„….. Mindenkinek, aki nem tudja, hogyan kezdjen hozzá az edzéshez, vagy csak úgy a mozgáshoz!

Szóval - a módszer tökéletesen hatékony! Nekem bevált!

1. Az ember fog egy üres füzetet. (1.1. meg egy tollat, de ez evidens);

2. Felírja, hogy mit szeretne csinálni, esetleg mire lenne ereje (nálam a fekvőtámasz, a hasprés volt a fő szempont);

3. Már az első nap annyit csinálni, amennyi kényelmes és azonnal feljegyezni!

Válasz Brendel Mátyás „Az aforizma, mint az ember és az emberiség serdülőkori műfaja” c. cikkére, aki szerint pl.„Az aforizmák jó játékok hülyegyerekeknek” és „az aforizma, mint irodalmi műfaj nulla.”

Védőbeszéd az aforizma műfaja mellett

Prológus

Néhány vélemény, és kritikafoszlány az aforizmáról, egy műfajgyűlölőtől:

o Szerintem az, hogy az ember aforizmákat olvas, gyűjtöget, jegyez meg és ír, az a szellemi fejlődés egy bizonyos szintje.

o Az aforizmák leegyszerűsítések, az ember egy idő után megunja, hogy ilyen leegyszerűsítéseket komolyan vegyen.
Ugyanígy hülyeség aforizmákra aforizmákkal reagálni.

o … az aforizmákkal az a bajom, hogy hát értelme nincs, mert mindig leegyszerűsítések, és tulajdonképpen összekavarják az embereket.

o Irodalmi értéke a vershez, novellához, regényhez képest kevés. Ha te ezt szereted, akkor színvonaltalan vagy.

o Kultúránkban nincs ötlethiány, hanem elönt minket az ötletszemét.

o Az aforizmák jó játékok hülyegyerekeknek.

o Nagyon nyilvánvaló a dolog. Mondjál nekem olyan irodalmi érettségi tételt, ami aforizmaíróról szól, vagy aforizmagyűjteményről! /Ilyen/ nincs. Nem tananyag, mert az aforizma, mint irodalmi műfaj nulla.

o Bs: "hanem éppen az, amit a kritikus már korábban is kifogásolt: életérzést fejeznek ki"  - BM: … és mivel erre sokkal alkalmasabb műfajok vannak, ezért az aforizma felesleges.

o A rohanó világban egy fenét van az embereknek szükségük arra, hogy túltömörített hülyeségeket kapjanak állandóan a fejükbe. Kavarog ott már elég hülyeség, nem kell még ez is.

o Az aforizma, mint irodalmi műfaj kb. olyan, mintha leírnék egy sci-fi ötletet egy bekezdésben, és azt mondanám: "na ez egy novella". Visszaküldi a kiadó, és röhögnek.

o A vicc célja tényleg a szórakoztatás, és azt is csinálja. Amennyiben az aforizma vicc, akkor gyenge trónkövetelő.

o Van a tömör fogalmazás, és van a leegyszerűsítés. Az aforizmák leegyszerűsítések, túlzások, vulgaritások.

o Az aforizmák rövid kis dolgok, azaz nem nagy ügy megtanulni őket. Ráadásul az emberek még tudnak is egy csomó ilyen aforizmák. Oszt mégis úgy elbasszák el az életüket, hogy ihaj.

Még senki sem akadt, aki valakinek a lelkébe szeretett volna bele egy házibulin. (Antal Imre könyvében)

Kép forrása:

Feladtam egy hirdetést, hogy Föld körüli vitorlázásra útitársakat keresek. Eddig 9,000 000-an jelentkeztek.

(Árkus József : Le vagyunk értékelve ,'88, Kossuth Könyvkiadó)

***

Úgy tudom Ő nem játszik ilyen slágergyanús nótákat.

(Rádió 7, Janet Jackson-ról)

Rexona: „Sose lehet tudni!” – avagy… mikor mit hiszünk el a reklámoknak! Ábra magyarázat: ha a nő azt hiszi, hogy csábítóbb, akkor csábítóbban viselkedik, és azt is elhiszi, hogy ettől vonzóbb is!

http://www.pasizasitanacsok.hu/pic/noi_feromon_parfum_diagram.jpg

Emlékszünk még a Rexona azon reklámjára, melyben reggel felébred két fiatal, és a városon végigsétálva öltöznek fel? Eszembe jutott akkor, amikor láttam, hogy „Ez lenne a mai fiatalság?” Higiéniai szempontból sajnos jellemző lehet – nekem kissé fura volt, nekem, aki napközben pl. nyáron 3-4-szer is váltok zoknit, meg alsót, pólót, stb.

A reklám mottója az volt, hogy "Sose lehet tudni". No, de mégis mit? Hogy pl. vásárlás közben rágerjedünk-e valakire, és a városon végigrohanva dobáljuk le a ruháinkat, aztán másnap reggel felvegyük a poros-benzingőzös, kipufogókormos rongyokat?

Herman Dieler észrevételei; a 9000 „Nagy” országa; kisállatkodás és a felnyársalt macika; „Nem jó szagú az, aki mindig jó szagú!”… stb.

Kép forrása:
http://www.reklamajandekkereso.hu/galeria/02.jpg




Herman Dieler, marketinget oktató, német egyetemi tanár rövid összefoglalásának kivonata a „multik” reklámpszichológiai fortélyairól:

1. A „9-esek esete” – a -9-re, -99-re, -999-re végződő összegek sokkal kisebbnek tűnnek, mint az 1-el több számérték.

(BS kiegészítése: ez minden bizonnyal azért van, mert a számsorok elejének sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítunk, mint a végének. A 9.999 sokkal kevesebbnek tűnik, mint a 10.000!)

2. Az „azonos számjegyek esete” – az azonos számjegyekből álló árazás sokkal vonzóbbnak hat, mint a kevert számjegyek, vagyis az 576 kevésbé ragadja meg a figyelmet, mint a 666, vagy 777.

3. A „színjátszás esete” – a rikító, piros, vagy sötét alapon sárga számjegyek sokkal vonzóbbak, mint a szimpla fehér alapon fekete számjegyek: ezt a vásárlásra való felszólításként értelmezzük.

4. A „simogató szavak esete” – „álomár”, „slágerár”, „akció” … no koment!

5. Dieler felemlíti a konkurenciával való ár-összehasonlítást is, ami itt azonban még szerencsére nem terjedt el. Az üzletláncok igyekeznek ügyet sem vetni a többi üzletre – látszólag, holott árgus szemekkel figyelik egymást! A struccpolitikát hatékonyabbnak tartják hazánkban – egyelőre!

CIB-ickedés & fekete fehérneműk; gátlástalan izzadás, és eltelt, megtelt kedvenceink eledelei

Néhány hasznos, témába vágó szemelvény, Lindtner Julia, eredetileg puskának készült anyagából, amit még 1990-ben „gyártott” management tárgyból, és 2002-ben adta közre az interneten, címe: „Marketing - Piac, fogyasztói magatartás”. A tetszési indexe, csak 4,5 volt, de szerintem tanulunk belőle.(*)
http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=1297

(1)
Kereslet= fizetőképes fogyasztói igény, mozgató-rugója a szükséglet. A marketing nem a szükségletet befolyásolja a kereslet befolyásolásakor, hanem az igényeket.
(2)
Termék= minden dolog, ami értékesíthető, szükségletek és igények kielégítésére alkalmas, emberi tevékenység révén jön létre illetve válik használhatóvá.
(3)
Előnyök= alapelőny (a termék alapvető funkciói), versenyelőny (a cég által kínált különleges lehetőség), speciális előny (ettől lesz egyedülálló a termék)
(4)
Marketing= egyrészt gondolkodásmód, másrészt tevékenységek összehangolt rendszere
(5)
Marketing filozófia= a vállalkozás egészét átható, piacra irányuló és piacnak megfelelő üzletpolitika, szemlélet, melynek középpontjában a vásárlóval való azonosulás áll.
(6)
Fogyasztók= személyes szükségletre vásárló egyének és háztartások
(7)
Vásárlói magatartástípusok: racionális, szokásokhoz ragaszkodó, impulzusos, szociálisan függő
(8)
Fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők:
(8.1) - társadalmi-gazdasági környezet (infláció, jövedelmi kategóriák, árak és árviszonyok, életkörülmények, demográfiai jellemzők, tömegkommunikáció, divatirányzatok)
(8.2) - kulturális jellemzők (közösség: értékek, célok, magatartások elsajátítása. Szubkultúra: nemzetiségi, vallási, faji, földrajzi elhatárolódás. Társadalmi osztályhoz tartozás: eltérő márkapreferenciák, médiapreferenciák, nyelvhasználat, asszociációs készség)
(8.3) - társadalmi jellemzők (státuszok és szerepek. Referenciacsoportok: befolyásoló hatás, aspirációs csoportok: amelyekhez szeretne tartozni, orientációs család, saját család, státusz)
(8.4) - személyes jellemzők (életkor, foglalkozás, vagyoni helyzet, életmód, személyiség, énkép)
(8.5) - pszichológiai jellemzők (motiváció, észlelés: szelektív figyelem, szelektív torzítás, szelektív emlékezés. Tanulás: ösztönzés, impulzus, válasz, megerősítés. Attitűd: gondolkodásmód, vélemény, tetszés-nemtetszés)
(9)
Vásárlási magatartástípusok: egyszerű (megszokás alapján dönt), bonyolult (ritka beszerzések, körültekintő döntés), disszonanciát kereső (óriási érdeklődés, de a márkák között alig észlel különbséget, ezért gyorsan és tévesen dönt), változatosságot kereső (csekély érdeklődés, de jelentős különbségek a márkák között)
(10)
Vásárlási szituációk: új termék szituáció, legjobb szállító, legjobb feltételek
****

És most néhány újabb… ó, ió, ció, áció, máció, amáció… REKLAMÁCIÓ!

Reklámpszichológia dióhéjban; egy kedvelt médiahiedelemről; pszichoanalitikus elmélkedés a nadrágpelenkák hosszútávú hatásairól...

Boross Ottília (1) a következőkben foglalja össze a reklámpszichológiával kapcsolatos legfontosabb ismereteket és ismeretei területeket:

„(2)A reklámpszichológia az alkalmazott pszichológia területére tartozik; célja a piacra szánt termékek:
- ismertetésének és
- eladásának elősegítése a pszichológiai kutatások eredményeinek felhasználásával.

Az ember pszichés funkciói csak abból a célból fontosak a reklámpszichológia számára, hogy MIKÉNT LEHET RAJTUK KERESZTÜL AZ EGYÉNT FOGYASZTÁSRA BÍRNI, AKÁR SAJÁT ROVÁSÁRA IS.

A postán dolgozom, úgyhogy tuti, hogy őrült vagyok. ("Jingle all the way")

Kép forrása:

http://www.fairprint.hu/animated/2005/postas.gif

Mit szólnál, ha dobnak használnám a fejed az ütőmhöz?

("AGAINST THE WALL" Az Attica-i börtönlázadásról szóló filmben)

... Megszerettetni magunkat Nem nehéz másokkal, De ha félredobsz Egy megunt rajongót, Az nem éri be, csak sokkal, Többel, mit adni Voltál hajlandó neki, Többel, mi kínját Csak ideig feledtetheti,(...)

Kép forrása:
http://vallejo.ural.net/1997/022s.jpg



BRAIN STORMING:


SZERETETT GYŰLÖLET

Te nem tudod,
Mire képes a
Szeretet,
Ha gyűlöletbe
Csap át.
Nem tudod, míg
Meg nem jártad
Magad is
E csapdát -
Hogy szeretetet
Gerjeszthetsz,
Aztán mindent elfeledtetsz,
De nem finoman:
Több alkalommal,
Hanem egyszerre:
Egy hatalmas pofonnal.

Kis elmekertemben, Miben a sok szépet S tüskést művelem, Sem magamnak, Sem másnak Nincs baja… énvelem.

kép forrása: http://blogol.hu/pikz/nember/Magany.jpg


BRAIN STORMING:

Magány-tulajdon


Ha úgy érzem
Agyon nyom
Kimunkált
Magányom,
Gyorsan
Magamhoz térek,
Mert csak én tudom:
Mennyit érek.
Elismerést
Várva,
Az ÉN magát
Megalázva
Zárhatja magát
Mások Önkény-várába.

Tudom a vágy Mindenkiben megvan; Valakiben hangosan, Valakiben halkan, De mindig ott Motoszkál, Ahol az ember Poroszkál;

Kép forrása:
http://babyface.kepeslap.com/images/5011/yearning.jpg


BRAIN STORMING:

UTÁLATOS VÁGYAK

Utálatos vágyak,
Mik az utamba
Állnak,
S ál-lehetőségekkel csábítva, mindent
Felkínálnak,
Aztán egy csapásra
Gyorsan tovaszállnak.

(…) erkölcsi elvek elfogadása, követése nem teszi szükségszerűvé egy istenképben való hitet. (…) istenben hinni egyszerűbb, és sokkal könnyebb, mint az erkölcsben.

Kép forrása:

http://www.lutheran.hu/z/ujsagok/evelet/archivum/2004/24/32.jpg

„Te azonban azt hirdesd, ami egyezik az egészséges tanítással, hogy az idős emberek legyenek mértékletesek, tisztességesek és józanok, a hitben, a szeretetben és az állhatatosságban egészségesek; ugyanígy az idős asszonyok is szentekhez illően viselkedjenek; senkit se rágalmazzanak, ne legyenek mértéktelen borivás rabjai, tanítsanak a jóra; neveljék józanságra a fiatal asszonyokat, hogy ezek is szeressék a férjüket és gyermekeiket, és józanok, tiszták, háziasak, jók, férjük iránt engedelmesek legyenek, NEHOGY MIATTUK ÉRJE GYALÁZAT ISTEN IGÉJÉT. Az ifjakat ugyanígy intsd, hogy legyenek józanok mindenben; te magad légy példaképük a jó cselekedetekben, mutass nekik a tanításban romlatlanságot és komolyságot, beszéded legyen feddhetetlen és egészséges, hogy megszégyenüljön az ellenfél, mivel semmi rosszat sem tud mondani rólunk.

A SZOLGÁKAT intsd, hogy engedelmeskedjenek uraiknak, legyenek készségesek mindenben, ne feleseljenek, ne lopjanak, hanem TANÚSÍTSANAK IGAZI, TELJES MEGBÍZHATÓSÁGOT, HOGY A MI ÜDVÖZÍTŐ ISTENÜNK TANÍTÁSÁNAK DÍSZÉRE VÁLJANAK MINDENBEN.”

Egy ezzel kapcsolatba hozható keresztény kijelentés:

"A keresztyén hit nem normák és szabályok rendszere, és nem is világnézet vagy tan. A keresztyén hit az ember és Jézus Krisztus között létrejött bizalmi kapcsolat." Ez a kereszténység egyik központi gondolata.”

***

Kérdésem:
A fentiekkel ez hogyan hozható kapcsolatba? Levezethető a bizalmi kapcsolatból?

… Nem az érvelő léte igazolja azt, hogy amit mond, az úgy is van. Nem az érv léte igazolja, hogy helyes, hanem több állítás egybehangzó helyessége, érvényessége igazolja. …

Kép forrása: http://www.ocf.org/OrthodoxPage/icons/clip/cross.gif

Mottó:

Jézus élhetett

És létezhetett,

De attól még

Nyugodtan

Tévedhetett;

Taníthatott, és

Sok mindent

Elmondhatott,

De attól még

Sok mindenben

Nyugodtan

Hazudhatott.

***

Keresztényektől jött ez a levezetés:

„Megpróbálom tudományosan megérteni:

"A" állítás: Jézus Krisztus élt.

"B" állítás: Ez ókori iratok, leírások képzőművészeti művek támasztják alá.

"C" állítás: Julius Ceazar élt.

"D" állítás: Ez ókori iratok, leírások képzőművészeti művek támasztják alá.

Mi a különbség?

Ha Jézus Krisztusnál ez nem bizonyíték az ő létezésére, akkor Ceazárnál miért az?”

***

Észrevételeim:

A tudomány nem így működik.

(…) A szociobiológiai ismeretek hiányára vezethető vissza az, ha valaki azt gondolja, hogy ez merőben emberi jelenség (…)

Kép forrása:

http://www.tvradiofilmtheater.com/tour5.html

Képen: a God & Gays: Bridging the Gap film logoja, amiből a forráslinken előzetes látható

Egy magát felvilágosult kereszténynek tartó ember véleménye az volt a homoszexualitásról, hogy szerinte egyik oka az „élvezetek hajszolásából fakadó kíváncsiság.” Úgy látta, hogy „ néhány ember kipróbálja egy nővel, kettővel, majd egy kis droggal, s ha mindenbe beleunt és már nem talál ezekben élvezetet, akkor jön a férfi. Nem önmegtartóztatás miatti elfojtásból fakadhat, hanem inkább az önmegtartóztatás végletes hiányából. Ritka dolog szerintem, de van ilyen - talán inkább nőknél, bár ott más is közbejátszik.” És ő erre értette azt, hogy a homoszexualitás részben legalábbis a „hedonizmus miatt” létezik.