Kép forrása: http://www.astronomy.com/asy/objects/images/perseids-2007-map.jpg
A Perseidák
(Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Perseids)
The Perseids are a prolific meteor shower associated with the comet Swift-Tuttle.
A Perseidák egy igen gazdag meteor zárport előidéző égitestekből álló raj, amely a Swift-Tuttle üstökössel áll kapcsolatban.
The Perseids are so called because the point they appear to come from, called the radiant, lies in the constellation Perseus.
A Perseidák elnevezés abból a pontból ered, ahol felbukkannak az égen – ezt radiáns-nak nevezik, ami a Perseidák esetében a Perseus csillagképben van.
Meteor showers occur when Earth moves through a meteor stream.
Meteorzáporok akkor jönnek létre, amikor a Föld áthalad egy meteorraj pályáján.
The stream in this case is called the Perseid cloud and it stretches along the orbit of the Comet Swift-Tuttle.
A raj pályája ebben az esetben az ún. Perseida felhő, amely végigkíséri a Swift-Tuttle Üstökös pályáját.
The cloud consists of particles ejected by the comet as it passed by the Sun.
A felhő azokból a részecskékből áll, amelyeket az üstökös dobott ki magából, amikor az elhaladt a Nap közelében.
Most of the dust in the cloud today is approximately a thousand years old.
A felhőben lévő por legnagyobb része ma már megközelítőleg 1000 éves.
However, there is also a relatively young filament of dust in the stream that was pulled off the comet in 1862.
Van azonban egy fiatalabb, porból álló pályasáv is ebben a felhősávban, amelyet az üstökös 1862-ben lökött ki magából.
The rate of meteors originating from this filament is much higher than for the older part of the stream.
Az ebből a pályasávból származó meteorok száma sokkal nagyobb, mint a felhősáv régebbi részéből származóknak.
2. Observation
Megfigyelés
The Perseid meteor shower has been observed for about 2000 years, with the first known information on these meteors coming from the Far East.
A Perseidák meteorzáporát már 2000 éve megfigyelik, és az első ismert információ ezekről a meteorokról a Távol-keletről származik.
In early medieval Europe, the Perseids came to be known as the "tears of St. Lawrence."
A kora középkori Európában, a Perseidák úgy váltak ismertté, mint „Szent Lőrinc könnyei”.
The shower is visible from mid-July each year, with the greatest activity between August 8 and 14, peaking about August 12.
A meteorzápor már július közepétől megfigyelhető, augusztus 8-a és 14-e között tetőzve, augusztus 12-én a legnagyobb aktivitással.
During the peak, the rate of meteors reaches 60 or more per hour.
A tetőzéskor a megfigyelhető meteorok száma elérheti az óránkénti 60 vagy még annál is több észlelést.
They can be seen all across the sky, but because of the path of Swift-Tuttle's orbit, Perseids are primarily visible in the northern hemisphere.
Az egész égbolton észlelhetők, azonban a Swift-Tuttle pályavonala miatt, a Perseidák leginkább az északi féltekén figyelhetők meg.
3.1. A Perseidák szülőanyja:
a 109P/Swift-Tuttle üstökös
(Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/109P/Swift-Tuttle)
Kép forrása: http://www.sott.net/image/image/2190/medium/109p_921215_v1c.gif
Comet Swift-Tuttle (formally designated as 109P/Swift-Tuttle) was independently discovered by Lewis Swift on July 16, 1862 and by Horace Parnell Tuttle on July 19, 1862.
A Swift-Tuttle üstököst (amit hivatalosan 109P/Swift-Tuttle-nek neveznek) egymástól függetlenül fedezte fel Lewis Swift 1862. július 16-án, és Horace Parnell Tuttle 1862. július 19-én.
The comet made a return appearance in 1992, when it was rediscovered by Japanese astronomer Tsuruhiko Kiuchi.
Az üstökös 1992-ben tért vissza, amikor a japán csillagász, Tsuruhiko Kiuchi újra felfedezte.
It is the parent body of the Perseid meteor shower, perhaps the best known shower and also among the most reliable in performance.
Ebből az üstökösből származnak azok a részecskék, amik a Perseidák meteorzáporát előidézik, ami talán a legismertebb ilyen jelenség, és a megjelenését tekintve a legmegbízhatóbban előre jelezhető.
The comet is on an orbit which will almost certainly eventually hit either the Earth or the Moon, though not within this millennium.
Az üstökös olyan pályán halad, amely majdnem biztosan keresztezni fogja a Föld és a Hold pályáját, igaz, nem ebben az évezredben. (És egyes előrejelzések szerint ütközni fog valamelyikkel.)
Upon its 1992 rediscovery, the comet's date of perihelion passage was off from the then-current prediction by 17 days.
Az 1992-es visszatérésekor, az üstökös perihéliumon való áthaladásának az időpontja 17 nappal eltért az akkor előre jelezettől.
It was then noticed that, if its next perihelion passage (August 14, 2126) was also off by another 15 days, the comet would very likely strike the Earth or Moon.
Már akkor is megjegyezték, hogy ha a következő Napközeli áthaladásának pályája (2126, augusztus 14-én) szintén csúszna mintegy 15 napot, akkor az üstökös nagyon valószínűen be fog csapódni a Földbe vagy a Holdba.
Since the solid nucleus of Swift-Tuttle is about the same size as the object thought to have caused the Cretaceous–Tertiary extinction event, this was of some concern.
Mivel a Swift-Tuttle szilárd magja körülbelül olyan méretű, mint az az égitest volt, ami a feltételezések szerint a Kréta-tercier kihalási eseményt is okozta, ez mindenképpen figyelemre méltó tény.
This prompted amateur astronomer and writer Gary W. Kronk to search for previous apparitions of this comet.
Ez a tény arra sarkallta Gary W. Kronk-ot, amatőr csillagászt és írót, hogy az üstökös korábbi feltűnéseit is tanulmányozza.
He found the comet was most likely observed by the Chinese in 69 BC and AD 188, which was quickly confirmed by Brian G. Marsden.
Azt találta, hogy legvalószínűbben a kínaiak figyelték meg i.e. 69-ben és i.sz. 188-ban, amit Brian G. Marsden azonnal meg is erősített.
This information led to a recalculation of its orbit, which indicated the comet's orbit was more stable than expected, making the threat disappear.
Ez az információ a pályája újraszámításához vezetett, ami azt jelezte, hogy az üstökös pályája sokkal stabilabb volt, mint amire számítottak, és ez elejét vette a becsapódástól való félelmeknek.
3.2.
(Forrás: http://apod.nasa.gov/apod/ap960219.html )
Kép forrása: http://apod.nasa.gov/apod/image/SwiftTuttle_lo.gif
Comet Swift-Tuttle, shown above in false color, is the largest object known to make repeated passes near the Earth.
A fenti ábrán hamis színekben látható Swift-Tuttle üstökös a legnagyobb ismert objektum, ami ismételten elhalad a Föld közelében.
It is also one of the oldest known periodic comets with sightings spanning two millennia.
Ez egyike a legidősebb ismert, periodikusan visszatérő üstökösöknek, amit már két évezrede megfigyelnek.
Last seen in 1862, its reappearance in 1992 was not spectacular, but the comet did become bright enough to see from many locations with binoculars.
Utoljára 1862-ben látták; az 1992-es újbóli megjelenése nem volt igazán látványos, azonban az üstökös így is eléggé fényes volt ahhoz, hogy távcsővel látható legyen a Föld számos pontjáról.
To create this composite telescopic image, four separate exposures have been combined, compensating for the motion of the comet.
Ahhoz, hogy elkészítsék ezt a teleszkopikus képet, négy különböző felvételt kombináltak össze, azért hogy az üstökös mozgását kompenzálják.
As a result, the stars appear slightly trailed.
Emiatt a környező csillagok képe kissé megnyúltnak látszik.
The inset shows details of the central coma.
Az ábra a kóma magjának részleteit is megmutatja.
The unseen nucleus itself is essentially a chunk of dirty ice about ten kilometers in diameter.
A nem látható üstökösmag lényegében koszos hógolyóhoz hasonlít, ami mintegy
Comets usually originate in the Oort cloud in the distant Solar System – well past Pluto, most never venturing into the inner Solar System.
Az üstökösök rendszerint az Oort-ködből származnak, a Naprendszer külső peremvidékéről, jóval a Plútón túlról, többségük azonban sohasem téved a belső Naprendszer környékére.
When perturbed – perhaps by the gravity of a nearby star – a comet may fall toward the Sun.
Amikor zavar támad – sok esetben egy közeli csillag gravitációja következtében – egy üstökös a nap felé kezdhet zuhanni.
As a comet approaches the Sun, rocks, ice-chunks, gas, and dust boil away, sometimes creating impressive looking tails.
Ahogy egy üstökös megközelíti a Napot, sziklatörmelék, jégszilánkok, gázok és por lökődik ki belőle, ami néha igen látványos csóvát eredményez.
In fact, debris from Comet Swift-Tuttle is responsible for the Perseids meteor shower visible every July and August.
Valójában, a Swift-Tuttle üstökös törmeléke felelős a Perszeidák meteorzáporért, ami júliusban és augusztusban figyelhető meg.
Comet Swift-Tuttle is expected to make an impressive pass near the earth in the year 2126, possibly similar to Comet Hyakutake this year or Comet Hale-Bopp next year.
A Swift-Tuttle üstökös várhatóan igen látványosan fog elhaladni a Föld közelében 2126-ban, ami hasonló élményt fog nyújtani, mint korábban a Hyakutake vagy a Hale-Bopp üstökösök.
Translated by Brain Storming, 2009
***
Kapcsolódó irodalmak:
A 109P/Swift-Tuttle pályája és mozgásai – táblázatos adatok:
http://ssd.jpl.nasa.gov/sbdb.cgi?sstr=109P
A 109P/Swift-Tuttle pályája és mozgásai – diagram és animáció
http://ssd.jpl.nasa.gov/sbdb.cgi?sstr=109P;orb=1;cov=0;log=0;cad=0#orb
Perszeusz csillagkép
http://hu.wikipedia.org/wiki/Perszeusz_csillagk%C3%A9p
Meteorraj
http://hu.wikipedia.org/wiki/Meteorraj
Idén is jön a Perseidák meteorraj
http://index.hu/tudomany/urkutatas/pers080804/
Kréta-tercier kihalási esemény
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kr%C3%A9ta-tercier_kihal%C3%A1si_esem%C3%A9ny
A hét csillagászati képe – Meteor a Perseusban
http://hirek.csillagaszat.hu/a_het_csillagaszati_kepe/20070826_hetkepe.html
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.