion passage (August 14, 2126) was also off by another 15 days, the comet would very likely strike the Earth or Moon.
Már akkor is megjegyezték, hogy ha a következő Napközeli áthaladásának pályája (2126, augusztus 14-én) szintén csúszna mintegy 15 napot, akkor az üstökös nagyon valószínűen be fog csapódni a Földbe vagy a Holdba.
Since the solid nucleus of Swift-Tuttle is about the same size as the object thought to have caused the Cretaceous–Tertiary extinction event, this was of some concern.
Mivel a Swift-Tuttle szilárd magja körülbelül olyan méretű, mint az az égitest volt, ami a feltételezések szerint a Kréta-tercier kihalási eseményt is okozta, ez mindenképpen figyelemre méltó tény.
This prompted amateur astronomer and writer Gary W. Kronk to search for previous apparitions of this comet.
Ez a tény arra sarkallta Gary W. Kronk-ot, amatőr csillagászt és írót, hogy az üstökös korábbi feltűnéseit is tanulmányozza.
He found the comet was most likely observed by the Chinese in 69 BC and AD 188, which was quickly confirmed by Brian G. Marsden.
Azt találta, hogy legvalószínűbben a kínaiak figyelték meg i.e. 69-ben és i.sz. 188-ban, amit Brian G. Marsden azonnal meg is erősített.
This information led to a recalculation of its orbit, which indicated the comet's orbit was more stable than expected, making the threat disappear.
Ez az információ a pályája újraszámításához vezetett, ami azt jelezte, hogy az üstökös pályája sokkal stabilabb volt, mint amire számítottak, és ez elejét vette a becsapódástól való félelmeknek.
A fenti ábrán hamis színekben látható Swift-Tuttle üstökös a legnagyobb ismert objektum, ami ismételten elhalad a Föld közelében.
It is also one of the oldest known periodic comets with sightings spanning two millennia.
Ez egyike a legidősebb ismert, periodikusan visszatérő üstökösöknek, amit már két évezrede megfigyelnek.
Last seen in 1862, its reappearance in 1992 was not spectacular, but the comet did become bright enough to see from many locations with binoculars.
Utoljára 1862-ben látták; az 1992-es újbóli megjelenése nem volt igazán látványos, azonban az üstökös így is eléggé fényes volt ahhoz, hogy távcsővel látható legyen a Föld számos pontjáról.
To create this composite telescopic image, four separate exposures have been combined, compensating for the motion of the comet.
Ahhoz, hogy elkészítsék ezt a teleszkopikus képet, négy különböző felvételt kombináltak össze, azért hogy az üstökös mozgását kompenzálják.
The unseen nucleus itself is essentially a chunk of dirty ice about ten kilometers in diameter.
A nem látható üstökösmag lényegében koszos hógolyóhoz hasonlít, ami mintegy 10 km átmérőjű.
Comets usually originate in the Oort cloud in the distant Solar System – well past Pluto, most never venturing into the inner Solar System.
Az üstökösök rendszerint az Oort-ködből származnak, a Naprendszer külső peremvidékéről, jóval a Plútón túlról, többségük azonban sohasem téved a belső Naprendszer környékére.
When perturbed – perhaps by the gravity of a nearby star – a comet may fall toward the Sun.
Amikor zavar támad – sok esetben egy közeli csillag gravitációja következtében – egy üstökös a nap felé kezdhet zuhanni.
Ahogy egy üstökös megközelíti a Napot, sziklatörmelék, jégszilánkok, gázok és por lökődik ki belőle, ami néha igen látványos csóvát eredményez.
In fact, debris from Comet Swift-Tuttle is responsible for the Perseids meteor shower visible every July and August.
Valójában, a Swift-Tuttle üstökös törmeléke felelős a Perszeidák meteorzáporért, ami júliusban és augusztusban figyelhető meg.
Comet Swift-Tuttle is expected to make an impressive pass near the earth in the year 2126, possibly similar to Comet Hyakutake this year or Comet Hale-Bopp next year.
A Swift-Tuttle üstökös várhatóan igen látványosan fog elhaladni a Föld közelében 2126-ban, ami hasonló élményt fog nyújtani, mint korábban a Hyakutake vagy a Hale-Bopp üstökösök.
Translated by Brain Storming, 2009
***
Kapcsolódó irodalmak:
A 109P/Swift-Tuttle pályája és mozgásai – táblázatos adatok:
"Amit én levontam konzekvenciaként, hogy a fajgyűlölet, nem bőrszín hanem emberfüggő."
A romák "fajgyűlöletnek" tekinthető attitűdje abban mérhető le, hogy mennyiben "hajlandóak" asszimilálódni. Mivel ebben nemigen mutatnak hajlandóságot, így ez is mutatja, hogy az ő fejükben a "roma" és a "magyar" címke igen eltérő értékrendet és minőséget képvisel.
De fordítsuk ezt meg – talán azért nem mutatnak az asszimilálódásra hajlandóságot, mert mi ugyanígy viszonyulunk hozzájuk? Így mindez kölcsönös, és egymást gerjesztő, pozitív visszacsatolásos folyamat.
A előítélet-képződés gyorsan végbemegy, ha egy jól érzékelhető megkülönböztető jeggyel rendelkező egyén tesz valamit – nem kell ehhez sok, csak pl. egy feltűnő ruha, hajstílus, öltözet, de minden bizonnyal a bőrszín ebben kiemelten meghatározó jelentőségű. A másságot sokat nem tolerálják, és a mindenkivel előforduló tévedéseknek, és elkövetett hibáknak nagyobb jelentőséget és szándékosságot feltételezünk.
Másik dolog, hogy a gazdaságilag bizonytalan réteg mindig is hajlamos volt arra, hogy rajta kívül álló okoknak tulajdonítsa a helyzetét, és az embernél alapvető sajátosság, hogy a világ eseményeit úgy képzeli el, hogy minden eseménynek az oka egy ember, így minden rossznak, ami történik mindenképpen emberi oka kell, hogy legyen. Ez lehet, hogy abból is következik, hogy a világot magát is valami emberi alkotásnak tekintjük, és ez kiemelten így van minden megszemélyesíthető istenképpel rendelkező vallás hívője esetében – ezért is hajlamosabbak az emberszerű istenségekben hívők az előítéletességre… és persze minden népcsoport önkéntelenül is a maga képére formálja istent... a színes bőrűek számára isten is színes bőrű, míg a – valójában sárgarépásan-rózsaszínes – fehér ember meg fehérnek.
Az ún. "fajgyűlölet"-nek tehát egyrészt valóban az ember az oka, és nem a bőrszín, azonban a bőrszín mindezt igen nagy valószínűséggel kiválthatja azokban, akik hajlamosak erre.
Továbbá – az asszimilálódásra nemigen hajlandó kisebbségek mindig is élen jártak önmaguknak a szociális környezettől való megkülönböztetésében. Ha igen jól észlelhető sajátosságuk van, akkor ez nem jelent problémát, ha azonban nincsenek jól definiálható megkülönböztető jegyek, akkor mindez eltolódik a belső kvalitások irányába, ami utat nyit az ún. felsőbbrendűségi komplexus kialakulásához, mivel amit nem lehet látni – tkp. a láthatatlan tulajdonságaink –, azok bármik lehetnek, és itt különösen hajlamos az ember "nagyot gondolni", mivel ha nem látható, akkor bármi lehet, ami "mélyen benne gyökerezik", "folyamatosan felszínre törekszik", "benne szunnyad"... és még sorolhatnám azokat a fordulatokat, amiket azok alkalmaznak, akik szerint köszönőviszonyban sincsenek a valójában megnyilvánuló jellemzőik az önmaguk számára elvártakkal. És hova vezet ez? Természetesen oda, hogy ezáltal minden további nélkül olyan negatív belső tulajdonságokat aggasszunk a nekünk nem szimpatikusakra, amikkel azok nem is rendelkeznek...
... Gondolkozzunk el ezeken, amikor fajgyűlöletről beszélünk...
